Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

62002CJ0428[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2005. március 3-i ítélete. Fonden Marselisborg Lystbådehavn kontra Skatteministeriet és Skatteministeriet kontra Fonden Marselisborg Lystbådehavn. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Vestre Landsret - Dánia. Hatodik HÉA-irányelv - 13. cikk B. részének b) pontja - Adómentességek - Ingatlanok bérbeadása - Járművek parkolására szolgáló helyek bérbeadása - Hajók vízi kikötőhelyei - Hajók szárazföldi tárolása. C-428/02. sz. ügy.

C-428/02. sz. ügy

Fonden Marselisborg Lystbådehavn

kontra

Skatteministeriett,

valamint

Skatteministeriet

kontra

Fonden Marselisborg Lystbådehavn

(A Vestre Landret [Dánia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Hatodik HÉA-irányelv - A 13. cikk B. részének b) pontja - Adómentességek - Ingatlanok bérbeadása - Járművek parkolására szolgáló helyek bérbeadása - Hajók kikötőhelyei - Hajók szárazföldi tárolása"

J. Kokott főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2004. október 14.

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2005. március 3.

Az ítélet összefoglalása

1. Adórendelkezések - Jogszabályok harmonizálása - Forgalmi adó - Közös hozzáadottértékadó-rendszer - A hatodik irányelvben meghatározott adómentességek - Az ingatlanok bérbeadásának adómentessége - Fogalom - Hajók kikötőhelyének és szárazföldi tárolóhelyének bérbeadása

(77/388 tanácsi irányelv, 13. cikk, B. rész, b) pont)

2. Adórendelkezések - Jogszabályok harmonizálása - Forgalmi adó - Közös hozzáadottértékadó-rendszer - A hatodik irányelvben meghatározott adómentességek - Az ingatlanok bérbeadásának adómentessége - Járművek parkolására szolgáló helyek bérbeadására vonatkozó kivétel - A járművek fogalma - Az összes szállítóeszköz, beleértve a hajókat

(77/388 tanácsi irányelv, 13. cikk, B. rész, b) pont, 2. alpont)

1. A 92/111 irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóról szóló jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388 hatodik irányelv 13. cikke B. részének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy az ingatlan bérbeadásának fogalma magában foglalja a hajók kikötőhelyeinek és a kikötő területén az e hajók tárolására szolgáló szárazföldi helyeknek a bérbeadását.

Különösen ez előbbiek tekintetében, a kikötőmedencében lévő kikötőhely megfelel az ingatlan kérdéses rendelkezés szerinti meghatározásának, amennyiben a bérlet nem valamilyen vízmennyiségre vonatkozik, hanem e kikötőmedence meghatározott részére, amely állandó jelleggel körülhatárolt, és nem mozdítható el.

(vö. 34-36. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. A 92/111 irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóról szóló jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388 hatodik irányelv 13. cikke B. része b) pontjának a járművek parkolására szolgáló helyek bérbeadását a hozzáadottérték-adó alóli mentességből kizáró 2. alpontját úgy kell értelmezni, hogy a "járművek" e rendelkezésben használt fogalma magában foglal minden szállítóeszközt, beleértve a hajókat is.

(vö. 44., 46-47. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2005. március 3.(*)

"Hatodik HÉA-irányelv - A 13. cikk B. részének b) pontja - Adómentességek - Ingatlanok bérbeadása - Járművek parkolására szolgáló helyek bérbeadása - Hajók kikötőhelyei - Hajók szárazföldi tárolása"

A C-428/02. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Vestre Landsret (Dánia) a Bírósághoz 2002. november 26-án érkezett, 2002. november 15-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Fonden Marselisborg Lystbådehavn

és

a Skatteministeriet,

valamint

a Skatteministeriet

és

a Fonden Marselisborg Lystbådehavn

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: A. Rosas tanácselnök, A. Borg Barthet, J.-P. Puissochet, J. Malenovský és U. Lőhmus (előadó) bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: H. von Holstein hivatalvezető-helyettes,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. szeptember 23-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Fonden Marselisborg Lystbådehavn képviseletében L. Henriksen és M. Andersen advokaterne,

