Gazdasági bűncselekmények (HVG-ORAC, 537 B/5 oldal, 2009)

Dr. Molnár Gábor

© Dr. Molnár Gábor, 2009

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009

Kézirat lezárásának napja:

2009. november 10.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel

- elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 077 7

Budapest, 2009

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Internet: http://www.hvgorac.hu

E-mail: hvgorac@hvgorac.hu

Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója

Felelős szerkesztő: dr. Bíró Ildikó Judit

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Előszó

E könyv szerzője gyakorló jogász, aki emellett egyetemi oktatói és tudományos tevékenységet végez. 25 évig dolgozott az ügyészi szervezetben és fiatalon került a Legfőbb Ügyészségre, ahol a Legfelsőbb Bíróság melletti ügyészi feladatokat látott el. A gazdasági bűnügyekben korábban szerzett tapasztalataira és ezirányú érdeklődésére is figyelemmel a Legfőbb Ügyészségen kezdettől fogva feladatát képezte a gazdasági bűnügyekben - s ezen belül is az adócsalás, a deviza és a vámbűncselekmények miatt indított ügyekben - folytatott országosan egységes ügyészi gyakorlat elmozdítása, kialakítása.

1990-től 2000-ig a Fővárosi Főügyészség instruktoraként felügyelte a Fővárosi Főügyészség Gazdasági Bűnügyek Osztályának és Büntetőbírósági Osztályának a tevékenységét és továbbra is megmaradtak feladatai a Legfőbb Ügyészség gazdasági bűnügyekben folytatott gyakorlatának a kialakításában. Ez utóbbi szakterület azután is kiemelt feladatát képezte, hogy magasabb vezetői beosztásokba került.

2005-2006-ban az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi és kegyelmi ügyekért felelős főcsoportfőnökeként a gazdasági bűncselekmények újraszabályozása során érvényesíthette a gyakorlatban szerzett tapasztalatait és elméleti munkásságának eredményeit. 2007-től legfelsőbb bírósági bíróként közvetlenül is részt vehet a Legfelsőbb Bíróság gazdasági bűnügyekben folytatott joggyakorlatának a kialakításában.

A piacgazdaság jogrendszere és a védelmét szolgáló büntető jogszabályok rendszere az elmúlt másfél-két évtizedben fokozatosan alakult ki. Az új gazdasági büntetőjogi szabályok alkalmazására a gyakorlat nem készülhetett fel. A jogalkalmazóknak szinte minden egyes ügyben úttörő jellegű gyakorlatot kellett folytatniuk. Ebben az időszakban a szerző a nyomozó hatóságok, az ügyészségek és a bíróságok munkatársainak - gyakran heti rendszerességgel - tartott előadásokkal igyekezett elmozdítani a gazdasági bűncselekmények egységes jogalkalmazását. Oktatóként részt vett a feketegazdaság elleni küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek munkatársainak két ízben is megszervezett egy-egy éves speciális gazdasági képzést nyújtó tanfolyamok lebonyolításában. Az ELTE Büntetőjogi Tanszékének oktatójaként részt vett az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében Magyarországon első ízben beindított gazdasági büntetőjogi szakjogászképzés megszervezésében, az oktatási program kidolgozásában és e képzésben azóta is közreműködik.

A Legfelsőbb Bíróság bírái 1998-ban felkérték arra, hogy az általuk írt büntetőjogi kommentár Gazdasági fejezetre vonatkozó részét megírja és gondozza. A szerző azóta évenként több alkalommal is átdolgozta, korszerűsítette e fejezet kommentárszövegét.

2001-ben jelent meg első ízben a HVG-ORAC Könyvkiadó gondozásában az a Büntetőjog, Különös részi tankönyv, amelynek szerzőtársaként annak a gazdasági fejezetre vonatkozó részét (is) megírta. E könyv - miután ez évben már a nyolcadik átdolgozott kiadása is megjelent - valamennyi budapesti jogi karon a hivatalos tananyag. A szerző ilyen előzmények után - a kiadó felkérésére - vállalkozott arra, hogy a gazdasági bűncselekmények joganyagát önálló monográfiában megjelentesse.

