3295/2014. (XI. 11.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.752/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó 2014. október 30-án alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Debreceni Ítélőtáblánál (a továbbiakban: ítélőtábla) az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.

[2] 2. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy az indítványozó, aki képviselő-jelöltként indult a helyi önkormányzati választásokon, Heves Város Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB) 2014. október 14-én kifogást nyújtott be a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és b) valamint c) pontjaiban jelölt alapelvek megsértése miatt, és a Ve. 218. § (1) bekezdés c) pontja alapján a választási eljárás megsemmisítését és megismételtetését kérte. Az indítványozó az alapelvek sérelmét okozó magatartásként azt jelölte meg, hogy egy másik egyéni képviselőjelölt részére a választópolgárok jelzése szerint szavazatokat vásárolnak meg, illetve próbálnak megvásárolni. Állítása alátámasztására nyilatkozatokat csatolt. Hasonló eseményekre hivatkozva egy másik állampolgár is kifogást nyújtott be.

[3] A HVB 106/2014. (X. 15.) számú határozatával a kifogásokat egyesítette és elutasította. Indokolása szerint a kifogásokban benyújtott adatok és bizonyítékok alapján a jogsértés kétséget kizáróan nem állapítható meg. A határozat ellen az indítványozó nyújtott be fellebbezést.

[4] A Heves Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 96/2014. (X. 20.) számú határozatával a HVB határozatát megváltoztatta és megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv sérelmét mint jogszabálysértés tényét, és két magánszemélyt a további jogszabálysértéstől eltiltott. Indokolásában arra is rámutatott, hogy a csatolt nyilatkozatok nem támasztják alá a kifogásban kért, a választási eljárásban alkalmazott legsúlyosabb szankció, a választási eljárás egészének, vagy a jogorvoslattal érintett részének a megsemmisítését és megismétlését. A választás eredménye és a megvalósult jogszabálysértés súlya nem indokolja ezen jogkövetkezmény alkalmazását.

[5] Az indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának megváltoztatását és Heves településen 2014. október 12-én megtartott képviselő- és polgármester választás összes eredményének a megsemmisítését, a választási eljárás szavazás részének az egész településen történő megismételtetését kérte. Az ítélőtábla Pk.II.20.752/2014/2. számú végzésével a TVB határozatát helybenhagyta.

[6] 3. Az indítványozó ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Állítása szerint az ítélőtábla döntése sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjait, a 28. cikket, a 35. cikk (1) bekezdését, az Alaptörvény XV. cikket, a XXIV. cikket és a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseiben foglalt jogait.

[7] Indokolásként azt adta elő, hogy "a felülvizsgálati kérelemben, az azt megelőző fellebbezésben, az azt megelőző kifogásban felhozottak, a korábban csatolt bizonyítékok kellő alapot szolgáltatnak arra, hogy az Alaptörvény hivatkozott szabályainak helyes értelmezése és alkalmazása alapján arra a következtetésre jussunk, hogy a támadott határozatok jogsértőek. Nem lehet törvényes az a határozat, amely alaptörvényi rendelkezést és választási törvényi alapelvet sért."

[8] 4. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz a TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja.

[9] 5. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság feltételeinek nem felel meg, mert az indítványozó az alábbi követelményeknek nem tett eleget.

[10] Az Abtv. 52. § (1) bekezdés értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdése tartalmazza a törvényi felsorolást arra nézve, hogy alkotmányjogi panasz benyújtása esetében mikor tekinthető a kérelem határozottnak. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja szerint a határozott kérelem egyik feltétele, hogy egyértelműen megjelölje az eljárás megindításának indokait, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja értelmében a határozott kérelem további feltétele, hogy tartalmazzon indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.

[11] A panaszos ezeket a feltételeket nem teljesítette, hiszen nem fejtette ki az Alaptörvényben biztosított jogai sérelmének lényegét, továbbá kérelme semmilyen alkotmányjogi relevanciával bíró indokolást nem tartalmaz.

[12] Az Abtv. 55. § (4) bekezdés d) pontja értelmében az indítvány nem kerül érdemi elbírálásra, ha a beadvány nem minősül indítványnak. Ahogyan arra az Alkotmánybíróság a 3034/2014. (III. 3.) AB végzésében is rámutatott: az Alkotmánybíróságnak a Ve. 233. § (3) bekezdése alapján jelen ügyben hiánypótlási eljárás lefolytatására nincs lehetősége, ugyanakkor a felsorolt hiányok miatt a panasz érdemben nem bírálható el.

[13] 6. A fentiekben kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2014. november 7.

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Varga Zs. András s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1817/2014.