- a Skatteministeriet és a dán kormány képviseletében J. Molde, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Biering advokat,

- a görög kormány képviseletében M. Apessos és K. Georgiadis, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottságának képviseletében E. Traversa és T. Fich, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának 2004. október 14-i tárgyaláson történő meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1992. december 14-i 92/111/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 384., 47. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 224. o.) módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o., a továbbiakban: hatodik irányelv) 13. cikke B. része b) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet a Fonden Marselisborg Lystbådehavn (Marselisborgi Jachtkikötő Alapítvány [Dánia], a továbbiakban: FML) és a Skatteministeriet (dán Adóügyi Minisztérium) közötti, valamint a Skatteministeriet és az FML közötti két jogvitában terjesztették elő valamely jachtkikötő kikötőhelyei és hajók áttelelésére szolgáló szárazföldi tárolóhelyei bérbeadásában álló tevékenység hozzáadottérték-adó- (a továbbiakban: HÉA) kötelezettsége tárgyában.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 A hatodik irányelv tizenegyedik preambulumbekezdése szerint a Közösség saját forrásainak egységes módon történő beszedése érdekében egységes adómentességi lista elkészítésére van szükség.

4 A hatodik irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerint "a hozzáadottérték-adó alá tartozik: az adóalany által belföldön ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás".

5 A hatodik irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja:

"(1) »Adóalany«: az a személy, aki a (2) bekezdésben meghatározott bármely gazdasági tevékenységet bárhol önállóan végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére.

(2) Az (1) bekezdésben említett gazdasági tevékenység a termelők, a kereskedők, illetve a szolgáltatók valamennyi tevékenységét magában foglalja, beleértve a kitermelőipari és mezőgazdasági tevékenységeket, valamint az egyéb szakmai tevékenységeket is. Gazdasági tevékenységnek minősül azon tevékenység is, amely bevétel elérése érdekében materiális vagy immateriális javak tartós hasznosítását foglalja magában."

6 A hatodik irányelv "Adómentesség" című X. címe alatt található 13. cikke B. részének b) pontja elrendeli:

"Az egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül, az általuk meghatározott feltételek mellett a tagállamok mentesítik az adó alól a következőket, annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen mentességek megfelelő és egyértelmű alkalmazását, valamint hogy megakadályozzák az adókijátszásokat, az adókikerüléseket és az esetleges visszaéléseket:

[...]

b) az ingatlanok lízingje [helyesen: haszonbérbe adása] és bérbeadása, kivéve a következőket:

1. a tagállamok törvényi fogalommeghatározásainak megfelelő szálláshelyadási szolgáltatás a szállodaiparban vagy a hasonló kereskedelmi ágazatokban, beleértve a nyári táborhelyeket vagy a kempingeket;

2. járművek parkolására szolgáló helyek bérbeadása;

3. tartósan beépített berendezések és gépek bérlete;

4. széfügyletek.

A tagállamok e mentesség alkalmazásának körét illetően további kivételeket írhatnak elő;

[...]"

A nemzeti szabályozás

7 A momsloven (a HÉÁ-ról szóló törvény) 13. cikke (1) bekezdésének 8. pontja elrendeli:

"Az alábbi áruk és szolgáltatások mentesek a HÉA alól:

[...]

8) Ingatlanok kezelése, bérbe- és haszonbérbe adása, beleértve a gáz-, víz- villamosenergia- és hőszállítást a bérbe- vagy haszonbérbe adás keretein belül. A mentesítés mindazonáltal nem vonatkozik többek között szállodai szobák bérbeadására, szobák egy hónapnál rövidebb időre, vállalkozás keretein belül történő bérbeadására, kemping- és parkolóhelyek, valamint reklámhelyek bérbeadására, beleértve a tárolószekrények bérbeadását is."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

8 A marselisborgi jachtkikötő üzemeltetése az FML feladata. Ezen autonóm intézmény tevékenysége többek között a hajók kikötőhelyének és azok szárazföldi áttelelőhelyének bérbeadásából áll.

