A Szegedi Ítélőtábla Pf.20595/2008/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 99. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §, 67. §, 94. §] Bírók: Kiss Gabriella, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.595/2008/3.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla Dr. Csősz Iván Titusz ügyvéd által képviselt felperes neve(címe) alatti lakos felperesnek - a Dr. Izsák Dezső ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti székhelyű I.r. és a személyesen eljárt II.rendű alperes neve (címe) alatti lakos II.r. alperesek ellen szerzői jog megsértésének megállapítása és egyéb követelés iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2008. október hó 27. napján kelt 14.P.21.356/2006/53. számú ítélete ellen a felperes részéről 56. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 60.000.- (hatvanezer) Ft másodfokú eljárási költséget, valamint az illetékes állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 123.200.- (egyszázhuszonháromezer-kettőszáz) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes a cég _1-vel fennálló munkaviszonya keretében tervezte meg a perben nem álló cég_2 ingatlanán létesülő termelőüzem I-III. ütemét, amelyek 1994. és 1999. között épültek meg. Munkáltatójával még ezt megelőzően, 1990. folyamán állapodott meg arról, hogy a különböző tervműveletek szerzői joga az ő kizárólagos tulajdonát képezi.

- 2 -

A cég_2 2004. január 22. napján, mint megrendelő fővállalkozási szerződést kötött az I.r. alperessel ugyanezen beruházás IV. ütemének tervezési, kivitelezési, építési engedélyeztetési munkálatainak elvégzésére 450.000.000.- Ft + ÁFA fővállalkozói díj kikötése mellett. Megállapodásukban rögzítették, hogy a fővállalkozó a teljesítéshez alvállalkozó igénybevételére jogosult. A szerződés 2. számú mellékletét képezte az I.r. alperes és a perben nem álló cég_3 között 2003. október hó 27. napján létrejött tervezési szerződés, amelynek tárgyát a perbeli termelőüzem IV. üteme, az ennek keretében létesítendő műanyag fröccsöntő csarnok engedélyezési és kivitelezési terveinek elkészítése képezte. Az engedélyezési tervért 3.450.000.- Ft + 25 % ÁFA, míg a kiviteli tervért 7.500.000.- Ft + 25 % ÁFA mértékű díjat kötöttek ki. A tervező vállalta, hogy a dokumentációkat a szerződés aláírásakor hatályban lévő, a tervezésre vonatkozó jogszabályok és szabványok figyelembevételével, a megoldás módját speciálisan szabályozó előírásoknak megfelelően készíti el. A tervezést az cég_3 munkavállalójaként a II.r. alperes végezte el. Az üzem IV. üteme a tervek alapján az I.r. alperes fővállalkozásában megépült.

A Pest Megyei Építész Kamara Etikai-fegyelmi Bizottsága a felperes által kezdeményezett eljárásban 0620004/1/2006. számú határozatával a II.r. alperes kamarai tagsági viszonyát 6 hónapra felfüggesztette, megállapítva, hogy az általa tervezett IV. ütem nyaktaggal, illetve folyosóval hozzáépült a meglévő épületszárnyakhoz, ugyanakkor a II.r. alperesi tervező az eredeti terveket készítő felperest a szerzői jogi kérdések tisztázása érdekében nem kereste meg. A II.r. alperes fellebbezése folytán eljárt Magyar Építész Kamara Etikai-fegyelmi Bizottsága 17/2006. (III.16.) számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek szerzői jogait megsértették, amikor az általa tervezett három ütem bővítéséhez, illetőleg azok terveinek megváltoztatásához nem kérték előzetes hozzájárulását annak ellenére, hogy az építészeti alkotások külső megjelenése és rendeltetésszerű használata módosult. Jogkövetkezményként az I.r. és II.r. alpereseket 5.780.000.- Ft és annak 2004. március hó 1. napjától járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni elsődlegesen gazdagodás, másodlagosan kártérítés jogcímén. Az összegszerűség körében arra hivatkozott, hogy a IV. ütem becsült beruházási költsége 1 milliárd forint volt, ennek alapján a beruházás tervezési díja az "Építészeti alkotások és szolgáltatások díjszámítási szabályzata 2003." 2. számú melléklete szerint 57.800.000.- Ft, azaz 5,78 %, amelynek 10 %-a a követelt összeg.

