A Pécsi Ítélőtábla Bf.332/2013/11. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 47. §, 99. §, 137. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 169. §, 337. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §, 386. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 44. §, 90. §, 375. §, 393. §, 459. §] Bírók: Makai Lajos, Tóth Sándor, Túri Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék B.176/2013/13., *Pécsi Ítélőtábla Bf.332/2013/11.* (ÍH 2014.90), Kúria Bfv.1698/2016/5.

***********

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.I.332/2013/11. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2013. évi december hó 4. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 7.B.176/2013/13. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

- a vádlottat a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének (1978. évi IV. törvény 313/C.§ (1) bekezdés b) pontja) vádja alól felmenti, és a 2012. évi II. törvény 177.§ (1) bekezdés b) pontja szerint minősülő tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást megszünteti,

- mellőzi a halmazati büntetésre történő utalást,

- a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 (huszonöt) évben határozza meg.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében Btk.-ként megjelölt jogszabály helyesen az 1978. évi IV. törvény, és az elsőfokú ítélet kelte helyesen 2013. június 24.

A kiszabott szabadságvesztésbe a 2013. évi június hó 24. napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja.

Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 6.000 (hatezer) forint bűnügyi költség megfizetésére.

I n d o k o l á s

A Pécsi Törvényszék 7.B.176/2013/13. számú, 2013. június 24. napján kelt ítéletével a vádlott at emberölés bűntette és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége miatt halmazati büntetésül, mint erőszakos többszörös visszaesőt, életfogytig tartó fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az elsőfokú bíróság a szabadságvesztésbe a vádlott által előzetes fogvatartásban eltöltött időt beszámította, a Pécsi Városi Bíróság 6.Bk.464/2010/2. számú ítélete után alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

A törvényszék ítélete ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. A védő a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége tekintetében felmentésre, összességében a büntetés enyhítésére tett indítványt.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában a pénzügyi bűncselekmény minősítésének pontosítása mellett az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.

A vádlott javára bejelentett jogorvoslati kérelmet a fellebbezésben megjelölt érvektől eltérő indokolással, de megalapozottnak találta a másodfokú bíróság.

A bejelentett védelmi fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla a megtámadott határozatot a Be.348.§ (1) bekezdése értelmében a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy a törvényszék az eljárást a perrendi szabályok betartása mellett folytatta le. A tényállást a szükséges mértékben felderítette, a bizonyítékokat beszerezte és értékelte, egyben indokolási kötelezettségének is eleget tett.

A másodfokú bíróság az iratok tartalma alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - figyelemmel a Be.352.§ (1) bekezdés a) pontjára - az alábbiak szerint egészíti ki és pontosítja.

A vádlott előéletére vonatkozóan az ítélet 3. oldalán, a 6. pontban szereplő, a Siklósi Városi Bíróság 3.B.11/2005/34. számú ítéletével kiszabott 10 hónap börtönbüntetést a vádlott 2007. május 23. napján töltötte volna ki. A feltételes szabadság 2008. március 8. napján járt le.

Ugyancsak az ítélet 3. oldalán, a 9. pontban szereplő, a Siklósi Városi Bíróság 4.B.394/2009/11. számú ítéletében írt zaklatás bűntette és zaklatás vétsége mellett a vádlott büntetőjogi felelősségét a bíróság könnyű testi sértés vétségében állapította meg. A cselekmény elkövetési ideje 2009. augusztus 8.

Az ítélet 3. oldalán a 10. pontban szereplő, a Pécsi Városi Bíróság 6.B.1840/2009/15. számú ítéletében megállapított rablás bűntette mellett a városi bíróság a vádlott bűnösségét súlyos testi sértés bűntettében is megállapította, mely cselekményeket a terhelt 2009. november 14. napján követte el. Emiatt a városi bíróság, mint különös visszaesőt ítélte 3 év börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra.

A sértett 1982-ben született, a cselekmény elkövetésének idején 30 éves volt.

Az ítélet 5. oldalának 5. bekezdését az elkövetés módjára vonatkozóan azzal egészíti ki, hogy a már földön fekvő sértett fojtogatása közben a vádlott rövid szünetet tartott, ezalatt a keze ügyében levő bokorról egy ágat letört, arra rákötötte a fojtáshoz használt zsinórt, így könnyítve meg a szorító fogást (nyomozati iratok - helyszíni kihallgatási jegyzőkönyv).

A fentiek szerint kiegészített, illetve pontosított tényállás mentes a Be.351.§ (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul.

Az elsőfokú bíróság a tényállást alapvetően a vádlott beismerő vallomása és az azt alátámasztó egyező perbeli adatok alapján állapította meg. A törvényszék feltárta és megvizsgálta azokat a körülményeket, amelyek az ügy megítélése szempontjából lényegesek, és amelyek a vádlott büntetőjogi felelőssége tekintetében jelentőséggel bírtak. Megállapításai iratszerűek, helyes ténybeli következtetéseken, a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapulnak.

A vádlott az eljárás során nem tagadta büntetőjogi felelősségét, és közvetlenül a cselekmény elkövetése után a sértett megöléséről beszámolt tanú1nek és tanú2nek is. Ezen túlmenően a helyszíni kihallgatása során részletesen beszámolt az elkövetett cselekményről, megmutatta a bűncselekmény helyszínét.

Miután a vádlott vallomását az orvosszakértői vélemény, a tanúvallomások és az eljárás egyéb adatai is alátámasztották, az elsőfokú bíróság megalapozottan állást tudott foglalni mind a cselekmény előzményei, mind az elkövetés módja, mind pedig a vádlott cselekmény elkövetését követő magatartása vonatkozásában.

Az elsőfokú bíróság tehát a bizonyítékok törvényes mérlegelésével megállapított tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, és az élet elleni cselekményt is az anyagi jogszabályoknak megfelelően minősítette.