A Legfelsőbb Bíróság Bfv.1268/2010/8. számú határozata környezetkárosítás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 49. §, 83. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 426. §] Bírók: Belegi József, Mészár Róza, Szabó Péter

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.I.1268/2010/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budapesten, 2011. évi április hó 5. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A környezetkárosítás bűntette és más bűncselekmények miatt terhelt és társai ellen folyamatban volt büntető ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Városi Bíróság 23.Fk.343/2008/28. számú ítéletét az I. rendű terhelt vonatkozásában hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás során felmerült 3000 (háromezer) forint bűnügyi költség az állam terhén marad.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s:

A Kecskeméti Városi Bíróság, mint a fiatalkorúak bírósága a 2010. május 26-án kihirdetett és ugyanekkor jogerőre emelkedett 23.Fk.343/2008/28. számú ítéletével a felülvizsgálati indítvánnyal érintett I. rendű terheltet bűnösnek mondotta ki 7 rendbeli, a Btk. 280. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti, társtettesként elkövetett környezetkárosítás bűntettében. Ezért halmazati büntetésül ötven napi tétel - fizikai munkakörben letöltendő - közérdekű munkára ítélte. Rendelkezett arról is, ha a terhelt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, azt szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A városi bíróság tényállásként az I. rendű terhelt vonatkozásában lényegében az alábbiakat állapította meg:

A.

Az I. rendű terhelt és társai 2005. október 17. és november 2. között F. egy erdőterület 12,9 hektár nagyságú részéről tarvágással összesen 2798 köbméter élő fát termeltek ki; az I. rendű és a II. rendű terheltek a 2006. február és április hónap közötti időben P. egy 3,2 hektár területű - 963 163 Ft eszmei értékű - erdőrészletből 559 köbméter élő fa, tarvágás jellegű kitermelésében vettek részt (tényállás I. és II. pontja).

B.

Az I. rendű és a III. rendű terheltek társaikkal együtt 2006. szeptember hónapban P. két, összesen 11,8 hektár területű erdőrészletben 1934 köbméter élő fa kitermelésében; az I. rendű és II. rendű terheltek társaikkal együtt 2006. szeptember és október hónapban Cs. egy 4,4 hektár 7115 négyzetméter területű erdőrészletben 1128 köbméter élő fa kitermelésében; az I. rendű és a III. rendű terheltek társaikkal 2006. július és augusztus hónapban B. két, összesen 6 hektár területű erdőrészletben 799 köbméter élő fa kitermelésében; az I., II. rendű terheltek és IV. rendű terhelt társaikkal 2006. október és november hónapban Zs. két, összesen 14 hektár területű erdőrészletben 7041 köbméter élő fa kitermelésében, az I. és II. rendű terheltek társaikkal, 2006. november hónapban K. nyolc, összesen 23 hektár 7180 négyzetméter összterületű erdőterület kitermelésében vettek részt (tényállás III., IV., V., VI., VII. pontjai).

A kitermelésre valamennyi terület vonatkozásában hatósági engedély nélkül került sor.

Az érintett erdőterületek eszmei értéke a III-VII. tényállási pontok esetében sorrendben 15.546.000, 4.700.000, 6.483.000, 1.060.000 és 36.375.000 forint volt.

A tényállás III., IV., V. és VII. pontjainál a kérdéses erdőterületek teljes mértékben letermelésre kerültek.

Az Állami Erdészeti Szolgálat K. Igazgatósága az engedély nélküli fakitermelések miatt a tényállás I-V. pontjai tekintetében 5.590.000-27.980.000 forint közötti összegű erdőgazdálkodási bírságot szabott ki az erdőterületek névleges tulajdonosaival szemben.

Az engedély nélküli, nagy területeket érintő fakitermelések jelentős mértékben károsították a területek élővilágát. Annak összetevőit, ökológiai viszonyaikat megváltoztatták. Az érintett területek kitermelést megelőző állapota, amennyiben az ökológiai viszonyok időközben jelentős mértékben nem változtak, csak emberi beavatkozással, több évtized alatt, rendkívül magas költséggel állítható vissza. A kivágott erdők helyén jóval alacsonyabb szintű, kis diverzitású, környezetre káros ökoszisztéma - invazív, káros gyomfajok nagy tömege - jelent meg, a területek gyomos bozóttá váltak. A kitermelést követően egy esetben sem történt vágástakarítás, az otthagyott ág- és gallymaradványok miatt a területeken fokozott a tűzveszély. A tarvágással a területeket kiszolgáltatták az időjárás elemeinek, kiszáradásnak, eróziónak, deflációnak. A tarra vágott terület nagysága nem egy esetben akkora mértékű, hogy kihatással lehet a mikroklímára.

Az fk. I., fk. II., fk. III. és fk. IV. rendű terheltek társaikkal együtt - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. és 8. §-aiban, a 23. § (2) bekezdésében, valamint a 101. § (2) bekezdésében, továbbá az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 60. § (1) bekezdésében, valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 59. § (1) bekezdésében írt rendelkezéseket megszegve, vagyoni haszon végett a fentiek szerint közreműködtek az engedély nélküli fakitermelésekben, ezen magatartásukkal hozzájárultak a környezet elemeiben bekövetkezett kedvezőtlen változásokhoz.

Az fk. I. rendű terheltre kiszabott közérdekű munkát a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Bv.473/2011/2. számú, 2011. március 1-jén jogerőre emelkedett végzésével 50 nap fogház büntetésre változtatta át, amelyet a terhelt 2011. március 1-től tölt.

A jogerős határozat ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség az I. rendű terhelt terhére - a törvényes határidőn belül - felülvizsgálati indítványt nyújtott be; annak jogalapját a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában jelölve meg.

Az indítvány szerint az I. rendű terhelt a terhére megállapított bűncselekmények közül kettőt valóban fiatalkorúként, ötöt azonban a 18. életévének betöltése után követett el, ezért vele szemben az eljárt elsőfokú bíróság törvénysértően alkalmazta a Btk. fiatalkorú elkövetőkre vonatkozó rendelkezéseit. A halmazati büntetés szabályaira tekintettel vele szemben két hónaptól hét és fél évig terjedő szabadságvesztés volt kiszabható, és szabadságvesztés helyett közérdekű munka kiszabására pedig csak az enyhítő szakasz alkalmazásával kerülhetett volna sor. Miután megítélése szerint az enyhítő szakasz alkalmazásának feltételei nem álltak fenn, a bíróság törvénysértően enyhe büntetést szabott ki a terhelttel szemben.

Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot megváltoztatva hozzon a törvénynek megfelelő határozatot.