9 Kikötőhelyet egy évre, havi alapon, vagy ennél is rövidebb időszakra, azaz egy vagy több napra lehet bérelni.

10 Az egy évre szóló bérlet esetén a bérlő megszerzi a jogot valamely meghatározott és körülhatárolt kikötőhely, valamint a kikötő közös berendezéseinek használatára, mint például a WC és a zuhanyzó. A kikötőhelyek a hajók méretéhez igazodnak. Mindegyikük számozott, és cölöpökkel vagy kikötőpóznákkal, illetve úszópallóval és kikötőpóznákkal kerül megjelölésre. Amennyiben az ilyen kikötőhely bérlője azt 24 óránál hosszabb időszakon át nem kívánja használni, e kikötőhelyet kártalanítás nélkül vendégek rendelkezésére bocsátják.

11 Azok, akik hosszú időre bérlik a kikötőhelyeket szárazföldi tárolóhelyre való jogosultsággal, éves bérleti díjat kötelesek fizetni, és biztosítékot kell adniuk, amelyet különösen a hajó mérete alapján számítanak ki. Ellenben nem követelnek semmilyen biztosítékot a szárazföldi tárolóhelyre való jogosultsággal nem járó kikötőhely bérbeadása esetén. Mindazonáltal ez utóbbi esetben az éves bérleti díj magasabb.

12 A havi alapon történő bérbeadás esetén a bérleti díjat minden hónapban beszedik, de biztosítékot nem követelnek meg. A bérlő számára elvileg biztosítanak egy számozott, körülhatárolt és a hajó méretéhez igazodó kikötőhelyet.

13 A rövid távú bérbeadás azon látogatókat szolgálja, akik csak egy vagy több napra kapnak helyet a kikötőben. A bérbeadás e típusa esetében semmilyen biztosítékot nem követelnek meg.

14 A szárazföldi helyek bérbeadása lehetővé teszi a jogosult számára, hogy jogosultságot szerezzen egy bizonyos, a hajója áttelelését szolgáló tárolóhelyre. Ez a tárolóhely egy csuszkafából áll, azaz egy olyan számozott szerkezetből, amelyre a hajót ráhelyezik, és a bérlő szabadon hozzá tud férni a hajója felügyelete és előkészítése céljából.

15 Az alapeljáráshoz az vezetett, hogy az FML-nek az Århus (Dánia) regionális adóhatóságához intézett kérelmére adott válaszában ez utóbbi úgy határozott, hogy a hajóhely-bérbeadási tevékenységből származó jövedelem HÉA-köteles. Az FML a Landsskatteret (Dánia) előtt megtámadta ezt a határozatot.

16 A 2000. december 6-án kelt végzésében ez a bíróság úgy határozott, hogy a kikötőhelyek bérbeadása nem élvezheti a momsloven 13. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában előírtak szerinti HÉA-mentességet, mivel ezt a tevékenységet nem lehet ingatlan-bérbeadási tevékenységnek tekinteni. A Landsskatteret álláspontja az volt, hogy a hajó tulajdonosa nem körülhatárolt és azonosítható felületet vagy ingatlanrészt bérel, hanem mindössze egy kikötőhely használati jogát szerzi meg a kikötőben a hajója számára.

