MKIK VB/20045

I. A választottbíróság - az alperesi hibás teljesítésre utaló elállási jognyilatkozat egészének értelmezése alapján - úgy ítélte meg, hogy a felperes joggyakorlása nem az ún. rendes elállási jogon alapuló, hanem ún. szankciós jellegű elállásra irányult. Emiatt a választottbíróság nem tartotta alaposnak az alperes azon alapuló védekezését, a felperes többféle jogalapon nem gyakorolhatta az elállási jogát, mert ez kizárta az elállás pontos okának megismerhetőségét. A felperes valójában egy jogcímen terjesztette elő az elállást tartalmazó jognyilatkozatát, akképpen, hogy ennek okául az alperes több olyan magatartását (mulasztását) jelölte meg, amelyek - alaposságuk esetén - önmagukban (egyenként), de összességükben is az alperes hibás teljesítését támasztják alá [Ptk. 6:140. § (2) bekezdés].

II. A hibás teljesítés, mint a Ptk.-ban nevesített szerződésszegési forma esetén gyakorolt elállási jog a Ptk. 6:137. §-ának a sérelme esetén történő szankcionálás körében eltérő rendelkezésnek minősül [Ptk. 6:140. § (1) bekezdésének utolsó mondata].

III. Az alperes a környezetvédelmi engedély beszerzésére nem vállalt eredménykötelmet; ezen vállalás hiánya önmagában is kizárta az ezen a tényalapon nyugvó hibás teljesítés jogcímére történő hivatkozás alaposságát (Ptk. 6:157. §).

IV. A felperesi megrendelő nem adott olyan utasítást az alperesi vállalkozó részére, amelynek kockázatára az alperes ne hívta volna fel a felperes figyelmét [Ptk. 6:240. § (2) bekezdés].

V. A felperes építésügyben járatos gazdasági társaság volt, ami alapján okkal és alappal volt elvárható tőle az, hogy még figyelemfelhívás nélkül is felismerje, hogy az építési engedély hiányában készített vagy készíttetett kivitelezési tervdokumentáció felhasználhatatlan és megtérülés nélküli költséget generál [Ptk. 1:4. § (1) bekezdés].

VI. A választottbíróság a felperes terhére értékelte, hogy a felperes az általa észlelt szerződésszegő magatartást az alperesnek írásban nem jelezte, és nem jelölte meg, hogy az alperessel szemben - annak hibás teljesítése jogcímén - milyen típusú igényt kíván érvényesíteni, ezáltal sérült a hibás teljesítés esetén a Ptk.-ban meghatározott jogosulti jogérvényesítési sorrend (Ptk. 6:159. §, 6:162. §).

VII. Az esetlegesen téves vagy hibás számlatartalom (ide nem értve a számlában feltüntetett összeg hibáját) a fizetési késedelem beállta vonatkozásában nem bír relevanciával, tekintettel arra, hogy az számlahelyesbítés útján korrigálható alaki hibának minősül [Ptk. 6:162. § (1) bekedés].

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

[1] A megrendelő (felperes) megkereste az alperesi vállalkozót tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására irányuló szerződéskötés céljából. A megrendelő átadta a vállalkozónak a terület rehabilitációs és fejlesztési koncepcióját tartalmazó dokumentumokat, a szabályozási terv tervezetét és a kiírt tervezési programot, a vállalkozó lefolytatta a szükséges igazgatási egyeztetéseket, majd generáltervezési ajánlatot adott a megrendelőnek, figyelmeztetve őt az esetleges környezetvédelmi eljárás szükségességéről. Mindezek után az alperes kezdeményezte a felperesnél a tervezési szerződés írásba foglalását, majd a megrendelő az alperesi ajánlatot írásban is elfogadó nyilatkozatot tett, utóbb pedig a felperesi megrendelő és az alperes mint generálkivitelező generálkivitelezési szerződést kötött. A szerződés meghatározta a tervezési feladatot, a teljesítés határidejét, a vállalkozói díjat, a fizetési feltételeket, a megrendelő közbenső szolgáltatási kötelezettségeit, a szerződésszegés jogkövetkezményeit; a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a felek Polgári Törvénykönyvről szóló a 2013. évi V. törvényt rendelték alkalmazni.

