A Gyulai Törvényszék Bf.297/2008/8. számú határozata személyes adat tárgyában. Bírók: Baur Péter, Benedek Tibor, Hajdúné dr. Iszály Anna

Kapcsolódó határozatok:

Orosházi Járásbíróság B.39/2008/5., *Gyulai Törvényszék Bf.297/2008/8.*, Szegedi Ítélőtábla Bhar.199/2009/13. (ÍH 2010.51, ÍH 2010.5)

***********

Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

7.Bf.297/2008/8. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 7.Bf.297/2008. számú büntetőügyben Gyulán a 2009. év február hó 25. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t.

A visszaélés személyes adattal bűntette miatt ... ellen indított büntetőügyben az Orosházi Városi Bíróság 3.B.39/2008/5. számú ítéletét a következők szerint megváltoztatja:

A vádlottat az ellene visszaélés személyes adattal bűntette (Btk. 177/A. § (1) bekezdés a.) pont, (3) bekezdés) miatt emelt vád alól felmenti.

A pénzbüntetés kiszabásával, annak átváltoztatásával kapcsolatos rendelkezést mellőzi.

A bűnügyi költséget az állam viseli.

A Gyulai Városi Bíróságon Bj.I.62/2007. szám alatt 1. tételként felvett Mercury Topaz feliratú számítógép merevlemezét kobozza el, még egyebekben azt kiadni rendeli ...Társulás (... szám) részére, míg a 3. tétel alatt kezelt 2 darab Philips típusú 4.7 BG DVD lemeznek a tokokkal iratokhoz történő csatolását rendeli el.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy a bíróság figyelmezteti a jogosultakat, hogy ha a bűnjeleket a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül személyesen vagy meghatalmazottjuk útján nem veszik át, az értékesítés iránt történik intézkedés és ebben az esetben csak az értékesítés során befolyt, a határidő lejárta után felmerült őrzési (kezelési) költséggel csökkentett ellenértéket utalják ki a részére, ha pedig a bűnjelet nem sikerült értékesíteni, megsemmisítésükre az ő költségükön kerül sor.

Az ítélet ellen az ügyész, ... vádlott a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ... vádlottat bűnösnek mondta ki visszaélés személyes adattal bűntettében (Btk. 177/A. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés), amiért 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 500,- forintban állapította meg.

Rendelkezett az így összesen kiszabott 250.000,- forint pénzbüntetés megfizetésének módjáról, meg nem fizetése esetére fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, döntött bűnjelekről és az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség viselése tárgyában is.

Az elsőfokú ítélettel szemben a vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan eltérő minősítés miatt enyhítés, védője elsődlegesen felmentés és a büntetés kiszabásának mellőzése, másodlagosan eltérő minősítés miatt, nevezetesen a különleges adat mellőzése érdekében fellebbezett.

A védő a vádlott nevében is a fellebbezéseket az alábbiak szerint indokolta.

Álláspontja szerint a terhelt bűnössége az eljárás során nem nyert megállapítást, hiszen nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, ami alapján megállapítható lenne az, hogy a számítógépen található adatállományt a terhelt helyezte el. Kifejezetten aggályosnak tekinti, hogy a tanúvallomások zömében a terhelt személyiségi jogainak durva megsértése útján megszerzett e-mail levelekkel vannak kapcsolatban, bár ezek nem képezték a vád tárgyát. Ezen túlmenően az egész ügynek politikai színezetet adtak, az ügyről kialakított képet politikailag orientálták.

A vád tárgyává tett cselekmény materiális bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy a cselekmény akkor tényállásszerű, ha megállapítható, hogy a sértettek tekintetében a konkrét hátrányok bekövetkeztek, erre vonatkozóan a bíróság vizsgálódást nem végzett. Logikailag nem lehet helytálló az a megállapítás, amely szerint a jelentős érdeksérelem abban áll, hogy nagy a sértettek száma, a sértettek jelen esetben a bűncselekmény passzív alanyai, de annak nem eredményei. A bíróság figyelmen kívül hagyta azt is, hogy az OVB némi vizsgálódást végzett e körben és határozatában rögzítette, hogy nem lehet megállapítani azt, miszerint a választási eljárásban az adatokat felhasználták, ami önmagában kizárja a jelentős érdeksérelem bekövetkezését, az eredményt.

A cselekménynek azért téves a Btk. 177/A. § (3) bekezdés szerinti minősítése - amely szerint különleges adatra nézve történt az elkövetés - mert az adatok nem politikai véleményre, vagy pártállásra vonatkoznak és nincs helye meg nem engedett kiterjesztő értelmezésnek. A törvény értelmező rendelkezése szerint a politikai véleményt vagy pártállást maga a kezelt adat testesíti meg és nem az olvasó helyes, vagy téves következtetései. Az ítélet szerint az " SZ", "B", "E" betűk politikai véleményre vonatkozó adatok mely azért téves, mert a politikai vélemény nem azonos valamely oldallal való szimpátiával, arról nem is beszélve, hogy a jobboldali szimpátiára semmiképpen sem utalnak ezek a betűk. Ezen túlmenően a politikai véleményre vonatkozó adat maga is vélemény formáját ölti, amelyből az érintett személy politikai állásfoglalása egyértelműen kitűnik, tehát szükségszerűen szöveges formában jelenik meg, jelen esetben erről szó sincs. A pártállásra való utalás már állhat betűkből, betűszavakból, ami a jelöléssel érintett személynek ehhez a párthoz való tartozását jelölheti, de ilyenről a jelen esetben szó sincs, mindezek miatt a különleges adatok kezelése, mint minősítő körülmény nem áll fenn.

Figyelemmel arra, hogy a terheltet 2006. február 28-án távolították el állásából, az azóta eltelt 3 év alatt tanúsított kifogástalan magatartása felveti annak vizsgálatát is, hogy személyére tekintettel a cselekmény mennyire veszélyes a társadalomra. Az elkövetéskor még hatályban volt a Btk. 28. §-a, illetve 36. §-a, így annak alkalmazására a Btk. 2. §-a lehetőséget nyújt. Eszerint a cselekmény társadalomra való veszélyességének csekély foka miatt a büntetés kiszabásának mellőzésére is lehetőség van.

A Békés Megyei Főügyészség Bf.1834/2008. számú átiratában az elsőfokú ítélet helyes indokainál fogva történő helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a Be. 348. § (1) bekezdése szerinti felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének érdemére kiható eljárási szabálysértést nem követett el és döntő részt megalapozott tényállást is állapított meg.

Hiányzik azonban a tényállásból a büntető anyagi jog alkalmazása szempontjából releváns az a ténymegállapítás, hogy a vádlott mit akart elérni a tényállásbeli adatkezelés révén, holott ez az iratokból egyértelműen megállapítható. A másodfokú bíróság ezért a Be.351. § (2) bek. b) pont, és 352. § (1) bek. a) pont alkalmazásával kiegészíti a tényállást azzal, hogy a vádlottat az a szándék vezette, hogy a munkahelyi vezetőjével fennálló rivalizálásában és konfliktusában a cselekménye révén előnyösebb helyzetbe jusson az irodavezető személyének változásakor. Mindez a tárgyalási jegyzőkönyv 5. o. 6. és 7. bekezdés, 11. o. 2. bekezdés alapján ... és ... tanúk első fokon értékelt és elfogadott, s a vádlott és az ügyész, a védő által sem cáfolt vallomása alapján kétséget kizáróan megállapítható volt.