17 A hajó téli tárolását illetően azonban a Landsskatteret úgy ítélte meg, hogy ez a tevékenység nem HÉA-köteles, mivel az "ingatlan bérbeadásának" minősíthető a momsloven 13. cikke (1) bekezdésének 8. pontja alapján. Az volt az álláspontja, hogy a hajó tulajdonosa az elfoglalt felülettel arányosan meghatározott áron körülhatárolt és azonosítható területet bérel, amelyet a téli évszak alatt szabadon használhat. A Landsskatteret szerint az ilyen bérbeadásra nem vonatkozik a "járművek parkolására szolgáló helyek bérbeadására" vonatkozó kivételt meghatározó rendelkezés, mivel a hajók nem tartoznak a "járművek" fogalma alá a hatodik irányelv 13. cikke B. része b) pontjának 2. alpontja szerint.

18 Az FML és a Skatteministeriet egyaránt keresetet nyújtott be a Landsskatteret említett végzése ellen Vestre Landsrethez. Ez utóbbi, mivel úgy vélte, hogy az előtte folyamatban lévő per elbírálásához a hatodik irányelv 13. cikke B. része b) pontjának értelmezése szükséges, az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a követező kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Úgy értelmezendő-e a [...] hatodik irányelv 13. cikke B. részének b) pontja, hogy az »ingatlanok lízingje [helyesen: haszonbérbe adása] és bérbeadása« olyan hajóhely bérbeadását is magában foglalja, amely részben a szárazföldön a kikötő területéből, részben pedig behatárolt és azonosítható vízfelületből áll?

2) Úgy értelmezendő-e a hatodik irányelv 13. cikke B. része b) pontjának 2. alpontja, hogy a »járművek« kifejezés a hajókat is magában foglalja?"

Az első kérdésről

19 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kér választ, hogy a hatodik irányelv 13. cikke B. részének b) pontja úgy értelmezendő-e, hogy az ingatlan-bérbeadás fogalma magában foglalja a hajó kikötésére szolgáló kikötőhelyek, valamint e hajóknak a kikötő szárazföldi területén lévő tárolóhelyeinek a bérbeadását is?

A Bíróság elé terjesztett észrevételek

20 Az FML állítása szerint a kikötőhelyek, valamint a szárazföldi áttelelésre szolgáló helyek bérbeadására vonatkozó tevékenység megfelel a Bíróság ítélkezési gyakorlata által rögzített feltételeknek, így a hatodik irányelv értelmében ingatlan-bérbeadásnak minősül. Álláspontja szerint ugyanis tevékenysége ellenében bérleti díjat kell fizetni, a kikötőhelyet meghatározott szerződéses időszakra adják bérbe, és a bérbeadás maga után vonja az ingatlan használati jogainak átadását, valamint abból a harmadik személyek kirekesztését.

21 A bérbe adott tárgy természetét illetően úgy érvel, hogy a kikötői berendezések rögzített szerkezetekből állnak, amelyeket nem lehet könnyen elbontani vagy áthelyezni.

22 A dán kormány úgy véli, hogy a kikötőhelyek bérbeadása nem tekinthető a hatodik irányelv 13. cikke B. részének b) pontja szerinti ingatlan-bérbeadásnak, mivel az e cikkben előírt kivételeket szigorúan kell értelmezni.

23 E kormány szerint, még ha a kikötői berendezéseket "ingatlannak" lehet is tekinteni, amely kifejezés a lényeges tényező az "ingatlan" fogalmának elemzésében a hatodik irányelv értelmében, a kikötés során e berendezések használata csak kiegészítő szolgáltatásnak minősül, amelyet az adó szempontjából azonos módon kell kezelni az alapszolgáltatással, amely a kikötőben hely biztosításából áll a vízfelszínen a hajótulajdonosok számára. Márpedig ez utóbbi nem teljesíti az ahhoz szükséges feltételeket, hogy az ingatlan fogalma alá tartozzon.

24 Ellenben valamely világosan körülhatárolt szárazföldi tárolóhely bérbeadását a hajótulajdonos számára a hajója téli tárolása céljából a hatodik irányelv értelmében ingatlan-bérbeadásnak kell minősíteni.

25 A görög kormány a dán kormányhoz hasonlóan azon az állásponton van, hogy az "ingatlanok bérbeadásának" fogalma nem vonatkozik valamely körülhatárolt és azonosítható kikötőhelyre a vízfelszínen, azonban vonatkozik a hajók szárazföldi áttelelőhelyére.

