A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32028/2017/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 44/A. §, 1990. évi C. törvény (Htv.) 6. §, 19. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 20. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 87. §, 125. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXX. cikk (1) bek.]

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32028/2017/6.*, Kúria Kfv.35250/2018/9., 3506/2022. (XII. 20.) AB végzés

***********

ííööáóÉőÉőáááFővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

30.K.32.028/2017/6.

A bíróság a dr. Pollák Ügyvédi Iroda (fél címe 2) által képviselt felperes neve (cím.) felperesnek a dr. Bordás Ügyvédi Iroda (cím.) által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím.) alperes ellen helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat (V-............./2012.) bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a Balogh, B. Szabó, Jean és Társai Ügyvédi Iroda (cím.) által képviselt alperesi beavatkozó (cím.) beavatkozott, meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság az alperes V-............./2012. számú határozatát a III\............./2012. számú elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 250.000.- (Kétszázötvenezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 150.000.- (Százötvenezer) forint perköltséget.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

2011. évben a felperes tulajdonát képezte a .............. hrsz. alatti 121.402 m² alapterületű "kivett, feltöltött terület" megnevezésű ingatlan (a továbbiakban ingatlan), melyből 120.030 m² Z-...SP besorolás alá tartozott, míg 1372 m² övezetbe nem sorolt közterület volt. A alperesi beavatkozó (a továbbiakban: alperesi beavatkozó) a 63/2011. (XII. 16.) számú ÖK rendelettel módosította az egyes adókról szóló 49/2008. (IX. 30.) számú ÖK rendeletét (a továbbiakban: Ör.) 2012. január 1-jei hatállyal, így a felperesi ingatlant adókötelessé tette. Az ingatlan a 2012. évet megelőző időszakban telekadó hatálya alá nem tartozott. A 63/2011. (XII. 16.) ÖK rendelet úgy módosította az Ör.-t, hogy annak 11. §-ának (2) bekezdése helyébe lépő rendelkezés szerint az adó mértéke 120.- Ft/m²/év. A felperes a jogalkotó szervvel egyeztetést kezdeményezett, melynek eredményeképpen az alperesi beavatkozó a 27/2012. (V. 31.) ÖK rendelettel az Ör.-t úgy módosította, hogy a külterületi telkek OBVSZ szerinti beépítésre nem szánt övezetbe eső része után fizetendő adómérték 60.- Ft/m²/év-re csökkent. A módosítás 2012. június 1. napjával lépett hatályba 2012. január 1-jei alkalmazhatósággal. A felperes a 2012. évben fennálló telekadó fizetési kötelezettsége miatt 2012. január 16. napján az ingatlan vonatkozásában bevallást nyújtott be, amelyen feltüntette, hogy "Közpark Z-...SP besorolású, kivett, feltöltött terület közpark, ezért kérjük a mentességet.". Budapest Főváros III. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2012. március 14-i értesítése szerint a felperes bevallása miatt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 87. § (1) bekezdés a) pontja alapján ellenőrzést kezdeményezett. A felperes az ingatlant a 065804 hrsz.-ú telekkel együtt, 2012. szeptember 3. napján kelt adásvételi szerződéssel ............. Község Önkormányzata részére értékesítette 12.700.000.- forintért. Az elsőfokú hatóság a III\............./2012. számú határozatában telekadó adónemben a 2012-es adóévre vonatkozóan 121.402 m² adóalap különbözet után 7.366.440.- Ft adókülönbözetet állapított meg, melyből 3.683.220.- Ft adóhiánynak minősült. Az adókülönbözet után 1.841.610.- Ft adóbírságot és 189.307.- Ft késedelmi pótlékot állapított meg egyben hivatalból elrendelte az adóbírság összegének 75%-kal történő mérséklését, így annak összegét 460.403.- Ft-ban, a késedelmi pótlékot 189.307.- Ft-ban állapította meg.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a jelen perben támadott V-............./2012. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Az alperes a határozatában kiemelte, hogy az önkormányzati adóhatóság az Art. 125. § (2), (5), (6), (7) bekezdései szerint a felperes bevallásában feltüntetett mentességet nem hagyhatta figyelmen kívül, ezért a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytatott le. Utalt arra, hogy az elsőfokú hatóság az adómegállapítási eljárást elmulasztotta felfüggeszteni, azonban ezt az alperes nem tartotta az ellenőrzés megismétlésének alapjául szolgáló eljárási hibának. A felperes fellebbezésében foglaltakra kifejtette, hogy az Art. 17. § alapján az önkormányzat illetékességi területén lévő telek adóköteles, a külterületi telkek adókötelezettségét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 17. §-ának 2012. január első napjától hatályos módosítása vezette be. Az alperes utalt a Htv. 19. § c) pontjára, mely alapján mentes az adó alól az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a. Kiemelte, hogy a felperesi ingatlanon az Óbudai-Békásmegyeri Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 32/2001. (XI. 30.) ÖK rendelet (a továbbiakban ÓBVSZ) korlátozottan enged beépítést. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) által meghatározott építési tilalom az érintett területen így nem áll fenn, mivel az Étv. 20. § (6) bekezdése nyomán csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építési, vagy a jegyző által határozattal elrendelt változtatási tilalom feleltethető meg az Étv. fogalmának. Mivel az építési korlátozás adómentességi okként nem értelmezhető, így az elsőfokú hatóság az Ör. 11. § szerinti adómértékkel helyesen állapította meg az adókülönbözetet. Az Art. 170. § alapján az adóhiánynak minősülő adókülönbözet után a mérlegelés alapján adóbírság megfizetésére való kötelezés és késedelmi pótlék felszámítása szintén jogszerűen történt.

A felperes az alperes határozatával szemben keresetet terjesztett elő. A pontosított elsődleges kereseti kérelme szerint kérte a határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan az alperesi határozat akképpeni megváltoztatását, hogy a bíróság a felperes terhére megállapított adóbírságot és késedelmi pótlékot törölje. Kiemelte, hogy az elsőfokú hatóság helytelenül értelmezte a bevallására írt "...kérjük a mentességet." megjegyzést. A tényállást ezzel összefüggésben nem tárta fel, ezért az ügy érdemére kiható súlyos eljárási szabálysértést követett el, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú hatóságnak a felperes bevallását követően a helyi adót kivetéssel kellett volna megállapítani. A felperes szerint az Ör. azon szakasza, ami a külterületi ingatlanok tekintetében 60.-Ft/m²/év adómértéket állapított meg, sérti az Alaptörvényt, így a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 155/C. § alapján kérte, hogy a bíróság a vitatott önkormányzati rendelet felülvizsgálata érdekében kezdeményezze a Kúria Önkormányzati Tanácsának nemperes eljárását, valamint kérte a felperes vezérigazgatójának meghallgatását. A felperes jogszabálysértésként a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2. § (1) bekezdésére, 44/A. §-ára, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Jat.) 2. § (3) és (4) bekezdés, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: régi Jat.) 12. § (3) bekezdésére, a Htv. 6. § c) pontjára, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. § (1) és (2) bekezdése, 2. § (3) bekezdése, 3. § (2) bekezdése b) pontjának második fordulata, 4. § (1) bekezdés, 50. § (1) és (6) bekezdés, az Art. 86. § (1) bekezdés, 106. § (1) bekezdés, 125. § (4) bekezdés, 165. § (1) bekezdés, 170. § (1) bekezdés és 178. § 3. pontjának megsértésére hivatkozott.