Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

EH 2002.683 A felek a munkaszerződésben - az Mt. 13. §-ának (3) bekezdésében meghatározott körben és feltétel betartásával - kiköthetik valamely kollektív szerződés alkalmazását akkor is, ha a munkáltatóra egyébként a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki [Mt. 13. § (3) bek., 76. § (4) bek.].

A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében azt sérelmezte, hogy az alperes a munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetésekor a járandóságait nem az É. szakszervezeti szövetség kollektív szerződésében foglaltak alkalmazásával számolta el. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest felmondási időre járó további 352 000 forint munkabér, 13. hónapra járó 25 600 forint időarányos munkabér, valamint a nyugállományba vonulásra figyelemmel egyhavi alapbérnek megfelelő 76 800 forint, mindezek késedelmi kamata és perköltség megfizetésére.

Az alperes arra hivatkozott, hogy az alapítványra a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki, de egyébként is a felperes volt az utolsó tagja a szakszervezetnek, a tagságát azonban 1999. februárjában megszüntette.

A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes és az alperes között 1996. február 26-án létrejött munkaszerződésben hivatkozás történik ugyan az É. kollektív szerződésére, ezt a kollektív szerződést azonban a bizonyítási eljárás adatai alapján a kuratórium elnöke nem írta alá.

A felperes fellebbezése nyomán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy felmentési bér-különbözet címén 307 200 forintot, jutalom címén 76 800 forintot és ezen összegek után 1999. szeptember 1-jétől évi 20%-os késedelmi kamatot, valamint 24 000 forint együttes első- és másodfokú perköltséget fizessen meg a felperesnek. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette. Megállapította, hogy az É. kollektív szerződése 1995. április 5-én lépett hatályba, azt az É. akkori elnöke és az Sz. B. titkár írták alá. A kollektív szerződés 59. pontja ajánlást tartalmaz a szakszervezetek és - többek között - az alperes felé is a kollektív szerződés függelékéhez való csatlakozás érdekében. Az alperes kuratóriuma az 1995. december 12. napján megtartott ülésén az ÉDOSZ kollektív szerződését elfogadta és hatályosnak ismerte el az alapítvány munkavállalóira, azok jogállásától függetlenül. Az ülésről felvett jegyzőkönyv azt is előírta, hogy el kell készíteni az alkalmazottak munkaszerződését. Ezt követően foglalták írásba a peres felek a felperes munkaszerződését, amelynek 6. pontja szerint a munkaszerződés által nem érintett egyéb kérdések tekintetében az É. kollektív szerződése, továbbá a Munka Törvénykönyve szabályai az irányadók. Az É. kollektív szerződésének 12. pontja szerint 20 év után 210 nap a felmondási idő, a 40. pont pedig úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjba vonuló dolgozók munkabérükön és egyéb járandóságaikon felül egyhavi alapbérüknek megfelelő jutalomban részesülnek. A másodfokú bíróság az így kiegészített tényállás alapján a felperesnek a további felmondási időre járó illetmény-különbözetet, valamint a nyugdíjba vonuló dolgozókat megillető egyhavi alapbérnek megfelelő jutalmat megítélte. A 13. havi részarányos bérre azonban a felperes a kollektív szerződés 27. pontja szerint nem szerzett alanyi jogosultságot, mert a munkaviszony évközbeni megszűnése esetén annak a kifizetése a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A kérelem lényege szerint csak érvényes és hatályos kollektív szerződésre alapítható bármiféle igény, márpedig az É. kollektív szerződéshez az alperes nem csatlakozott, azt a munkáltató nem írta alá. A felperes munkaviszonyának megszűnésekor az alperesnél a szakszervezet nem rendelkezett képviselettel, mert egyetlen munkavállaló sem volt a tagja.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A perben nem volt vitás, hogy az É. szakszervezeteinek szövetség mint munkáltató és a szakszervezeti bizottsága 1995. április 5-én kollektív szerződést kötött, és annak a 12. pontja szerint a felmondási idő 20 év után 210 nap, a 40. pontja pedig kimondja, hogy a nyugdíjba vonuló dolgozók munkabérükön és egyéb járandóságaikon felül legalább egyhavi alapbérüknek megfelelő jutalomban részesülnek.

A felek az 1996. február 26-án megkötött munkaszerződés 6. pontjában abban állapodtak meg, hogy a munkaszerződés által nem érintett egyéb kérdések tekintetében az É. kollektív szerződése, továbbá a Munka Törvénykönyve szabályai az irányadók.

Az Mt. 13. §-ának (3) bekezdése szerint kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása e törvény harmadik részében meghatározott szabályoktól - ha e törvény másként nem rendelkezik - eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg.

Ebből az következik, hogy a felek a munkaszerződésben az É. kollektív szerződésében foglaltak alkalmazását az idézett jogszabályhely által meghatározott körben és feltétel mellett érvényesen kiköthették, függetlenül attól, hogy az alperes munkáltatóra a kollektív szerződés hatálya kiterjedt-e vagy sem. A perrel érintett felmondási idő mértéke és a nyugdíjba vonuló felperest megillető külön juttatás az Mt. harmadik részének szabályozási körébe tartozik. Ebből következően a felperes igényének elbírálásánál a másodfokú bíróság a felek által megkötött munkaszerződésben foglaltakra figyelemmel jogszabálysértés nélkül alkalmazta az É. kollektív szerződésében foglalt és a felperesre nézve kedvezőbb szabályokat. Ugyanakkor a jogvita eldöntése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az É. kollektív szerződés hatálya kiterjedt-e vagy sem az alperesre, ezért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítélet indokolási részéből az erre vonatkozó okfejtést mellőzi.

A fenti indokolásbeli módosítással a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.137/2001/5. sz.)