A Kúria Kfv.37950/2019/8. számú precedensképes határozata közbeszerzési eljárás törvényessége tárgyában. [2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 2. §] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Kiss Árpád

A határozat elvi tartalma:

A közbeszerzési eljárás alapelvei önmagukban is válhatnak az eljárás jogszerűségének fokmérőivé.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.IV.37.950/2019/8.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Esztári Ügyvédi Iroda

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: dr. Puskás Dóra Hildegard kamarai jogtanácsos

Alperesi érdekelt: Közbeszerzési Hatóság Elnöke

Az alperesi érdekelt képviselője: dr. Katona Margit és dr. Cseh Tamás Attila jogtanácsos

A per tárgya: közbeszerzési eljárás törvényessége

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság 107.K.700.127/2019/15. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 107.K.700.127/2019/15. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes, mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 112. § alapján közbeszerzési eljárást indított, ajánlati felhívása 2017. november 20-án jelent meg. Tárgya szerint: építési beruházás, korszerű szarvasmarha telep kialakítása. A beruházás keretében megvalósítandó építési tevékenységek szarvasmarha istálló, trágya tároló, állatkezelő épület voltak. A projekt keretében kialakításra került egy sziget üzemű napelemes kandeláber rendszer, illetve 300×50×50 cm méretű egyedi gyártású itató vályú kialakítása, beépítése. Az ajánlatkérő közölte, hogy a közbeszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekt. Rögzítést nyert, hogy az ajánlatkérő a szerződésben foglalt tartalék keret és áfa nélkül számított teljes ellenszolgáltatás maximum 30%-ának megfelelő előleget biztosít, amennyiben az előlegre a nyertes ajánlattevő igényt tart.

[2] Az előleg kifizetése a 322/2015. (X.30.) Kormányrendelet 30. § (2) bekezdése alapján több részletben történhet, azonban az első részlete legkésőbb az építési munkaterület átadását követően 15 napon belül kerül kifizetésre. Az előleg számla összege az első és második részszámlában számolható el, ajánlatkérő részszámlázást az alábbiak szerint biztosít. Az 1. számú részszámla benyújtásának lehetősége a teljes nettó vállalkozói díj 15%-ának megfelelő összegről az áfa nélküli vállalkozói díj 15%-át elérő megvalósított teljesítés esetén.

[3] Az ajánlati felhívás szerint a részvételi határidő 2017. december 4. napja volt. A S. Zrt. (kérelmezett) nettó 933.583.338 forintos ajánlati árral határidőre ajánlatot nyújtott be. Az ajánlatkérő/felperes a 2017. október 18-i keltezéssel kiállított támogatói okirat szerint a kedvezményezetti támogató döntése alapján 491.739.989 forint összegű vissza nem térítendő támogatásra volt jogosult. Az ajánlatkérő/felperes a kérelmezettel, mint nyertes ajánlattevővel 2018. január 2-án kötötte meg a szerződést, annak releváns része a vállalkozói díj, melynek mértéke 933.583.338 forint + áfa. Az ajánlatkérő/felperes a beruházás pénzügyi fedezetének 50%-át pályázatból, európai uniós forrásból, 50%-át saját forrásból biztosítja. A megrendelő a Kbt. 135. § (7) bekezdése alapján a jelen szerződésben foglalt teljes nettó vállalkozói díj maximum 30%-ának megfelelő összeg mértékében biztosítja az előleg igénybevételét a vállalkozónak. Az ajánlatkérő/felperes 2018. május 18-án részteljesítési igazolást állított ki, mely arról rendelkezett, hogy az elvégzett feladat teljesítése alapján nettó 212.518.165 forint összegű részszámla benyújtható.

[4] A Közbeszerzési Hatóság Elnöke, mint hivatalbóli kezdeményező (alperesi érdekelt) 2018. október 29. napján benyújtott kezdeményezésében kérte az alperest, hogy elsődlegesen állapítsa meg az ajánlatkérővel szemben a Kbt. 2. § (2) és (4) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezések sérelmét, másodlagosan, amennyiben az elsődleges kérelemben megjelöltek megállapíthatóságának feltételei nem állnak fenn, állapítsa meg az ajánlatkérővel és a kérelmezettel szemben a Kbt. 141. § (6) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 141. § (8) bekezdésében foglaltak megsértését, egyidejűleg kérte, hogy a Döntőbizottság szabjon ki bírságot az ajánlatkérővel és a kérelmezettel szemben a Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontjára tekintettel.

[5] Elsődleges kérelmi elemként előadta, hogy a Kbt. 2. § (2) és (4) bekezdésben foglalt alapelvi rendelkezések megsértése valószínűsíthető, figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő nettó 280.075.001 forint összegű, a nettó vállalkozói díj 30%-ának megfelelő összegű előleg rendelkezésre bocsátását vállalta a kérelmezettnek, melyet az alábbiak szerint kellett volna megfizetni. 30% előleg nettó 280.075.001 forint, első rész-számla 15%-os összegben, 15%-os teljesítés 140.037.500 forintban, második rész-számla 35%-os, 50%-os teljesítés esetén nettó 326.754.168 forintban, a hármas számú részszámla 25%-os összegben, 75%-os teljesítés esetén nettó 233.395.834 forintban. Végszámla 25%-ban a százszázalékos teljesítés esetén nettó 233.395.834 forintban. Az alperesi érdekelt rámutatott, hogy a szerződés-tervezet és a szerződés rögzíti, hogy az első részszámla a teljes nettó vállalkozói díj 15%-ának megfelelő összegről kerülhet kiállításra. Ezzel ellentétben a 2018. május 18. napján kelt első részteljesítési számla szerint a kérelmezett 212.518.165 forint összegű részszámla benyújtására vált jogosulttá.

[6] Az alperesi érdekelt elsődleges álláspontja szerint a fentiek sértik a Kbt. 2. § (2) és (4) bekezdéseiben meghatározott alapelveket, mivel az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. Emellett a közpénzek felhasználásakor a hatékony, felelős gazdálkodás elvét kell szem előtt tartani. Az alperesi érdekelt másodlagos kérelemként adta elő, hogy amennyiben az alperes álláspontja szerint a felek magatartása többlettényállás hiányában nem valósítja meg a kezdeményezésben megjelölt alapelvek megsértését, úgy indítványozta, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a Kbt. 141. § (8) bekezdésének, az ajánlatkérő és kérelmező általi megsértését, figyelemmel a Kbt. 141. § (6) bekezdésére, mivel az előre meghatározott szerződéses feltételekről való fentebb részletezettek szerinti eltérés, tartalmilag a közbeszerzési szerződés a felek egyező akaratával történt módosításának minősül. az alperesi érdekelt jogi álláspontja szerint a szerződéses rendelkezések ilyen mértékű módosítása a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján lényegesnek tekinthető, mivel a módosítás egyrészt a Kbt. 141. § (6) bekezdés a) pontja szerinti lényeges feltételeket határozott meg, amelyek, ha szerepeltek volna a szerződést megelőző közbeszerzési eljárásban, az előbbiekben részletezett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevők részvételét, a nyertes ajánlat helyett más ajánlat nyertességét lehetővé tették volna. Az alperesi érdekelt álláspontja szerint a szerződő felek által történő módosítást támasztja alá az is, hogy az ajánlatkérő jóváhagyta a kérelmezett által benyújtott, a részszámla kibocsátással kapcsolatos, a szerződési feltételeket módosító pénzügyi és műszaki ütemtervet.