A Kúria Kfv.35770/2016/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 221. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 89. §] Bírók: Darák Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az a CMR, melyen feladóként nem az eladó szerepel, alkalmatlan a közösségi termékértékesítés igazolására.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.770/2016/9.

A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvédi Iroda ügyintéző ügyvéd dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: dr. Szabó-Piniel Orsolya jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 33. szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.-27.310/2014/30.

Rendelkező rész

A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.310/2014/30. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.717.500 (egymillió-hétszáztizenhétezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2010. június 1. napján kötött szerződést az O. S.r.o. társasággal 2000 tonna takarmánykukorica eladásáról. Az értékesített kukorica kitárolását az é-i A. Zrt. és a sz-i A. A. Zrt. végezte. A felperes az áru kiadásáról és elszállításáról nyilvántartással rendelkezett, ezekben feltüntette a CMR okmányok számát, a felrakodás helyét, a fuvareszközök forgalmi rendszámát, a felrakodott takarmány súlyát, az egységárat, az ellenértéket és annak befizetését. A CMR okmányok tanúsága szerint 33 esetben Romániába, 50 esetben Szlovákiába irányult az áruk szállítása. A felperes 74.541.732 Ft értékben állított ki számlákat, azok általános forgalmi adót a közösségi termékértékesítés tényére figyelemmel nem tartalmaztak. A CMR okmányokon a felperes semmilyen minőségben nem került feltüntetésre, azokon feladóként vevője szerepel.

[2] Az adóhatóság ellenőrzés alá vonta a felperes 2010. január 1-től 2011. június 30-ig terjedő időszakra vonatkozó általános forgalmi adónem bevallását, melynek eredményeképpen 18.636.000 Ft adókülönbözetet tárt fel terhére, melyhez szankcióként 40%-os bírságszint alkalmazásával 6.870.000 Ft adóbírságot, 670.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. Az adóhatóság az ellenőrzés során feltárta, hogy az áfamentes termékértékesítés feltételei nem álltak fenn, mert a termékek igazolhatóan nem az Európai Unió bármely tagországába kerültek kiszállításra, hanem belföldön értékesítették azokat.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2517280971 számú határozatával az elsőfokú határozatot az adóbírság mértéke tekintetében megváltoztatta és azt 50%-os bírságszint alkalmazásával 8.587.000 Ft-ban rögzítette.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében vitatta az alperesi megállapítást és állította, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a közösségi termékértékesítés ténye megállapítható. Hivatkozott arra is, hogy az alperesi határozat nem hív fel olyan törvényi rendelkezést, amely a kellő körültekintés hiányát igazoló követelményeket és feltételeket rögzíti, így a kellő körültekintés hiánya miatt adóhiányt a terhére megállapítani nem lehet. Ezen túlmenően az iratismertetési kötelezettség alperesi megszegését is állította, mivel hiába kérte két tanú nyilatkozatának ismertetését, annak tartalmát csak részlegesen tartalmazza a jegyzőkönyv, illetve a B. Kft.-nél az utólagos adómegállapítás kapcsán készült jegyzőkönyv és adóhatározatok bemutatására teljes terjedelemben nem került sor.

[5] Az alperes érdemi nyilatkozatában a felperes keresetének elutasítását kérte.

Az elsőfokú ítélet

[6] A bíróság a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint az adóhatóság a tényállást kellő mértékben és mélységben feltárta, nemzetközi megkeresést kezdeményezett, nyilatkoztatta a fuvarozókat és széles körű bizonyítást foganatosított a tényállás megfelelő feltárása érdekében. Azt is kiemelte, hogy az adóhatóság bizonyítási kötelezettsége nem parttalan, csak olyan mértékben és terjedelemben kell a bizonyítási eljárást lefolytatnia, ami kellő alapot szolgáltat az ebből levonható jogkövetkeztetéseknek, és megfelelő logikai, oksági összefüggést is mutatnak a feltárt bizonyítékokkal, az alkalmazott jogkövetkezményekkel.