A Gyulai Törvényszék Bf.297/2008/8. számú határozata személyes adat tárgyában. Bírók: Baur Péter, Benedek Tibor, Hajdúné dr. Iszály Anna

Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

7.Bf.297/2008/8. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 7.Bf.297/2008. számú büntetőügyben Gyulán a 2009. év február hó 25. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t.

A visszaélés személyes adattal bűntette miatt ... ellen indított büntetőügyben az Orosházi Városi Bíróság 3.B.39/2008/5. számú ítéletét a következők szerint megváltoztatja:

A vádlottat az ellene visszaélés személyes adattal bűntette (Btk. 177/A. § (1) bekezdés a.) pont, (3) bekezdés) miatt emelt vád alól felmenti.

A pénzbüntetés kiszabásával, annak átváltoztatásával kapcsolatos rendelkezést mellőzi.

A bűnügyi költséget az állam viseli.

A Gyulai Városi Bíróságon Bj.I.62/2007. szám alatt 1. tételként felvett Mercury Topaz feliratú számítógép merevlemezét kobozza el, még egyebekben azt kiadni rendeli ...Társulás (... szám) részére, míg a 3. tétel alatt kezelt 2 darab Philips típusú 4.7 BG DVD lemeznek a tokokkal iratokhoz történő csatolását rendeli el.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy a bíróság figyelmezteti a jogosultakat, hogy ha a bűnjeleket a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül személyesen vagy meghatalmazottjuk útján nem veszik át, az értékesítés iránt történik intézkedés és ebben az esetben csak az értékesítés során befolyt, a határidő lejárta után felmerült őrzési (kezelési) költséggel csökkentett ellenértéket utalják ki a részére, ha pedig a bűnjelet nem sikerült értékesíteni, megsemmisítésükre az ő költségükön kerül sor.

Az ítélet ellen az ügyész, ... vádlott a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ... vádlottat bűnösnek mondta ki visszaélés személyes adattal bűntettében (Btk. 177/A. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés), amiért 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 500,- forintban állapította meg.

Rendelkezett az így összesen kiszabott 250.000,- forint pénzbüntetés megfizetésének módjáról, meg nem fizetése esetére fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, döntött bűnjelekről és az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség viselése tárgyában is.

Az elsőfokú ítélettel szemben a vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan eltérő minősítés miatt enyhítés, védője elsődlegesen felmentés és a büntetés kiszabásának mellőzése, másodlagosan eltérő minősítés miatt, nevezetesen a különleges adat mellőzése érdekében fellebbezett.

A védő a vádlott nevében is a fellebbezéseket az alábbiak szerint indokolta.

Álláspontja szerint a terhelt bűnössége az eljárás során nem nyert megállapítást, hiszen nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, ami alapján megállapítható lenne az, hogy a számítógépen található adatállományt a terhelt helyezte el. Kifejezetten aggályosnak tekinti, hogy a tanúvallomások zömében a terhelt személyiségi jogainak durva megsértése útján megszerzett e-mail levelekkel vannak kapcsolatban, bár ezek nem képezték a vád tárgyát. Ezen túlmenően az egész ügynek politikai színezetet adtak, az ügyről kialakított képet politikailag orientálták.

A vád tárgyává tett cselekmény materiális bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy a cselekmény akkor tényállásszerű, ha megállapítható, hogy a sértettek tekintetében a konkrét hátrányok bekövetkeztek, erre vonatkozóan a bíróság vizsgálódást nem végzett. Logikailag nem lehet helytálló az a megállapítás, amely szerint a jelentős érdeksérelem abban áll, hogy nagy a sértettek száma, a sértettek jelen esetben a bűncselekmény passzív alanyai, de annak nem eredményei. A bíróság figyelmen kívül hagyta azt is, hogy az OVB némi vizsgálódást végzett e körben és határozatában rögzítette, hogy nem lehet megállapítani azt, miszerint a választási eljárásban az adatokat felhasználták, ami önmagában kizárja a jelentős érdeksérelem bekövetkezését, az eredményt.