Miután az újonnan kialakított szabályozási környezetben a kommentátor szerző magyarázatait létező joggyakorlat ismertetésére csak igen csekély mértékben alapozhatta, a gazdasági bűncselekmények területén sajátosan fordított tendencia érvényesült az elmúlt másfél évtizedben. Az új bűncselekmények dogmatikáját a kommentátor dolgozta ki, jelentette meg és a joggyakorlat - többnyire egyéb mankó hiányában - legtöbbnyire csak arra hivatkozhatott, illetve - igény szerint - azzal vitatkozhatott. Az érdemi visszacsatolásra - bár továbbra is csupán igen szűk körben és kevés számú bűncselekmény kapcsán - csak az elmúlt években nyílt lehetőség. Az utóbb években azért már születtek olyan bírósági döntések, amelyekre, mint bírósági gyakorlatra is hivatkozni lehet.

A szerző e könyvben foglalta össze mindazokat az eredményeket, amelyeket a gazdasági bűncselekmények dogmatikája terén az elmúlt másfél-két évtizedben kimunkált, és amelyeket immár - ha szűk körben is - bírósági gyakorlattal is alátámaszthat.

A gazdasági büntetőjog területére az elmúlt időszakban az volt a jellemző, hogy a dogmatika kidolgozásában nem a jogalkotás és nem az elmélet, hanem a gyakorlat járt az élen. Az elmélet képviselői - Tóth Mihály professzor urat (aki tapasztalatait elsősorban ugyancsak ügyészként szerezte) munkásságát ide nem értve - nem vállalkoztak arra, hogy teljes körűen foglalkozzanak a gazdasági bűncselekmények elméleti kérdéseivel. Többnyire legfeljebb egy-egy bűncselekmény bizonyos részterületeinek a vizsgálatára szorítkoztak, de elméleti okfejtéseik alapját - saját konkrét kutatás, tapasztalat hiányában - ilyenkor is a gyakorló jogászok által megjelentetett, a gyakorlat tapasztalatait ismertető írások jelentették. Mindezek folytán e könyv az elérhető szakirodalomra csak annyiban hivatkozik, amennyiben az abban kifejtett gondolatok a szerző megállapításait érintették, befolyásolták.

Ez az összefoglaló mű - azon túlmenően, hogy felvázolja az utat, amely a jelenleg hatályos jogi szabályozás kialakulásához vezetett - a büntetőjogi dogmatika eszköztárának a felhasználásával teljes körűen feldolgozza a Btk. XVII. Fejezetében szabályozott gazdasági bűncselekményeket. Hasznos kézikönyv lehet a gyakorló jogász számára, előmozdíthatja a gazdasági bűncselekmények hatékonyabb egyetemi oktatását és mindemellett tudományos elemzések kiindulópontjául is szolgálhat.

A szerkesztő

Első rész

A gazdasági bűncselekmények egyes kérdéseiről általában

Bevezető

A gazdasági bűncselekmények kriminológiai fogalma szélesebb, mint a büntetőjogi fogalom. Általában ide sorolják a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó vagyon elleni bűncselekményeket, a gazdasági korrupciós bűncselekményeket, illetve az ún. környezetvédelmi büntetőjog körébe tartozó cselekményeket. E könyv a XVII. Fejezetben jelenleg szereplő bűncselekmények feldolgozását tűzte célul.

A piacgazdaságra történő átmenetet kísérő büntető jogalkotás lényegében mindvégig folyamatos volt. Különösen annak első évtizedében (értsd az 1990-es évek) alig volt olyan Btk.-módosítás, amely ne érintett volna egy vagy több gazdasági bűncselekményt.

1990-től hosszú ideig - 1993-ig - vajúdott az első Btk.-novella megalkotása, amely - bizottsági módosító indítványokkal - már érintett egyes, a Gazdasági fejezet körében meghatározott bűncselekményt. Látható volt azonban, hogy a Btk. XVII. Fejezetében szabályozott bűncselekményeket kodifikációs igénnyel át kell gondolni. Ezért 1992 márciusában az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére és irányításával megalakult az a kodifikációs bizottság, amelynek a feladata a Btk. XVII. Fejezetében foglalt bűncselekmények átfogó újraszabályozásának a megalapozása és - szükség szerint - a megfelelő törvénymódosító javaslat előkészítése volt. E kodifikáció részeredményeit már az 1993. évi XVII. tv. is tartalmazta (főként azokat, amelyeket a törvényjavaslat már folyamatban lévő vitájában módosító indítvánnyal technikailag még egyáltalán be lehetett illeszteni), de a bizottság munkájának összegzéseként került a Parlament elé az 1994. évi IX. törvénnyel elfogadott javaslat.