A Budapest Környéki Törvényszék P.29507/2010/164. számú határozata ingó kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 157. §, 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 7. §, 193. §, 196. §, 237. §] Bíró: Hajdu Csaba

Budapest Környéki Törvényszék

6.P.29.507/2010/164.

A Budapest Környéki Törvényszék a dr. Strasszer Tibor ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve (....) felperesnek - dr. Szolyák Ferenc ügyvéd (fél címe 3) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen ingóságok kiadása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.000.000,- (egymillió) forint perköltséget.

Az eljárás során állam által előlegezett 497.768,- Ft (négyszázkilencvenhétezer-hétszázhatvannyolc) Ft költséget és 900.000,- (kilencszázezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a jelen bíróságnál három egyező példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint a fellebbezés csak az indokolás ellen irányul, a másodfokú bíróság tárgyalást csak kifejezett kérelemre tart, ennek hiányában a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. A fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás:

A bíróság a keresetlevél, az érdemi ellenkérelem, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai, a ... előtt .... számon, valamint a ... előtt .... ügyszámon folyamatban volt büntetőügy iratai, az ... - a ... 2007. október 25. napján kelt .... számú részítéletével helybenhagyott - ... számú részítélete, és a 2009. április 25. napján jogerőre emelkedett .... számú ítélete, valamint jelen bíróság előtt .... szám alatt folyamatban volt peres ügy iratai, .... szám alatt folyamatban volt peres ügy iratai, ezen belül jelen bíróság 2009. április 17. napján jogerőre emelkedett .... számú közbenső ítélete, ... .... szám alatti szakvéleménye, a jelen perben eljár ... igazságügyi vegyészszakértő és ... igazságügyi írásszakértő szakvéleménye, a meghallgatott ..., ..., ... tanúk vallomása, valamint a csatolt és beszerzett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2001 februárjában 110 darab magyar szürkemarha üszőt vásárolt a ....-tól. Az ... 2001. június 19. napjától 2002. december 06. napjáig a megvásárolt állatállomány (gulya) tartójaként a felperes volt nyilvántartva. A felperes az adásvételi szerződés bemutatása és a marhalevelek átírása után került az ... nyilvántartásba.

A felperes 2001. január 10. napján "használati szerződés" elnevezésű, tartalma alapján 10 évre szóló bérleti szerződést kötött ... (mint tulajdonossal) az ... külterület ....-ú ingatlanra (továbbiakban: tanya), amely alapján a felperes az ingatlan karbantartása, állagmegóvása, és művelése fejében 10 évig jogosult volt annak "használatára". A felperes a szerződés alapján használati jog ingatlannyilvántartási bejegyzését kérte, mely kérelmét a földhivatal jogerősen elutasította. A felperes a szürkemarhákat ezen a tanyán és a tanya körüli legelőkön tartotta. ... ellen végrehajtási eljárás indult, amelyben a tanya 2002. január 18. napján árverési vétel jogcímén a ... tulajdonába került.

Mivel az ingatlant a felperes használta, a felperes tárgyalásokba kezdett az új tulajdonossal, amelynek eredményeként a felperes 2002. február 20. napján adásvételi szerződést, kölcsönszerződést és ingó jelzálogjog szerződést kötött a ...tel. Az adásvételi szerződés tárgya a tanya volt, a vételár megfizetését a felperes egy későbbi időpontban vállalta. Az adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye a felperes kérelme alapján feljegyzésre került a tanya (... ingatlan) tulajdoni lapjára. Ezt meghaladóan a takarékszövetkezet a kölcsönszerződés keretében un. forgóeszköz kiegészítési kölcsönt nyújtott 5.000.000,- forint összegben vetőmag, műtrágya, gázolaj és tenyészállat vásárlása céljára. A felperes a kölcsönt 2002. március 25. és 2003. január 25. között havi 510.000,- forintos részletekben volt köteles megfizetni. A kölcsön fedezeteként kötött ingó jelzálogjog szerződésben a szerződő felek ötödik zálogjogi ranghelyen 5.000.000,- Ft és járulékai erejéig zálogjogot alapítottak a takarékszövetkezet javára a felperes meglévő állatállományából 30 darab szürkemarhára - mint ingóságra. A zálogtárgy értékét egyedenként 350.000,- forintban, összesen 10.500.000,- Ft-ban állapították meg. A szerződés alapján a zálogjogosult kielégítési joga megnyílta esetén maga is jogosult volt értékesíteni a zálogtárgyakat. A zálogkötelezett felperes a zálogtárgyak vonatkozásában kijelentette, illetve kötelezettséget vállalt arra, hogy a zálogtárgyak a tulajdonában vannak, az elzálogosított vagyontárgyakon a rendelkezési jogát sem a szerződéskötéskor, sem pedig a jövőben harmadik személy nem korlátozza. A zálogjogot a szerződés és a felperes szerződésben foglalt hozzájárulása alapján az ... bejegyezte a nyilvántartásába.

A felperes (mint ajándékozó) 2002. február 26. napján ajándékozás szerződést kötött ... törvényes képviselő által képviselt kiskorú ...val (mint megajándékozottal), amelyben 114 darab (... ... kódú) nőivarú magyar szürkemarhát ajándékozott ... azzal, hogy az állatok tartásáért felelős és a tartással felmerült költségek viselője, valamint a tartási jog és a haszonélvezeti jog jogosultja a felperes. Az ajándék értékét 60.000.000,- forintban állapították meg.

A felperes (mint ajándékozó) 2002. július 25. napján ajándékozás szerződést kötött ... törvényes képviselő által képviselt kiskorú ...val (mint megajándékozottal), amelyben 3 darab (... ... kódú) magyar szürkemarha bikát ajándékozott ... azzal, hogy az állatok tartásáért felelős és a tartással felmerült költségek viselője, valamint a tartási jog és a haszonélvezeti jog jogosultja a felperes. Az ajándék értékét 3.000.000,- forintban állapították meg.

Mindkét szerződésben a felek kikötötték, hogy a tartás és a haszonélvezet költségeinek fedezésére az állomány mindenkori szaporulata a tartót illeti meg, az állomány tartásával kapcsolatos állami támogatások is a tartót illetik meg. A nőivarú szaporulatot a tartó (haszonélvező) köteles az országos génmegőrző program alapján a tenyészállományba bevenni, azt tartani, tenyészteni, de nem értékesíteni. Mindkét szerződés 7. pontjában a szerződő felek hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy ... fenti állatokon megszerzett tulajdonjogát a hatósági nyilvántartásokon átvezesse. A szerződéseket ... ügyvéd ellenjegyezte.

A szerződés megkötésekor a felperes élettársa volt ..., az élettársi kapcsolatukból született .... A felperes ekkor már különváltan élt feleségétől ..., a házasságukat a bíróság 2004 októberében bontotta fel. A házastársak között közel tíz évig vita volt a házastársi közös vagyon megosztásán, végül 2004. június 17. napján rendezték vagyoni vitájukat.