A cselekménynek azért téves a Btk. 177/A. § (3) bekezdés szerinti minősítése - amely szerint különleges adatra nézve történt az elkövetés - mert az adatok nem politikai véleményre, vagy pártállásra vonatkoznak és nincs helye meg nem engedett kiterjesztő értelmezésnek. A törvény értelmező rendelkezése szerint a politikai véleményt vagy pártállást maga a kezelt adat testesíti meg és nem az olvasó helyes, vagy téves következtetései. Az ítélet szerint az " SZ", "B", "E" betűk politikai véleményre vonatkozó adatok mely azért téves, mert a politikai vélemény nem azonos valamely oldallal való szimpátiával, arról nem is beszélve, hogy a jobboldali szimpátiára semmiképpen sem utalnak ezek a betűk. Ezen túlmenően a politikai véleményre vonatkozó adat maga is vélemény formáját ölti, amelyből az érintett személy politikai állásfoglalása egyértelműen kitűnik, tehát szükségszerűen szöveges formában jelenik meg, jelen esetben erről szó sincs. A pártállásra való utalás már állhat betűkből, betűszavakból, ami a jelöléssel érintett személynek ehhez a párthoz való tartozását jelölheti, de ilyenről a jelen esetben szó sincs, mindezek miatt a különleges adatok kezelése, mint minősítő körülmény nem áll fenn.

Figyelemmel arra, hogy a terheltet 2006. február 28-án távolították el állásából, az azóta eltelt 3 év alatt tanúsított kifogástalan magatartása felveti annak vizsgálatát is, hogy személyére tekintettel a cselekmény mennyire veszélyes a társadalomra. Az elkövetéskor még hatályban volt a Btk. 28. §-a, illetve 36. §-a, így annak alkalmazására a Btk. 2. §-a lehetőséget nyújt. Eszerint a cselekmény társadalomra való veszélyességének csekély foka miatt a büntetés kiszabásának mellőzésére is lehetőség van.

A Békés Megyei Főügyészség Bf.1834/2008. számú átiratában az elsőfokú ítélet helyes indokainál fogva történő helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a Be. 348. § (1) bekezdése szerinti felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének érdemére kiható eljárási szabálysértést nem követett el és döntő részt megalapozott tényállást is állapított meg.

Hiányzik azonban a tényállásból a büntető anyagi jog alkalmazása szempontjából releváns az a ténymegállapítás, hogy a vádlott mit akart elérni a tényállásbeli adatkezelés révén, holott ez az iratokból egyértelműen megállapítható. A másodfokú bíróság ezért a Be.351. § (2) bek. b) pont, és 352. § (1) bek. a) pont alkalmazásával kiegészíti a tényállást azzal, hogy a vádlottat az a szándék vezette, hogy a munkahelyi vezetőjével fennálló rivalizálásában és konfliktusában a cselekménye révén előnyösebb helyzetbe jusson az irodavezető személyének változásakor. Mindez a tárgyalási jegyzőkönyv 5. o. 6. és 7. bekezdés, 11. o. 2. bekezdés alapján ... és ... tanúk első fokon értékelt és elfogadott, s a vádlott és az ügyész, a védő által sem cáfolt vallomása alapján kétséget kizáróan megállapítható volt.

A másodfokú bíróság ugyanakkor mellőzi a tényállásból (Be. 352. § (1) bek. a) pont) az ítélet 4. oldal 5. bekezdésében tett azon megállapítását, hogy "az érintett természetes személyeknek jelentős érdeksérelmet okozva", mert ezen megállapításnak, mint jogkövetkeztetésnek egyébként is az indokolásban van helye. Ez a megállapítás nem több a Btk. 177/A. §(1) bek. szerinti tényállás utolsó fordulata szövegének megismétlésénél. E helyütt az elsőfokú bíróságnak - mint ahogyan már a vádiratnak is - azon tényeket, körülményeket kellett volna megállapítani, amelyek alapján levonható álláspontja szerint azon következtetés, hogy milyen konkrét okok, körülmények folytán keletkezett az érintett természetes személyeknek jelentős érdeksérelme és az konkrétan miben állt. Természetesen minderre akkor kerülhetett volna sor, ha egyúttal teljesül a törvényi követelmény (Be.351. § (2) bek. c) pont), ami szerint a tényállás nem lehet ellentétes az iratok tartalmával.