26 Az Európai Közösségek Bizottsága úgy érvel, hogy "az ingatlanok lízingje [helyesen: haszonbérbe adása] és bérbeadása" fogalmainak a Bíróság által adott nagyon tág értelmezéséből levezethető, hogy a kikötői felszín hajók áttelelésére szánt száraz részének a bérbeadása a hatodik irányelv értelmében vitathatatlanul ingatlan-bérbeadásnak minősül. A kikötőhely bérbeadását továbbá nem lehet olyan műszaki sajátosságok függvényében eltérően kezelni, hogy a hajót inkább egy bójához vagy úszópallóhoz kötik ki, ahelyett hogy a tengerfenékre horgonyoznák, vagy talajba ásott ütközőgerendához kötnék ki.

A Bíróság válasza

27 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a hatodik irányelv 13. cikkében meghatározott adómentességek a közösségi jog önálló fogalmait képezik, és így a közösségi jog szerinti meghatározást igényelnek (lásd a C-358/97. sz., Bizottság kontra Írország ügyben 2000. szeptember 12-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-6301. o.] 51. pontját, a C-315/00. sz. Maierhofer-ügyben 2003. január 16-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-563. o.] 25. pontját, a C-275/01. sz. Sinclair Collis-ügyben 2003. június 12-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-5965. o.] 22. pontját és a C-284/03. sz. Temco Europe-ügyben a 2004. november 18-án hozott ítélet [EBHT 2004., I-11237. o.] 16. pontját).

28 Az ezen irányelv 13. cikke B. részének b) pontjában szereplő "ingatlanok bérbeadása" fogalom meghatározása hiányában e rendelkezést a hátteréül szolgáló összefüggések, az irányelv céljai és rendszere fényében kell értelmezni, különös figyelemmel az adómentességek céljára (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Temco Europe-ügyben hozott ítélet 18. pontját).

29 Ebből a szempontból, tekintettel arra, hogy a hatodik irányelv 13. cikkében említett adómentességek kivételnek minősülnek az általános elvhez képest, amely szerint az adóalany által ellenszolgáltatás fejében teljesített valamennyi szolgáltatásnyújtás adóköteles, azokat szigorúan kell értelmezni (lásd különösen a fent hivatkozott Bizottság kontra Írország ügyben hozott ítélet 52. pontját, a C-359/97. sz., Bizottság kontra Egyesült Királyság ügyben 2000. szeptember 12-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-6355. o.] 64. pontját és a fent hivatkozott Sinclair Collis-ügyben hozott ítélet 23. pontját).

30 A Bíróság számos ítéletében akként határozta meg az ingatlanok bérbeadásának a hatodik irányelv 13. cikke B. részének b) pontjában foglalt fogalmát, mint a valamely ingatlan tulajdonosa által a bérlőnek díjazás ellenében és meghatározott időre adott jogot arra, hogy használja ezt az ingatlant, és kizárjon másokat e jog gyakorlásából (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra Írország ügyben hozott ítélet 52-57. pontját, a C-409/98. sz. Mirror Group-ügyben 2001. október 9-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-7175. o.] 31. pontját, a C-326/99. sz., "Goed Wonen" ügyben 2001. október 4-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-6831. o.] 55. pontját és a fent hivatkozott Temco Europe-ügyben hozott ítélet 19. pontját).

31 Az alapeljárásban nem vitatott, hogy az FML és a részükre biztosított szárazföldi tárolóhelyeket meghatározott ideig kizárólagosan használók közötti viszony a bérbeadásnak az említett rendelkezés szerinti fogalma alá tartozik. Ez épp így igaz az FML és kikötőhelyek használói - beleértve az alkalmi használókat - közötti viszonyra is, még akkor is, ha egy-egy ilyen kikötőhelyet átmenetileg elfoglalhat a jogosultétól különböző hajó, amíg azt a jogosult nem használja. Minthogy az ilyen átmeneti használat nem okoz hátrányt a jogosultnak, nem lehet úgy tekinteni, mint ami átalakítja a jogosult és a kikötő üzemeltetője közötti jogviszonyt.

