BH 1992.12.789 I. Az alapítvány tevékenységében nem lehet meghatározó a gazdasági-vállalkozási tevékenység [Ptk. 74/A. § (1) bek.].

II. Kábeltelevíziós rendszer kiépítése és működtetése alapítványi formában is történhet, feltéve, hogy az nem palástol üzleti tevékenységet, és a vállalkozási tevékenység nem szorítja háttérbe a közérdekű célkitűzést [Ptk. 74/A. § (1) bek., 74/F. § (1)-(2) bek.].

A K. Egyesület az 1989. február 2-án kelt alapító okirattal létrehozta a Ny. V. alapítványt. A tanács vb igazgatási osztálya 1989. március 13. napján kelt határozatával az alapító okiratot jóváhagyta. Az alapító okirat értelmében az alapítvány célja, hogy területi hatókörén belül hozzájuttassa a lakosságot és a szervezeteket a csatlakozáshoz egy általa létrehozott közhasznú, interaktív távközlési közműhálózatra. Az alapítók szándéka, hogy ez úton mozdítsa elő az érintett lakosság életminőségének javítását, mind kulturális, mind szociális vonatkozásban a rendszer adottságának megfelelően. Az alapítvány célja továbbá a gazdasági és társadalmi élet fellendülésének segítése. Az alapító okirat 4. pontja szerint az alapítvány nyitott, az alapítvány céljára rendelt vagyon pedig az 5. pont értelmében 10 000 Ft, mely összeget az egyesület fizette be. Kezelőszerv a kuratórium, melybe az alapító 3 tagot, az alapítványt kezelő pénzintézet egy további tagot és azok a szervezetek, amelyek legalább 1 000 000 Ft-tal járulnak az alapítványhoz, egy-egy tagot delegálhatnak.

Az alapítvány képviselője 1990. november 1. napján kérte a bíróságtól az alapítvány nyilvántartásba vételét. A bejegyzési eljárásban fellépett a főügyészség, és indítványozta, hogy a bíróság az alapítvány nyilvántartásba vételét tagadja meg. A főügyészség álláspontja szerint az alapítvány nem közérdekű célra jött létre, hanem csupán vállalkozási tevékenységet folytat, és így működése jogszabálysértő.

A bíróság 1991. január 21. napján az alapítvány nyilvántartásba vételét megtagadta. A végzés indokolása megállapítja, hogy az alapítvány valóságos tevékenysége gazdasági vállalkozás, annak megszervezése, hogy a kábeltelevíziós rendszert meghatározott költségek befizetése ellenében a lakásokhoz csatlakoztassák. Az alapítvány kizárólagos tevékenységeként végzett vállalkozásaival egy szűkebb lakóközösség vagyongyarapodását teszi lehetővé, az alapítvány számára biztosított kedvezmények felhasználásával. A bíróság álláspontja szerint az alapítvány célja nem felel meg a Ptk. 74/A. §-a (1) bekezdésében írt feltételeknek.

A végzés ellen a kérelmező fellebbezett, rámutatva, hogy az alapítvány közérdekű, valódi célja a lakosság életminőségének javítása mind kulturális, mind szociális téren. Felhívta a figyelmet arra, hogy különböző kedvezményeket nyújt az alapítvány a kisnyugdíjasoknak, és könyvadományban részesített több intézményt. A hálózat interaktív jellege a terület vagyon és tűzvédelmét is szolgálja.

A Legfőbb Ügyészség a fellebbezés elutasítását és az elsőfokú bíróság helybenhagyását indítványozta.

A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és elrendelte az alapítvány nyilvántartásba vételét. Az indokolás szerint tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a kérelmező tevékenysége alapján azt a következtetést vonta le, hogy kizárólag egy szűkebb lakóközösség vagyongyarapodását teszi lehetővé az alapítvány a számára nyújtott kedvezmények felhasználásával.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az alapítvány célja nem tekinthető egy szűkebb közösség jövedelemszerzésre, illetve vagyongyarapodásra irányuló gazdasági vállalkozásának. Az alapítvány a jogszabály értelmében vállalkozási tevékenységet is folytathat, amennyiben e tevékenység az alapítvány célját nem veszélyezteti. A Legfelsőbb Bíróság végzésének indokolásában kiemelte, hogy az alapítvány egy fővárosi kerület lakossága életszínvonalának emelését, kulturális ellátottságának és információs lehetőségeinek bővítését tűzte ki célul, így a cél mindenképpen közérdekűnek minősül.