A Debreceni Ítélőtábla Bf.132/2023/11. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 2. § (1) bek., (2) bek., 29. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 160. § (1) bek., 161. §, 164. § (1) bek., (8) bek., 2017. évi XC. törvény (Be.) 428. § (1) bek., 429. § (3) bek., 515. § (1) bek., 561. § (3) bek., 562. § (1) bek., (2) bek., 583. § (3) bek., 590. § (3) bek., (5) bek., (7) bek., 591. § (2) bek., 599. § (1) bek., 605. § (1) bek., 613. § (1) bek., (2) bek., 615. § (1) bek., (2) bek.] Bírók: Bakó József, Diószegi Attila, Háger Tamás

Debreceni Ítélőtábla

Bf.I.132/2023/11.

A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Debrecenben, a 2023. április 4. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

v é g z é s t:

Az emberölés bűntettének kísérlete miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben az Egri Törvényszék 2022. november 3. napján kihirdetett 10.B.20/2020/50. számú ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült 12 000 (tizenkettőezer) Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

A másodfokú bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] Az Egri Törvényszék a rendelkező részben írt ügydöntő határozatában Terhelt1 vádlottat élettársa, sértett1 sértett sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 160. § (1) bekezdés] miatt 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. A büntetés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Meghatározta a végrehajtás elrendelése esetére a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontját. Az elkövetés eszközét elkobozta, rendelkezett a további bűnjelekről és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére.

[2] Az ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, kizárólag a büntetés súlyosítása, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás alkalmazása érdekében. Indokai szerint a cselekményt egyenes szándékkal elkövető vádlottnál beismerése ellenére hiányzik a végrehajtás felfüggesztésének feltétele, a büntetés túl enyhe, lényeges súlyosítása indokolt a büntetési célok eléréséhez (Heves Megyei Főügyészség B.522/2019/57.).

[3] A vádlott és a védő tudomásul vették a bíróság határozatát.

[4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.66/2023/2. észrevételében az ügyészségi fellebbezést fenntartva, iránya szerint indítványozta az elsőfokú ítélet súlyosítását.

[5] A másodfokú bíróság a vádhatósági perorvoslatot a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 599. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta el.

[6] A nyilvános ülésen az ügyész a súlyosítást célzó jogorvoslatot fenntartotta, a védő pedig az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

[7] Az ügyészség fellebbezése nem alapos.

[8] Tekintettel arra, hogy fellebbezést kizárólag a Be. 583. § (3) bekezdés a) pontja alapján jelentették be, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett részét bírálta felül a Be. 590. § (3) bekezdése szerint.

[9] A Be. 590. § (5) bekezdésének szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút és súlyos relatív hibából eredő hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, ha a vádlottat fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésre [Be. 590. § (5) bekezdés a pont aa) és ab) alpontok - c) pont, (5a) bekezdés]. Értelemszerűen szankciós fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka és a cél: a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. § (5) bekezdés d) pontban foglaltak jelen esetben a Be. 590. § (3) bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. Ezen túl a másodfokú bíróság hivatalból vizsgálta a Be. 590. § (7) bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket.

[10] Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék az eljárást a perjogi szabályok megtartásával folytatta le, nem vétett sem abszolút, sem olyan relatív hibát, mely az érdemi felülbírálatot kizárná. Hatályon kívül helyezési ok nem volt észlelhető.

[11] Egy eljárásjogi kérdés azonban kiemelést érdemel. A 2021. június 1-jén tartott tárgyaláson a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A bíróság bizonyítást folytatott, ahol sor került a sértetti sérülésekre nézve szakértő2 orvosszakértő meghallgatására (21. számú tárgyalási jegyzőkönyv). A tárgyalás megtartása és a bizonyítás felvétele szabályos volt a Be. 429. § (3) bekezdés alapján. A vádlott részvétele az elsőfokú tárgyaláson kötelező volt a Be. 428. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel, mivel a tárgyaláson való részvétel jogáról nem mondott le. A 429. § (3) bekezdésének eljárást könnyítő, gyorsító, hatékonyabbá tevő szabálya viszont lehetővé teszi a tárgyalás megtartását - a bűnösség megállapításával járó ügyben a bizonyítási eljárás befejezése nélkül -, ha az idézés szabályszerű volt. A 2021. június 1-jei tárgyalásra a vádlott idézése szabályszerű volt és nem jelent meg, távolmaradását később mentette ki. A jegyzőkönyv és javítása alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vádlott nem volt jelen, bár egyes részek mégis utalnak ottlétére, e részben a jegyzőkönyvet majd teljes körben javítani kell (1. oldal alulról 3. bekezdés). A bíróság helyesen megállapította, hogy a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, viszont nem utalt a Be. 429. § (3) bekezdésére és az 515. § (1) bekezdés előírása szerint nem hallgatta meg az ügyészt és a védőt a vádlotti távollét kapcsán a megtarthatóságról. Ez kétségtelenül hiányosság, azonban a bizonyítás törvényességét és a vádlott távollétében folytatott eljárás szabályosságát érdemben nem érintette, így értelemszerűen súlyos, főként hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésként nem értékelhető. A másodfokú bíróság megjegyzése azonban szükséges az egységes és helyes perviteli gyakorlat kialakítása érdekében. Az orvosszakértői bizonyítás ugyanis az ügy központi bizonyítékait szolgáltatta, így a bizonyítás e fontos része előtt indokolt lett volna az eljárás jelenlévő főszemélyeinek meghallgatása e kérdésre, másrészt célszerű utalni a jegyzőkönyvben arra, hogy a bíróság milyen speciális szabály alapján tartja meg azt a tárgyalást, ahol a vádlotti részvétel kötelező és a vádlott nincs jelen.

[12] A Be. 591. § (2) bekezdés a) pontja értelmében ugyanakkor a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, mert a fellebbezést kizárólag a Be. 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be. Ilyen formájú fellebbezésnél az első fokon megállapított tényállás rögzül, azaz a tényálláshoz kötöttség teljes. Korlátozott felülbírálat esetén a történeti tényállás kizárólag a kijavítás szabályai szerint érinthető (BH2022. 34.III.).

[13] A Be. 561. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott, a vádlott személyi körülményeire vonatkozó tények módosításának, a nyilvános ülés eredményétől függően bővítésének azonban nincs eljárásjogi akadálya, ezért az ítélőtábla a védő által csatolt okiratok alapján rögzíti, hogy a vádlott jelenleg terhes, emellett továbbra is gondozza súlyos beteg kisgyermekét, szülei is súlyos, orvosi kezelést igénylő betegségben szenvednek.