[2] A vállalkozói részteljesítésről a megrendelő által kiadott teljesítési igazolás alapján a vállalkozó részszámlát állított ki, a részszámlában foglalt tervezési díjat a megrendelő határidőben megfizette. Ezután a vállalkozó megkezdte az engedélyezési tervezést, a megrendelő a hatósághoz építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet nyújtott be. A vállalkozó harmadik személy részére megbízást adott az előzetes környezetvédelmi dokumentáció elkészítésére, s a településképi véleménnyel támogatott kérelmére a környezetvédelmi hatóság elrendelte a környezetvédelmi engedélyezési eljárás megindítását és a levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi és örökségvédelmi szempontok alapján összeállítandó környezeti hastástanulmány elkészítését.

[3] További kötelezettségei teljesítése alapján a vállalkozó újabb, a megrendelő által csekély késedelemmel megfizetett részszámlát állított ki. A vállalkozó azon nyilatkozatára, hogy a megrendelő kérésére megkezdte a kiviteli tervek kidolgozását, a megrendelő nem válaszolt. A vállalkozó soron következő részszámláját a megrendelő huzamosabb késedelemmel fizette meg. A környezetvédelmi tervdokumentáció elkészítése fejében járó díjazásról szóló vállalkozói részszámla megrendelői kifizetése megtörtént, a környezetvédelmi hatóság - a tételesen meghatározott műszaki feltételek mellett - a környezetvédelmi engedélyt megadta, majd egyes jogi érdekeltek fellebbezésére eljárva a másodfokú hatóság az engedélyező határozatot megváltoztatta, és a környezetvédelmi engedély iránti kérelmet örökségvédelmi szempontok alapján elutasította. Ezzel a határozattal szemben a vállalkozó - a megrendelő javaslata ellenére - nem indított közigazgatási pert, lemondva a jogorvoslat e lehetőségéről.

[4] A megrendelő ezután az elkészített kiviteli tervdokumentáció teljes díját több részletben, de teljes egészében, utólag közölt jogfenntartással, megfizette a vállalkozónak. A vállalkozó módosított terveket készített a megrendelő részére anélkül, hogy ennek tervezési díját szerződéses megállapodásban rögzítették volna. Az újonnan elkészült engedélyezési tervdokumentációt a vállalkozó benyújtotta a hatósághoz. A megrendelő az építési engedély iránt benyújtott egyik kérelmét visszavonta, az engedélyezési eljárás e tekintetben megszűnt, a vissza nem vont kérelem vonatkozásában pedig a megrendelő kérelmére a hatóság az eljárás szünetelését, majd megszűnését állapította meg. A generáltervezési szerződés tárgyát képező ingatlant a tulajdonosától ekkor a felperes, mint a megrendelő jogutóda, megvásárolta. Időközben a beruházás kiesett a környezetvédelmi engedélyeztetésre köteles beruházások köréből.

[5] A felperes ekkor a generáltervezői szerződéstől részletes indokolás mellett elállt, és követelte a teljes megfizetett vállalkozói díj, valamint az annak húsz százalékát kitevő meghiúsulási kötbér vissza-, illetve megfizetését. Az alperes az elállás jogszerűségét vitatta. A felperes az alperesnek fizetési felszólítást küldött, amelyet az alperes nem fizetett meg, ellenben tervezési díjról szóló újabb számlát állított ki és küldött meg a felperesnek, aki közölte, hogy a számlázott összeg megfizetésétől elzárkózik.

A peres felek nyilatkozatai

[6] A felperes az alperessel szemben marasztalási keresetet terjesztett elő, amelyben vállalkozói díj - hibás teljesítés alapján gyakorolt jogszerű felperesi elállásra figyelemmel történő - visszatérítése és kötbér jogcímén érvényesítette tőke és késedelmi kamat iránti igényét. Keresetét a felperes elsődlegesen a tervdokumentáció, mint vállalkozói szolgáltatás építési engedély megadására és a felépítmény létrehozására való, a jogszabályi előírásoknak való megfelelésének hiánya miatti alkalmatlanságára alapította. Az alperes terhére rótta emellett a figyelmeztetési kötelezettség megszegését, továbbá azt, hogy a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke - figyelemmel a Ptk. 6:137., 6:140., 6:142., 6:186. és 6:187. §-aiban foglaltakra - az alperesi szerződésszegés miatt megszűnt, így jogszerűen állt el a szerződéstől, amelynek alapján jogosult az alperesnek megfizetett tervezési díjra, illetve a kötbér összegére.