A Kúria Pfv.21832/2015/4. számú precedensképes határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 10. §] Bírók: Baka András, Kovács Zsuzsanna, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Sajtó-helyreigazítás iránti perben az igény érvényesítéséhez mindenképpen szükséges a személyes érintettség fennállása. Ezt nem valósítja meg megnevezés hiányában önmagában egy felperesi vagy képviselői minőség egy olyan perben, amelyről az adott cikk tudósít - ha a keresetről, a felperes, vagy a képviselő személyéről a cikk semmilyen állítást nem fogalmazott meg. 2010. CIV. Tv. 4. § (1), 2010. CIV. Tv. 4. § (3), 2010. CIV. Tv. 10. §, 2010. CIV. Tv. 12. § (1), 1952. III. Tv. 164. § (1), 1952. III. Tv. 206. § (1)

***********

Pfv.IV.21.832/2015/4.szám

A Kúria a Buczkó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Buczkó Péter ügyvéd) által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a dr. Bodolai László ügyvéd által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 33.P.23.414/2014. számon indult, és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.002/2015/3/II. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek által 7. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán, tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 19.050 (tizenkilencezer-ötven) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az I. rendű felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás értelmében a Fővárosi Törvényszék 2014. június 26-án 28.P.21.423/2014/15. sorszámú ítéletével a .. alperes 2014. február 21. napján megkezdett, megismételt választói közgyűlésének 2014. február 26-án kihirdetett .. számú határozatait megsemmisítette. Az alperes által üzemeltetett .. internetes hírportál még ugyanezen a napon az ítéletről cikkben számolt be, amelynek címe: "Érvénytelen az ügyvédi kamarai választás néhány határozata" volt. A cikk beszámol arról, hogy a Fővárosi Törvényszék a szavazatszámlálás szabályainak megsértése miatt megsemmisítette az adott napon a .. februári választásának eredményéről szóló határozatokat. A cikk arról is ír, hogy a köztestület február 21-ei tisztújító szavazásán az 5533 szavazásra jogosultból 2442-en jelentek meg, amely 44%-os részvételi arányt jelentett. A cikkben azt is leírták, hogy az ügyvédeknek az elnöké mellett több, mint 100 másik tisztségre is szavazniuk kellett, így nem csoda, hogy a szavazólapokon végül több százezer adat manuális feldolgozása 5 napig tartott. Itt rögzítették azt is, hogy a politikai kampányokhoz hasonló korteskedéssel kísért választás során .. eddigi elnök újrázni tudott, ellenfele .. volt. A cikk közli .. nyilatkozatát oly formában, hogy "A félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kell: a bíróság kimondta, hogy a kamara nem sértett törvényt, és a szavazás is szabályos volt." A cikk a következő mondatokkal zárult: "A bíróság kizárólag formai okokra hivatkozva semmisített meg néhány határozatot. Az ítélet pontos következményeit .. egyelőre nem tudta megmondani, de szerinte legsúlyosabb esetben is csak arról lehet szó, hogy az eredményt újra ki kell majd hirdetni."

A Fővárosi Törvényszéknek a választási ügyben hozott elsőfokú határozata tartalmazott egy úgynevezett összegző megállapítást. Ez azt tartalmazta, hogy a .. megismételt választói közgyűlésén történt szavazás lebonyolításával, a szavazás eredményével kapcsolatban aggály nem merült fel, a bíróság sem súlyos jogszabálysértést, sem visszaélést nem állapított meg. A bíróság kizárólag a szavazatszámlálásra vonatkozó egyes eljárási szabályok megsértése, azaz formai okok miatt semmisíti meg a választói közgyűlés határozatait. A jelen per felperesei közül az I.r. felperes a választásokkal kapcsolatos peres eljárásban I.r. felperesként, a jelen per II.r. felperese pedig az ott felperesként szereplő ügyvédek jogi képviselőjeként jártak el.

A perbeli cikk kapcsán az I.-II.r. felperesek helyreigazítási kérelmet juttattak el az alperesi szerkesztőségéhez 2014. június 30-án. Az alperes a kérelemben foglaltaknak nem tett eleget, ezt követően az I.-II.r. felperesek keresetet nyújtottak be az elsőfokú bíróságnál, amelyhez a kereset 2014. július 16-án érkezett meg.

A felperesek keresetükben olyan tartalmú helyreigazítás közlésére kérték kötelezni az alperest, amelyből kitűnik, hogy a cikkben valótlanul állították, hogy a .. választásának csak néhány határozata lett volna érvénytelen. Közölni kérték, hogy .. nyilatkozatával valótlan tényt állítottak akkor is, amikor arról írtak, hogy a bíróság kizárólag formai okokra hivatkozva semmisített meg néhány határozatot. A felperesek való tényként ezzel szemben annak közlésére tartottak igényt, hogy a Fővárosi Törvényszék a szavazatszámlálás szabályainak megsértése miatt a .. februári választásának eredményéről szóló valamennyi, összesen 129 db határozatot megsemmisítette. A felperesek közölni kérték azt is, hogy a cikk azon közlése, mely szerint a bíróság kimondta volna, hogy a kamara nem sértett törvényt, és a szavazás is szabályos volt, .. nyilatkozatára utalással abban a hamis színben tüntette fel a valóságot, mintha a felperesi kereseti kérelemnek egyébként teljes mértékben helyt adó ítéletben a bíróság azt állapította volna meg, hogy a választás során normasértés nem történt. A felperesek a helyreigazítás keretében ezzel szemben valós tényként kérték közöltetni azt, hogy a választási ügyben eljárt bíróság azért helyezte hatályon kívül a választói közgyűlés határozatait, mert a bizonyítási eljárás során megállapításra került, hogy a teljes szavazatszámlálási folyamat során sérültek a választási szabályzat 20.3. és 20.4. pontjai, továbbá a 12.2. pontjának c) pontja, mert pl. a szavazatokat nem kizárólag az arra jogosultak számolták össze. A felperesek keresetük indokaként előadták, hogy a nem jogerős bírósági ítéletről az alperes cikke nem valós módon számolt be, így az olvasókat nem megfelelően tájékoztatták valós tényekről.

Az alperes e kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság PK 14-es számú állásfoglalása alapján jogosult volt beszámolni egy folyamatban lévő eljárás aktuális állásáról, a leírtakat pedig ténybelileg alátámasztotta a Fővárosi Törvényszéknek a választási ügyben hozott elsőfokú ítélete úgynevezett "összegzés" című megállapítása, amely egyértelműen tartalmazta azt, hogy az elsőfokú bíróság a megtámadott határozatokat kizárólag formai okokból semmisítette meg. Ebből következően a közöltek nem voltak ellentétesek az adott ítélet tartalmával. Álláspontja szerint az a kérdés, hogy csak néhány vagy az összes határozat került megsemmisítésre, a felperesek személyének megítélése szempontjából közömbös, egyébként is csupán lényegtelen tévedésnek minősül.