A Legfelsőbb Bíróság Bfv.777/2010/16. számú határozata hivatalos személy elleni erőszak bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 229. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 426. §] Bírók: Kónya István, Mészár Róza, Szabó Péter

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Járásbíróság B.690/2004/232., Tatabányai Törvényszék Bf.451/2009/20., *Kúria Bfv.777/2010/16.* (BH 2012.4.86)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.I.777/2010/16.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budapesten, 2011. évi február hó 8. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Városi Bíróság 3.B.690/2004/232. számú és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Bf.451/2009/20. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült 9.000 (Kilencezer) Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s:

A Tatabányai Városi Bíróság, mint a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárása után eljárásra kijelölt bíróság, a 2009. október 1-jén kihirdetett 3.B.690/2004/232. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondotta ki a Btk. 229. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés II. fordulata szerint minősülő társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében. Ezért 1 év 6 hónap - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 300.000 Ft - meg nem fizetés esetén 2000 forintonként egy nap szabadságvesztésre átváltoztatandó - pénzmellékbüntetésre ítélte. Az általa 2003. szeptember 10-től 2003. október 22-ig előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztés büntetésbe a végrehajtás elrendelése esetén beszámította. Bűnjelekről rendelkezett és a felmerült bűnügyi költségből 142.002 Ft megfizetésére kötelezte a terheltet.

Az ítélet ellen - amelyet az ügyész tudomásul vett - a terhelt és védője fellebbezett, a terhelt felmentése érdekében. A védő másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését is kérte.

A terhelt személyi körülményeit illetően a megyei bíróság által eszközölt kiegészítéssel együtt az alábbiak kerültek megállapításra.

A terhelt magyar állampolgár. Jogi egyetemet végzett foglalkozása egyéni ügyvéd, havi jövedelmére nincs adat. Hajadon, kiskorú gyermek eltartásáról nem gondoskodik, vagyona kb. 6 millió Ft értékű ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt ½ tulajdoni hányada, valamint egy ismeretlen értékű személygépkocsi. Büntetlen előéletű.

A terhelt sem orvos-szakértői vizsgálatakor, sem az elkövetésekor nem szenvedett elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben, vagy egyéb olyan kóros elmeállapotban, amely korlátozta, vagy képtelenné tette volna arra, a cselekménye társadalomra veszélyes következményeit felismerje, vagy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

A megállapított történeti tényállás szerint 2001. március 8-án 8 óra 30 perc körüli időben R. Cs. bírósági végrehajtó F. J-né jegyzőkönyvvezetővel, H. I. lakatossal és két rendőrrel, mint rendőri biztosítással megjelent a terhelt és K. F-né, lakásánál azért, hogy a terheltnél és édesanyjánál, mint adóstársánál a PKKB.28.P.91.828/1993/31. számú, a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 53.Pf.28.463/1997/6. számú ítéletei, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság által kiállított végrehajtási lap alapján ingófoglalást végezzenek.

A terhelt és édesanyja többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó ajtót nyitni, annak ellenére, hogy mind a végrehajtó, mind a rendőrök erre határozottan, a végrehajtási eljárás megjelölésével, illetve a rendőrök a "törvény nevében" felszólítással felszólították. A felszólítások eredménytelensége miatt a végrehajtó utasította Hegedűs Imre lakatost, hogy nyissa fel az ajtót. A terhelt és édesanyja ekkor a bejárati ajtót a biztonsági lánc fesztávjáig kinyitották, de arra hivatkozva, hogy a végrehajtási eljárás jogalapját vitatják, az ajtó kinyitását megtagadták.

Amikor a végrehajtó utasítására a lakatos a lánc elvágását megkísérelte, a terhelt a nála lévő konyhai húsvágó bárddal keze felé sújtott, és őt hüvelykujján megsebesítette. A lakatos az ajtót benyomta. A terhelt a lakásba belépő végrehajtót egy alkalommal arcon ütötte. A biztosítást végző rendőrök ekkor közölték, hogy a terhelttel és édesanyjával szemben rendőri intézkedésre kerül sor, őket a kapitányságra előállítják, ehhez erősítést kértek.

A terhelt és édesanyja a hivatalos eljárásnak továbbra is ellenszegültek, önként nem voltak hajlandók a lakás elhagyására.

Időközben erősítésként a helyszínre érkezett L. M. rendőr-főtörzsőrmester, aki a terheltet megkísérelte a lakásból kivezetni. A terhelt édesanyja nevezettet meglökte, míg a terhelt az arcát megkarmolta. Ezután a rendőrök a terheltet megbilincselték, aki ennek szintén ellenállt és a dulakodás során A. K. rendőr-főtörzsőrmester nyakát és kezét, valamint P. A. rendőr-őrmester jobb kezét összekarmolta.

A lakatos, illetőleg az intézkedő rendőrök az őket ért könnyű testi sértés vétsége miatt magánindítványt nem terjesztettek elő.

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a 2010. április 15-én meghozott 2.Bf.451/2009/20. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a bűnjelre vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzte, továbbá megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költségből nevezettet 49.150 Ft terheli. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, és kötelezte a terheltet a másodfokú eljárásban felmerült 7500 Ft bűnügyi költség viselésére.

A jogerős határozatok ellen a terhelt élt, a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt okokra hivatkozva, felülvizsgálati indítvánnyal. Indítványában a támadott határozatok hatályon kívül helyezését és a büntetőeljárás elévülés miatti megszüntetését, másodlagosan új elsőfokú eljárás elrendelését kérte. Felülvizsgálati indítványában részletesen hivatkozott arra, hogy a jogerős határozatok megalapozatlanok, és számos, az eljárásjogi felülvizsgálati okok körébe nem tartozó - relatív - eljárási szabálysértést is sérelmezett.

A Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja tekintetében álláspontját lényegében azzal indokolta, hogy a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor a bűnösségének megállapítására. Az I. rendű terhelt ugyanis, jogerős bírósági határozattal bizonyítottan, nem volt adós, ellene bírósági végrehajtásnak nem volt helye. Másrészt K. F-né ügyvédjeként járt el, akinek törvényben biztosított joga volt, hogy az általa képviselt személy érdekében jogvitát folytasson, így csupán jogait gyakorolta, bűncselekményt nem követett el.

Az eljáró bíróságoknak a büntetőeljárást elévülés miatt meg kellett volna szüntetniük. A vádemelésre 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette (Btk. 229. §-ának (1) bekezdése) miatt került sor, így az elévülés 2005. szeptember 2-án bekövetkezett. Az elévülést ugyanis az eljárásból kizárt korábbi bíróság intézkedései, joghatályosan nem szakíthatták meg. Az utóbb kijelölt Tatabányai Városi Bíróság előtt az ügyész a vádat súlyosabb, 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekményre, felfegyverkezve elkövetett hivatali személy elleni erőszak bűntettére, (Btk. 229. § (1) és (2) bekezdése) ahogyan azt a bíróságok minősítették, nem módosította, de ez a már bekövetkezett elévülést egyébként sem érinthette volna.