32 Ennélfogva az első kérdés megválaszolásához meg kell állapítani, hogy a hajók szárazföldi tárolóhelyét, illetve a hajók kikötőhelyét ingatlannak kell-e tekinteni.

33 A szárazföldi tárolóhelyet illetően meg kell állapítani, hogy a hajók tárolására használt földfelszín ingatlan.

34 A kikötőhelyek esetében az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból következik, hogy az FML a tulajdonosa a kikötő területének és a kikötőmedencének. Az, hogy ez a terület egészben vagy részben víz alatt van, nem akadályozza meg, hogy bérbe és haszonbérbe adható ingatlannak minősüljön. Az FML mint tulajdonos e területet egészében átengedheti, beleértve annak körülhatárolt részeit. A bérlet azonban nem valamilyen vízmennyiségre vonatkozik, hanem a kikötőmedence meghatározott részére. Ez a vízzel fedett felszín állandó jelleggel körülhatárolt, és nem mozdítható el.

35 Következésképpen, amint arra a főtanácsnok is rámutat indítványának 32. pontjában, a kikötőmedencében lévő kikötőhely még a hatodik irányelv 13. cikke B. részének b) pontjának szigorú értelmezésére figyelemmel is megfelel az ingatlan e rendelkezés szerinti meghatározásának.

36 Ennélfogva az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a hatodik irányelv 13. cikke B. részének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy az ingatlan bérbeadásának fogalma magában foglalja a hajók kikötőhelyeinek és a kikötő területén az e hajók tárolására szolgáló szárazföldi helyeknek a bérbeadását.

A második kérdésről

37 Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kér választ, hogy a hatodik irányelv 13. cikke B. része b) pontjának 2. alpontjában szereplő "járművek" fogalma magában foglalja-e a hajókat.

A Bíróság elé terjesztett észrevételek

38 Az FML úgy érvel, hogy a hatodik irányelv 15. cikkének 2. pontjából, a 28a. cikke (2) bekezdésének a) pontjából és a 28n. cikke (4) bekezdésének b) és c) pontjából következik, hogy a közösségi jogalkotó különbséget tesz a "szállítóeszközök" és a "járművek" között. Amennyiben valamely rendelkezés a szállítóeszközök valamennyi formájára vonatkozik, azaz a légi járművekre, a motoros járművekre, hajókra stb., a "szállítóeszköz" kifejezést használja. Ezzel szemben, a "járművek" fogalom csak a szárazföldi, guruló szállítóeszközökre használatos. A hatodik irányelv 13. cikke B. részének b) pontjában említett "járművek" fogalma tehát csak a szárazföldi szállítóeszközökre vonatkozik, és ebből következően a második kérdésre nemleges választ kell adni.

39 A dán és a görög kormány álláspontja szerint a "jármű" fogalmát nem kell szigorúan értelmezni. Ez a fogalom mindenre vonatkozik, ami alkalmas egy személy egyik pontból a másikba való elszállítására, beleértve a hajókat is.

40 A Bizottság úgyszintén azt állítja, hogy a hatodik irányelv 13. cikke B. része b) pontja 2. alpontjának különböző nyelvi változatai közötti terminológiai eltérések ellenére a "jármű" kifejezést azon belül egységesen használják, és az magában foglalja a tág értelemben vett szállítóeszközöket, beleértve a hajókat is. Az ezzel ellentétes értelmezés ésszerűtlen következményekhez vezetne, amelyek ellentétben állnának az adósemlegesség elvével.

