A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40641/2017/5. számú határozata törzskönyv kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 112. §, 114. §, 240. §, 323. §, 332. §, 374. §, 523. §, 598. §, 657. §, 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 81. §] Bírók: Bleier Judit, Koday Zsuzsanna, Pusztai Anita

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Bihari Krisztina Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Bihari Krisztina ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Borza Borbála Júlia jogtanácsos által képviselt alperes neve. (alperes címe) alperes ellen törzskönyv kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. szeptember 14-én kelt 12.G.43.944/2016/13. számú ítélete ellen a felperes 14. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja;

kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére a ..-... forgalmi rendszámú S. (...) S. ..,... ... típusú személygépkocsi törzskönyvét;

a felperes által az alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 34.037 (Harmincnégyezer-harminchét) forintról 14.000 (Tizennégyezer) forintra leszállítja;

kötelezi az alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 36.000 (Harminchatezer) forint kereseti illetéket;

egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 10.000 (Tízezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjban felmerült másodfokú perköltséget, és az államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes megváltoztatott keresetében kérte, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze az alperest a ...-... forgalmi rendszámú S. S. típusú személygépkocsi (a továbbiakban: gépjármű) törzskönyvének kiadására.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 34.037 forint perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy fizesse meg külön felhívásra az állam javára az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 40.850 forint eljárási illetéket.

Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes jogelődje és az alperes között 2007. augusztus 29-én a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 523. § (1) bekezdésében szabályozott kölcsönszerződés jött létre, melynek biztosítékaként a felek kikötötték a gépjármű törzskönyvének birtokban tartási jogát. Utalt a kölcsönszerződés 4. pontjának 5. és 8. bekezdéseire, az opciós jog alapításáról szóló megállapodás 7. pontjának utolsó bekezdésére, továbbá a 9. pontjára. A 9. pont utolsó bekezdéséből kiemelte, hogy annak megfogalmazása úgy értelmezhető, hogy a törzskönyv visszaadásához a vételi jog gyakorlásának hiánya melletti további feltétel a fizetési kötelezettség maradéktalan kiegyenlítése. A felek a 2013. október 11-én aláírt megállapodással átvállalási szerződést, valamint ennek biztosítékaként opciós szerződést kötöttek. Idézte a Ptk. 374. § (2) bekezdését és a 200. § (2) bekezdését, és megállapította, hogy az új szerződő féllel újabb opciós jog létesítése az adott vagyontárgyon a vételi jog 5 éves tartamát kötelező jelleggel előíró jogszabályi kikötés megkerülésére irányul, így semmis, ezért az alperes az opció alapján a törzskönyvet nem tarthatja vissza. A Ptk. 332. § (1) bekezdésére tekintettel nem találta megalapozottnak a felperesnek azt a hivatkozását, hogy a 2013. október 11-ei megállapodással a főkötelem tekintetében a felperes nem jogutód, és csupán tartozásátvállalási nyilatkozatot tett. Az eredeti adós elhunyt, így a tartozás átvállalásáról a kötelezettel nyilvánvalóan nem állapodhatott meg. A megállapodásból is kitűnik, hogy a felek szándéka az volt, hogy a felperes szerződő félként a kölcsönszerződés tekintetében a korábbi adós helyébe lépjen. A szerződés 4. pont utolsó bekezdése kifejezetten tartalmazza, hogy az átvállalt tartozás maradéktalan kiegyenlítéséig a bank jogosult a gépjármű törzskönyvének kizárólagos birtokban tartására, és a vételi jog alapításáról szóló szerződés 4. pontjában feltüntették a törzskönyv birtokban tartásának jogát. Mindezek összessége alapján azt állapította meg, hogy a felperes a korábbi szerződésbe adósként belépett, és elfogadta a rá háruló kötelezettségeket is. Az újabb szerződés kifejezetten tartalmazta annak tudomásul vételét és vállalását, hogy a kölcsönszerződés teljes kiegyenlítéséig a gépjármű törzskönyve a bank birtokában van, ezért az alperes az opciós jogára hivatkozással a törzskönyvet nem tarthatja vissza, azonban a birtokban tartás joga mint kikötött atipikus önálló biztosíték folytán ezt megteheti. Mindezek alapján a törzskönyv birtokban tartását a felek a kölcsönösszeg teljes visszafizetésének biztosítékaként kötötték ki mindaddig, amíg a teljes tartozás összegét a felperes nem egyenlíti ki. Az nem volt vitás a perben, hogy a tartozás jelenleg is fennáll.

A felperes az ítélet elleni fellebbezésében annak megváltoztatásával keresetének teljesítését kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy a törzskönyv visszatartásának joga nem a vételi jog biztosítékaként szolgál, azonban téves az ítéletnek az a következtetése, hogy a törzskönyv birtokban tartása a kölcsönösszeg teljes visszafizetéséig valamiféle atipikus önálló biztosíték. Nem véletlen, hogy az ítélet nem tartalmaz olyan jogszabályi hivatkozást, amely a kölcsön biztosítékaként visszatartott atipikus biztosíték fogalmát meghatározza, mert ilyen nem létezik. Fellebbezésének alátámasztásaként részletesen idézte a Kúria Pfv.V.21.971/2016/5. számú ítéletének indokolását.

Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.

Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság nem arra hivatkozott, hogy az alperes opciós jog alapján tartja birtokban a törzskönyvet, mert a felek 2013. október 11-ei megállapodása miatt az opciós jogtól függetlenül találta megalapozatlannak a felperes keresetét. Az átvállalási megállapodás 4. pontjának utolsó bekezdésén és az 5. pont 4. bekezdésén kívül még az Ászf. 4. pont is úgy rendelkezik, hogy a tartozás maradéktalan kiegyenlítéséig az alperes jogosult a törzskönyv kizárólagos őrzésére. A felperes az átvállalási megállapodás 4. pontjában az általános szerződési feltételeket magára nézve kötelezőnek ismerte el. Az Ászf. 4. pontja, illetőleg az átvállalási szerződés 4. és 5. pontja szerinti törzskönyv őrzési jog egy önálló atipikus biztosítéka a kölcsönszerződésnek. Hivatkozott a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.202/2015/4. és a Pfv.VI.20.295/2016/7. számú eseti döntéseire.