A Fővárosi Törvényszék Pf.633337/2018/6. számú határozata biztosítási szerződés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 164. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 536. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 21. §, 39. §] Bírók: Boda Dalma, Szücs Katalin, Takács Brigitta

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.86701/2017/23., *Fővárosi Törvényszék Pf.633337/2018/6.*, Kúria Pfv.21994/2018/4. (BH 2021.2.39)

***********

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

48.Pf..../2018/6.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Bata Zoltán ügyvéd (fél címe1.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, a Varga János Tamás és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Csernus Zoltán ügyvéd, fél címe 2) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen biztosítási szerződés teljesítése iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 36.P..../2017/23/2. számú, 2018. február 1. napján kelt ítélete ellen az alperes 24. sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Mellőzi az alperest a felperes javára perköltség megfizetésére kötelező rendelkezést.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.471.180 (egymillió- négyszázhetvenegyezer-száznyolcvan) forint együttes első-és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7.155.000 forint tőkét és ezen összeg után 2015. június 22. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 679.300 forint perköltséget.

Indokolása szerint a felperes lánya, fél1 mint biztosított két életbiztosítási szerződést kötött az alperessel: 2008. szeptember 19. napján 1.365.000 forint, míg 2010. augusztus 4. napján 5.790.000 forint biztosítási összegűt. Mindkettőhöz kiegészítő baleseti halál biztosítás kapcsolódott. 2015. június 21. napján mindkét biztosítási szerződés kedvezményezettje a felperes volt.

A biztosított a középiskolás lányával külföldi nyaralásra, emellett félmaraton táv lefutására készült. Fogyókúrázott, kezdeti menopauza miatt erős vérzése volt. 2014 szeptembere és 2015 februárja között gyógyszeres kezeléssel karbantartható szkizoaffektív zavar miatt pszichiátriai kezelés alatt állt.

A biztosított 2015. június 21. napján a délutáni órákban a családi nyaralóból kerékpárral edzeni indult. (település neve) közigazgatási területén, a ... vasútvonal ... útszelvényénél a vasútvonal a utca1 és a utca2 utca között húzódik. A biztosított a gyalogosok részére kijelölt, labirint korláttal ellátott átkelőhelynél, a utca1 utcánál a kerékpárt a növényzetnek támasztotta, és elindult az átjárón, hogy átkeljen a síneken, amikor a település2 irányából város1 felé közlekedő, fél3 mozdonyvezető által vezetett vonatszerelvény 21 óra 37 perckor elütötte. A felperes lánya a helyszínen életét vesztette. A sínpálya a perbeli helyszínen hosszan egyenes vonalú, dús növényzet szegélyezi.

A ... Rendőr-kapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya .../2015.ált. számon folytatott eljárást az ügyben. A 2015. december 30. napján kelt közigazgatási eljárást befejező határozatában megállapította, hogy a halál előidézésben idegenkezűség, bűncselekményre utaló nyom nincs, büntetőeljárást kezdeményezni nem kell. A határozat indokolása a halottvizsgálati bizonyítvány alapján tartalmazta, hogy a gyalogos nő feltehetően öngyilkossági szándékkal lépett a sínekre.

A határozat ellen a felperes fellebbezett. Kérte az öngyilkossági szándékra utaló feltételezés törlését a határozatból, mivel arra a mozdonyvezető vallomása nem utalt, a hatóság nem végzett környezettanulmányt, a nyomozati anyagban nem fellelhető az elhunyt személy közeli hozzátartozóinak vallomása, és önmagában az a körülmény, hogy a kerékpárt a síneken való átkelés előtt a növényzetnek támasztotta, annak vizsgálata nélkül, hogy az átkelőhelyen a kerékpár áttolható-e, nem utal ilyen szándékra. A felperes egyébként is kizárta a lánya öngyilkossági szándékát, tekintettel a jövőbeli terveire.

A ... Rendőr-kapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya a 2016. február 10. napján kelt határozatával az eljárást befejező határozatot úgy módosította, hogy nem lehet megállapítani a biztosított öngyilkossági szándékát.

Az alperes az életbiztosítási szerződés általános része alapján teljesített, azonban a kiegészítő baleseti halál biztosítási feltételek szerinti teljesítést megtagadta. Az alperes a biztosítási feltételek 3. pontja szerinti mentesülésére hivatkozott, azaz arra, ha szándékosan vagy súlyosan gondatlanul a biztosított maga okozta a halálát.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a két életbiztosítási szerződés kiegészítő (baleseti halál) módozatának biztosítási összege, összesen 7.155.000 forint és ezen összeg után 2015. június 22. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamat megfizetésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Módosított ellenkérelmében egyik szerződés tekintetében sem vitatta a felperes kereshetőségi jogát. Fenntartotta a mentesülésével kapcsolatos álláspontját, amely szerint a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul maga idézte elő a halálát. A biztosított megszegte a KRESZ 39. § (1) bekezdésében és 21. § (10) bekezdésében foglaltakat, amelyek kimondják, hogy a vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad, illetőleg a vasúti pályán a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű azon nem közlekedik. Hivatkozott a biztosítási esemény (baleseti halál) hiányára, mert a biztosított halála nem baleseti eredetű, nem hirtelen fellépett külső erő következménye volt.

A mozdony fényére, zajára, a közeledő szerelvény által keltett rezgésre és arra tekintettel, hogy a baleset helyszínének vasúti pályaszakasza egyenes, a biztosítottnak észlelnie kellett a közeledő vonatot, és a fokozott óvatosságnak megfelelően meg kellett volna állnia. Az a körülmény, hogy az átkelést megkezdte, a fokozott óvatosság és a vonat érkezéséről való meggyőződés teljes hiányára, vagyis súlyosan gondatlan magatartására és arra utal, hogy nem érdekelte a nagy valószínűséggel vagy elkerülhetetlenül bekövetkező baleset. A biztosított a perbeli szerződések megkötésére tett ajánlat mellékletét képező egészségi nyilatkozatban nem számolt be hallászavarról.

Az elsőfokú bíróság a keresetet a perbeli szerződések létrejöttekor hatályban volt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 536. § (1) bekezdése, 536. § (2) bekezdés b) pontja és 560. § (1) bekezdése, valamint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 21. § (9) bekezdés d) pontja és (10) bekezdése alapján bírálta el.

A Ptk. 536. § (1) bekezdése értelmében biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. Nem vitásan a kiegészítő szerződésekben a biztosítási esemény a biztosított baleseti halála, a kedvezményezett pedig a felperes volt.