A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33963/2015/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (RENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 15. §, 19. §, 33. §] Bíró: Varga Eszter

áíööéáíááóíÉőÉőáááááééöűéööFővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

13.K.33963/2015/8.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Fazekas Tamás ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (cím.) , dr. Váradi Nóra jogtanácsos által képviselt Országos Rendőrfőkapitány (cím.) alperes ellen, rendészeti ügyben hozott határozat (hiv. szám: 29000/105/234/27/2014.P.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2015. május 4. napján kelt, 29000/105/234/27/2014.P. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 30 000 (Harmincezer) forint perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 30 000 (Harmincezer) forint kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes 2014. február 9. napján a társaival megjelent a ... (a továbbiakban: ...) épülete előtt abból a célból, hogy a ... bővítésével kapcsolatban tiltakozzanak. A felperes és társai a magukkal vitt létrát a ... déli homlokzatának erkélyéhez támasztották, a felperes és két társa az erkélyre felmásztak, ahol két darab molinót feszítettek ki, továbbá az ott található két darab zászlót a tartóikból kiemelték. A felperes és két társa - az erkély elhagyására és a zászlók erkélyen hagyására irányuló - többszöri rendőri felszólítást követően, megközelítőleg húsz perc elteltével hagyták el az erkélyt. A felperes az erkélyen tartózkodás alatt a magánál tartott zászló visszaszolgáltatását egyfajta feltételhez (népszavazás kiírása a paksi bővítés ügyében) kötötte. A helyszínre érkező rendőrök a felperest és társait igazoltatták, majd az I. Kerületi Rendőrkapitányságra előállították. Az előállítás végrehajtásáról készült 29022/15344/2014.id. számú jelentés szerint az előállítás jogalapját a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak képezték. A felperest a perbeli napon, mint garázdaság, valamint jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vontat meghallgatták, előállítása 13 óra 20 perctől 18 óra 43 percig tartott. A felperessel szemben indult szabálysértési eljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: BKKB) a 2014. április 23. napján kelt, 33.Sze.I.424/2014/8. számú végzésével megszüntette. A bíróság végzése szerint a garázdaság szabálysértés tényállási elemeinek hiánya miatt az eljárás alá vont személyek cselekménye nem minősül szabálysértésnek. A jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése kapcsán a bíróság azt állapította meg, hogy a felperes a rendőri felszólításnak az előállítás során eleget tett, követte a rendőröket, a ruházat és csomag átvizsgálása során nem tanúsított semmilyen ellenállást, ezért a cselekménye nem valósított meg szabálysértést.

A felperes a rendőri intézkedés ellen panaszt nyújtott be, amelyben az előállítás jogszerűségét, annak szükségességét és arányosságát vitatta.

A Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Panasztestület) a felperes panasza alapján indult eljárásban a 24/2015. (II. 26.) számú állásfoglalásában megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, egyúttal az állásfoglalását megküldte az alperes részére. Megállapította, hogy az Rtv. 33. § (2) bekezdés f) pontjára alapított előállításhoz három feltétel együttes megvalósulása szükséges. Ezek a következők: egy jogszerűtlen magatartás, amely felveti a szabálysértés gyanúját, meghatározott személyhez vagy személyek csoportjához célzott rendőri felszólítás ezen magatartás abbahagyására, valamint a jogsértő magatartás folytatása a felszólítást követően. A panasztestület rögzítette, hogy a helyszínen intézkedő rendőr szabálysértésként a nemzeti jelkép megsértését jelölte meg, amely nyilvánvalóan téves tájékoztatás volt, mivel a megjelölt tényállásnak nincs szabálysértési alakzata. Az utóbb, az előállítást megalapozó szabálysértésként meghatározott jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség tényállása kapcsán hivatkozott az Rtv. 19. §-ára, és e körben arra, hogy ezen tényállás megvalósulásához egyrészt szükséges egy nyilvánvalóan nem jogszerűtlen rendőri intézkedés, másrészt az ezzel szembeni ellenszegülés tanúsítása, és az, hogy a panaszos ezt figyelmen kívül hagyva az ellenállást fenntartsa. Megállapította, hogy a helyszínen jogszerű rendőri intézkedés zajlott, a panaszos többszöri rendőri felszólításra sem jött le az épület erkélyéről, illetve nem adta vissza az eltulajdonított zászlókat, így ellenszegült a rendőri intézkedésnek. A Panasztestület azt is rögzítette, hogy az intézkedő rendőr többször is felszólította a felperest, hogy jöjjön le, valamint a zászlót tegye le és azt hagyja fent, amelynek nem tett eleget, majd a lemászást követően történt felszólításnak is ellenszegült, a zászló átadását feltételekhez kötötte. Mindezek alapján azt állapította meg, hogy a perbeli esetben az előállításhoz a jogalkotó által megkívánt három feltétel megvalósult, azaz az előállítás Rtv. 33. § (2) bekezdés f) pontja szerinti jogalapja fennállt. Az Rtv. 15. § (2) bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy a felperes előállítására azért került sor, mert a rendőri felszólításnak nem engedelmeskedett, ellenszegült. Ennek alapján a Panasztestület álláspontja szerint azt kellett vizsgálni, hogy az adott körülmények között szükség volt-e a felperes előállítására annak érdekében, hogy a rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülést megtörjék és a szabálysértési eljárás lefolytatásához szükséges adatokat meg tudják állapítani a rendőrök. Ezzel kapcsolatban a Panasztestület arra hivatkozott, hogy ugyan a felperes eljárás lefolytatásához szükséges adatai a helyszínen rendelkezésre álltak, ugyanakkor "a panaszos és társainak ellenszegülését más módon nem lehetett megtörni, és nem lehetett másként megakadályozni, hogy a zászlókat továbbra is maguknál tartsák, vagy azokat esetlegesen ismét hatalmukba kerítsék". Mindezek alapján a Panasztestület arra a következtetésre jutott, hogy a felperes előállítására jogszerűen került sor, ugyanakkor sérült a tisztességes eljáráshoz való joga a szabálysértésre vonatkozó téves tájékoztatás és a helytelenül kiállított igazolás kapcsán, valamint sérült a felperes személyes szabadsághoz való alapvető joga az előállítás ideje vonatkozásában.

Az alperes a fentieket követően hozta meg a felülvizsgálni kért, 2015. május 4. napján kelt, 29000/105/234/27/2014.P. számú határozatát, melyben a felperes panaszát elutasította. Idézte az Rtv. 33. § (2) bekezdés f) pontját, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 216. § (1) bekezdését, és e körben arra hivatkozott, hogy az Rtv. 13. § (1) bekezdése alapján a rendőrséget intézkedési kötelezettség terhelte. Arra hivatkozott, hogy a videofelvételek alapján a rendőrök többször felszólították a felperest, hogy hagyja el a ... erkélyét, tegye le és hagyja ott a zászlót, majd mikor az erkélyről lemászott, ugyancsak több alkalommal felszólították, hogy az eltulajdonított zászlót szolgáltassa vissza. A felperes passzív ellenszegülést tanúsítva a felszólításoknak nem tett eleget, a zászló visszaszolgáltatását feltételekhez kötötte. Ezen körülmények a határozatban foglaltak szerint megalapozták a rendőrök azon feltételezését, hogy a felperes a Szabs. tv. 216. § (1) bekezdése szerinti szabálysértés elkövetésével gyanúsítható. Rögzítette, hogy mindezek alapján fennállt az Rtv. 33. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak alkalmazásának lehetősége. Kiemelte, hogy a felperes és társai be nem jelentett módon demonstráltak, engedély nélkül behatoltak egy kiemelten védett objektum területére, az ott található nemzeti jelképet előre nem látható szándékkal birtokukba vették, melynek alapján nem állt rendelkezésre más jogkorlátozó eszköz az elérni kívánt cél érdekében, mint az előállítás foganatosítása. Összességében megállapította, hogy az előállítás megfelelt az arányosság követelményének. Határozatában kitért arra is, hogy az intézkedés kapcsán adott tájékoztatásra, a helytelenül kiállított igazolásra, és az előállítás időtartamára vonatkozóan a felperes panaszt nem terjesztett elő, ezért a vizsgálat erre nem terjedhet ki.