BH 1996.11.600 A vállalkozó és közreműködője között jótállási kötelezettség vállalására vonatkozóan létrejött szerződés alapján a megrendelő nem érvényesíthet igényt a közreműködővel szemben [Ptk. 248. §, 315. §].

A Legfelsőbb Bíróság 1984 februárjában kelt ítéletében kötelezte a jelen per I. r. alperesét, hogy az Sz. városban levő hálózati melegvízvezeték egy részét a tervező vállalat tervei alapján ún. TATE csőbélelési eljárással 1984. december 31-ig javítsa ki. Az ítélet indokolása utalt arra, hogy a csövek belső cementálását a jelen per II. r. alperese két hónapos átfutási határidővel és 15 éves garanciával vállalja. Az I. r. alperes 1984. május 21-én vállalkozási szerződést kötött a II. r. alperessel a csőbélelés elvégzésére 971 852 Ft díj ellenében, 1984. augusztus 30-i teljesítési határidőre. A II. r. alperes a szerződést 1984. augusztus 21-én teljesítette. Az I. r. alperes által eszközölt átadást követően a vezetéket a felperes 1984. szeptember 15-én üzembe helyezte. A II. r. alperes garanciális feltételeket vállalt 1985. május 15-én 15 évre, melyet az I. r. alperes "továbbított" a felperes felé is. A feltételek tárgyában a felperes és a II. r. alperes között is voltak levélváltások 1985 nyarán.

A felperes a kijavított vezetékszakaszhoz kapcsolódó ágvezetéken 1990 novemberében dugulást tapasztalt. Ezt közvetlenül a II. r. alperesnek jelentette be, és vele tartott helyszíni egyeztetést 1990. december 12-én. A II. r. alperes ekkor vállalta, hogy ellenőrzi a vezetékszakaszt 1991. július 15-ig. A vizsgálat eredményét 1991. július 24-én közölte a felperessel; eszerint "a videofelvételek azt bizonyítják, hogy az üzemeltetés során agresszív közeg tartózkodik a csőben, mely káros hatással van a cementrétegre". A felperes 1991. augusztus 22-én jelentette be kijavítási igényét az I. r. alperesnek. Az I. r. alperes az igényt elutasította, és a felperes levelét továbbította a II. r. alperesnek. A felperes az I. r-II. r. alperesek ellen terjesztett elő kereseti kérelmet, melyben az alpereseket a vezetékszakasz kijavítására kérte kötelezni. Az I. r. alperes marasztalását a Ptk. 305. §-ának (1) bekezdésére, a II. r. alperes marasztalását a Ptk. 248. §-ának (3) bekezdésére, vagyis jótállási kötelezettségére alapította. A per során keresetét annyiban módosította, hogy kijavítás helyett a vezetékszakasz kicserélését kérte. A II. r. alperessel szembeni kereset jogcímeként másodlagosan kártérítési jogcímet jelölt meg.

Az I. r. alperes elsődlegesen elévülésre hivatkozással kérte a kereset elutasítását.

A II. r. alperes a kereset elutasítását jogviszony hiányára hivatkozással kérte. Hivatkozott arra is, hogy a felperes nem tartotta be a garanciális feltételekben írt követelményeket, kártérítési felelősség pedig felróhatóság hiányában nem terheli.

A II. r. alperes keresetet nyújtott be a III. r. alperes ellen; a Ptk. 310. §-a alapján 1 000 000 Ft megfizetésére kérte kötelezni kártérítés címén. Kérelmét azzal indokolta, hogy a III. r. alperes szakvéleménye alapján vállalta a 15 éves garanciát.

A III. r. alperes is kérte a kereset elutasítását, mert nem adott ki a perbeli megoldásra építőipari alkalmassági bizonyítványt.

Az elsőfokú bíróság részletes szakértői bizonyítást folytatott le, melynek alapján meghozott ítéletében kötelezte a II. r. alperest, hogy a melegvízvezeték-rendszer meghatározott szakaszát 60 napon belül cserélje ki. A csere eredményeként keletkező értékemelkedés viselésére a felperest kötelezte. A felperes keresetét az I. r. alperessel szemben elutasította, valamint elutasította a II. alperesnek a III. r. alperessel szembeni keresetét.

Az ítélet indokolása szerint a hiba oka alapvetően az, hogy a TATE csőbélelési eljárás alkalmatlan volt a perbeli vezetékszakasz javítására a csővezeték felmelegítése során keletkezett feszültségváltozások miatt. A II. r. alperes a perbeli kijavításra 15 év jótállást vállalt, a garanciális feltételeket megküldte az I. r. alperesnek. Az I. r. alperes mint főkötelezett is jótállási felelősséggel tartozik a Ptk. 315. §-a alapján a garanciális feltételekben írt 15 évig, ennélfogva a felperes keresete az I. r. alperessel szemben nem évült el. A II. r. alperes által kiadott garanciális feltételek azt is tartalmazták, hogy a garanciális problémákkal a II. r. alperes csőbélelő üzemegységét kell felkeresni. Ezzel a bíróság megítélése szerint a jótállást illetően a felperes és a II. r. alperes került jogviszonyba, amit az is bizonyít, hogy a pert megelőzően a felperes a II. r. alperesnek jelentette be szavatossági igényét. A bejelentés alapján a II. r. alperes vizsgálatot rendelt el, ezért a Ptk. 248. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján a II. r. alperes felelősséggel tartozik, nem alapos tehát a jogviszony hiányára való hivatkozása. A bíróság álláspontja szerint a II. r. alperes felelőssége kártérítés címén is megalapozott. A szakértői véleményekben részletezett mulasztások miatt a meghibásodás a II. r. alperes magatartásának eredménye, ezért Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése és 355. §-a alapján is felel. Miután az elsőfokú bíróság a II. r. alperest kötelezte a csővezeték kicserélésére, ezért a felperesnek az I. r. alperessel szembeni keresetét elutasította. A III. r. alperes felelősségét azért nem találta megállapíthatónak, mert a kivitelezés 1984. augusztus 21-én fejeződött be, a III. r. alperes szakvéleménye pedig 1985. június 15-én kelt.