A Bíróság válasza

41 Az említett 13. cikk B. része b) pontja 2. alpontjának különböző nyelvi változataiban a "jármű" megnevezésére használt kifejezések nem egységesek. Amint azt a Bizottság helyesen megállapítja, némely nyelvi változat - köztük a francia, az angol, az olasz, a spanyol, a portugál, a német és a finn - e fogalomba belefoglalja a szállítóeszközöket általában, beleértve a légi járműveket és a hajókat. Más változatok azonban, mint a dán, a svéd, a holland és a görög, egy pontosabb és behatároltabb jelentésű kifejezést választottak, amely főleg a "szárazföldi szállítóeszközök" megjelölésére szolgál. Közelebbről, a dán "kjøretøjer" kifejezés a kerékkel rendelkező szárazföldi szállítóeszközöket jelenti.

42 Ebben a tekintetben fontos emlékeztetni arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely közösségi rendelkezés különböző nyelvi változatai közötti eltérés esetén e rendelkezést azon szabályozás általános rendszere és célja alapján kell értelmezni, amelynek részét képezi (lásd különösen a C-372/88. sz., Cricket St. Thomas ügyben 1990. március 27-én hozott ítélet [EBHT 1990., I-1345. o.] 19. pontját és a C-384/98. sz. D-ügyben 2000. szeptember 14-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-6795. o.] 16. pontját).

43 A járművek parkolására szolgáló helyek bérbeadását illetően a hatodik irányelv 13. cikke B. része b) pontjának 2. alpontja kivételt állapít meg az e cikkben az ingatlanok haszonbérbe és bérbeadására vonatkozóan előírt adómentesség alól. Ez az általa érintett tevékenységeket az irányelv általános rendszerébe helyezi, amely HÉA-kötelessé tesz minden tevékenységet, a kifejezetten előírt eltérések kivételével. Ezt a rendelkezést tehát nem lehet szűken értelmezni (lásd a C-346/95. sz. Blasi-ügyben 1998. február 12-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-481. o.] 19. pontját).

44 Ennélfogva az említett rendelkezésben használt "jármű" kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az magában foglal minden szállítóeszközt, beleértve a hajókat is.

45 Ugyanis a hajóhelyek bérbeadása nem korlátozódik a vízfelszín kizárólagos elfoglalására vonatkozó jogra, hanem úgyszintén magában foglalja a különböző kikötői berendezések rendelkezésre bocsátását, különösen a hajó kikötésére, a legénység ki- és beszállására szolgáló felszereléseket, illetve a különböző egészségügyi és egyéb berendezések ez utóbbiak általi használatát. Amint azt a főtanácsnok indítványának 51. pontjában megemlíti, az ingatlan-bérbeadás esetében bevezetett HÉA-mentesség indokában szerepet játszó - különösen szociális jellegű - megfontolások egyike sem alkalmazható az alapeljárás tényállásában szereplő hajóhelyek bérbeadására.

46 E körülmények között, tekintettel a hatodik irányelv 13. cikke B. része b) pontjának céljaira, e pont 2. alpontját, amely a HÉA alóli mentességből kizárja a járművek parkolására szolgáló helyek bérbeadását, úgy kell értelmezni, hogy azt általában valamennyi szállítóeszköz bérbeadására alkalmazni kell, beleértve a hajókat is.

47 A fentiekre tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a hatodik irányelv 13. cikke B. része b) pontjának 2. alpontját úgy kell értelmezni, hogy a "járművek" fogalma magában foglalja a hajókat.

A költségekről

48 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

1) Az 1992. december 14-i 92/111/EGK tanácsi irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 13. cikke B. részének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy az ingatlan bérbeadásának fogalma magában foglalja a hajók kikötőhelyeinek és a kikötő területén az e hajók tárolására szolgáló szárazföldi helyeknek a bérbeadását.

2) A 77/388 hatodik irányelv 13. cikke B. része b) pontjának 2. alpontját úgy kell értelmezni, hogy a "járművek" fogalma magában foglalja a hajókat.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: dán.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 62002CJ0428 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:62002CJ0428&locale=hu