BH 1994.12.661 A szomszéd építkezésénél a "szükségtelen zavarás" fogalmának meghatározásánál irányadó szempontok [Ptk. 100. §].

A felperes 300 000 forint kártérítés megfizetésére kérte az alpereseket kötelezni arra hivatkozva, hogy az alperesi építkezés a kilátását elvonta, s emiatt az ingatlan forgalmi értéke csökkent.

Az elsőfokú bíróság az alpereseket 233 500 forint megfizetésére kötelezte. Rendelkezett a perköltség megfizetéséről is. Az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában az ingatlanforgalmi szakértő véleményére utalva megállapította, hogy az alperesi építkezés következtében a felperesi ingatlan értéke csökkent. Az értékcsökkenés megtérítésére az alperesek azért kötelesek, mert a tervezésnél (a terv megválasztásánál) nem jártak el kellő gondossággal. Egy kedvezőbb terv szerinti kivitelezés esetén ugyanis a felperesi ingatlanról történő kilátáselvonás nem következett volna be. Erre figyelemmel az alperesek a keletkezett hátrány megtérítésére kötelesek.

A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatva a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperesek a szomszédos ingatlan tulajdonosainak érdekeit figyelembe véve alakították ki családi házukat. Az alperesek a méretek kialakításánál arra törekedtek, hogy az épület magassága a lehető legkisebb mértékben zavarja a felperes kilátását. Az alperesek tehát építkezésük során az általában elvárható gondossággal jártak el, ezért kártérítésre nem kötelezhetők.

A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozva - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a keresete szerinti döntés meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperesek a terepszintet tévesen ábrázolták, s így adták be kérelmüket az építési hatósághoz, lényegében megtévesztve azt. Emiatt következett be az ingatlanának jelentős mértékű értékcsökkenése.

Az alperesek ellenkérelmükben kérték a jogerős ítéletet hatályában fenntartani.