BH 1999.9.412 A tartási kötelezettség sorrendjében a kiskorú gyermek eltartása a nagykorú, munkaképes gyermekét, valamint az unokáét megelozi [Csjt. 64. § (1) bek., 69/A. § (1) bek., 68/C. §].

A peres felek házasságából 1970-ben Erzsébet, 1972-ben Annamária, 1974-ben Éva és 1984-ben András nevu gyermekeik születtek.

A felperes az 1997. április 1-jén eloterjesztett keresetében a még kiskorú András után kérte az alperes gyermektartásdíjban való marasztalását.

A felperes munkanélküli, 1997. június 1-jétol egyévi idotartamra havi 10.300 forint munkanélküli-járadékban részesül. A gondozásában élo András iskolai étkeztetésének költségeit az önkormányzat viseli, a felperes a gyermek után családi pótlékban részesül.

Az alperes háztartásában él a felek közös nagykorú Éva nevu gyermeke és az o házasságon kívül született gyermeke, akiknek az eltartásáról az alperes gondoskodik. Az alperes rokkantnyugdíja havi 25.468 forint, ebbol járul hozzá nagykorú leánya és az unokája tartásához.

Az elsofokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, amit azzal indokolt, hogy a felperes részérol a kiskorú András természetbeni tartása és az alperes által a nagykorú Éva és annak gyermeke után nyújtott tartás a felek jövedelmi-vagyoni viszonyai mellett lényegében kiegyenlíti egymást.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsofokú ítéletet megváltoztatta, kötelezte az alperest, hogy az 1984. február 24-én született András nevu gyermeke tartására 1996. október 1-jétol 1997. szeptember 30-ig havi 5000 forint, 1997. október 1-jétol pedig az alperes nyugdíjának 20%-át kitevo, legalább azonban havi 5000 forint gyermektartásdíjat fizessen meg. Az alperest terhelo hátralékot 60.000 forintban határozta meg, mely összeg megfizetésére havi 3000 forintos részletfizetést engedélyezett.

A jogeros ítélet indokolása szerint a Csjt. 64. §-ának (1) bekezdése alapján, ha valaki több jogosult eltartására kötelesi és mindegyiket nem képes eltartani, a gyermek és a szülo a többi rokont, a leszármazó a felmeno rokont, a közelebbi rokon a távolabbit a jogosultságban megelozi. A Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szülo a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Figyelemmel arra, hogy a felperest a fentiek szerint elsodlegesen kiskorú gyermeke irányában terheli tartási kötelezettség, az a körülmény, hogy nagykorú munkaképes gyermeke és unokája saját háztartásában való eltartásáról gondoskodik, az alperest a felperessel közös kiskorú gyermek tartási költségeinek viselése alól nem mentesíti.

A tartásdíj összegét a Csjt. 69/C. §-ában foglaltak szerint állapította meg, ebben a körben figyelemmel volt a felperes körülményeire, a perbeli gyermek életkorára, valamint az alperes részére folyósított nyugellátás összegére.