Az I.r. alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a cég_2 megrendelő az I-III. ütemek szerzői jogait jogi pozíciójánál fogva megszerezte, azzal mint tulajdonos rendelkezett. Ezen üzemcsarnokok tervdokumentációja ugyanakkor csupán szabványok összessége, a szabvány pedig nem áll szerzői jogvédelem alatt. Kiemelte, hogy a tervezés során az alperesek nem használták fel a felperesi terveket, új csarnok került megtervezésre, amely a korábbi létesítmények összképét, rendeltetését nem befolyásolta.

- 3 -

Pf.II.20.595/2008/3.szám

A II.r. alperes szintén a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy önálló épület tervezésére kapott megbízást, amelyet üvegszerkezettel építettek össze a már meglévő üzemmel annak két oldalán, így a korábbi épület csak kis mértékben érintkezik az új csarnokkal. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tervezést a perben nem álló cég_3 munkavállalójaként végezte el. Elismerte azonban a terv megvalósításához szükséges hozzájárulás beszerzésének elmulasztását azzal, hogy azért egyébként a felperes díjazást nem követelhetett volna, így a gazdagodás iránti kérelme alaptalan.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I.r. alperes megsértette a felperesnek a perbeli ingatlanon megvalósult üzemcsarnok I., II. és III. ütemének építészeti terveihez fűződő szerzői jogát, egyben kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 1.368.750.- Ft gazdagodást és ezen összegnek 2004. március hó 1. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozatának indokolása szerint a felperes és a cég _1 között létrejött szerződés tartalmából következően az üzem első három üteme építészeti terveinek szerzői jogával a felperes rendelkezik. Az ezek alapján megvalósult építmények egyedi, eredeti jegyeket hordoznak, nem csupán szabványok összességei. Megállapította, hogy az üzemcsarnokok továbbépítésének jogával a tulajdonos cég_2 rendelkezett, azonban a IV. ütem megvalósítása során a felperes szerzői jogainak védelmére is tekintettel kellett volna lenni. Az ezzel kapcsolatos eljárást az I.r. alperes elmulasztotta annak ellenére, hogy az első három ütem új épületszárnnyal való kiegészítése, az új épület már meglévőhöz csatolása az eredeti mű átdolgozásának minősül abban az esetben is, ha a korábbi tervek, épületek nem változtak. Mivel a homlokzaton és a funkcióban módosulás következett be, megállapítható, hogy jogosulatlan változtatás történt, hiszen hozzájáruló nyilatkozatot a felperestől nem kértek. Ezzel sérültek a felperes személyhez fűződő és szerzői jogai, aminek következtében a jogsértő I.r. alperes a gazdagodás megtérítésére köteles. Ennek alapjaként az I.r. alperes által az cég_3 részére teljesített 13.687.500.- Ft tervezési díjat tekintette, amelynek 10 %-ában határozta meg a tényleges gazdagodás mértékét. A tervezési munkát munkavállalóként végző II.r. alperessel szemben előterjesztett megállapítási és gazdagodás megtérítése iránti kereseti kérelemmel összefüggésben kifejtette, hogy a mű átadásával - eltérő megállapodás hiányában - a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató gyakorolhatja, ezért a hivatkozott jogalapon a II.r. alperes nem marasztalható. Kifejtette egyben azt is, hogy a felperes kár bekövetkeztét sem tudta bizonyítani, aminek következtében a másodlagos kereseti kérelem mindkét alperessel szemben alaptalan.