A közigazgatási eljárás szabályai I-II. - Ket. -, lezárva: 2016. április 15.

Kiadással kapcsolatos információk

3. átdolgozott, egybeszerkesztett kiadás

Szerzők:

DR. ANDRUSEK VANDA XVI. fejezet

DR. BALOGH ZSOLT I., XII- XIII. fejezet a 6. pótlástól

DR. HEINEMANN CSILLA XXIV. fejezet

DR. KALAS TIBOR VII., VIII., IX. fejezet

DR. KARDKOVÁCS KOLOS XIX. fejezet

DR. KÁRPÁTI MAGDOLNA X. fejezet

DR. KOVÁCS LÁSZLÓ XXV. fejezet

DR. KURUCZ KRISZTINA XV. fejezet

DR. LOMNICI ZOLTÁN XXII. fejezet

DR. MADARÁSZ GABRIELLA III., IV. fejezet

DR. MÁRTON GIZELLA XXI. fejezet a 3. pótlástól

DR. PETRIK FERENC II., XI., XI/A., XIV., XVII.,

XX., XXII/A., XXIII. fejezet

DR. TAMÁS ANDRÁS VI. fejezet

DR. TÓTH KINCSŐ V. fejezet

Szerzőként közreműködött:

DR. KASZAINÉ DR. MEZEY KATALIN 2. pótlapig

DR. KOZMA GYÖRGY 6. pótlapig

Szerkesztő:

Dr. Petrik Ferenc

A 3. átdolgozott, egybeszerkesztett kiadás

6. pótlásának kézirata lezárva: 2016. április 15.

Copyright

© Dr. Andrusek Vanda, 2016

© Dr. Balogh Zsolt, 2016

© Dr. Heinemann Csilla, 2016

© Dr. Kalas Tibor, 2016

© Dr. Kardkovács Kolos, 2016

© Dr. Kárpáti Magdolna, 2016

© Dr. Kovács László, 2016

© Dr. Kurucz Krisztina, 2016

© Dr. Lomnici Zoltán, 2016

© Dr. Madarász Gabriella, 2016

© Dr. Márton Gizella, 2016

© Dr. Petrik Ferenc, 2016

© Dr. Tamás András, 2016

© Dr. Tóth Kincső, 2016

Budapest, 2016

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

ISBN 963 8213 19 1

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Rövidítések jegyzéke

Tisztelt Előfizetőnk!

A Közigazgatási eljárás szabályai - Kommentár a gyakorlat számára kiadvány harmadik, egybeszerkesztett kiadása előző, 5. pótlásának lezárása - 2015. november 1. - óta jelentős változások történtek a közigazgatási eljárásjogban, új jogintézmények kezdték meg működésüket 2016. január 1-jétől. Így a 2015. évi CLXXXVI. törvénnyel bevezetésre került a sommás eljárás, megújultak a birtokvédelmi határozat megváltoztatásának eljárási szabályai, valamint több esetben is kötelezően alkalmazandóvá vált a szabályaiban is bővült elektronikus kapcsolattartás. Megújultak a végrehajtás felfüggesztésének törvényi feltételei is.

A Kúria több, a bírói gyakorlatot formáló elvi jelentőségű határozatot tett közzé, amelyeket a Kommentár is feldolgozott.

Tisztelettel:

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó

Bevezető a Kommentár 3. kiadásához

A pótlapokkal rendszeresen kiegészített kommentároknak múltjuk van. Ilyen a közigazgatási eljárás szabályairól szóló kommentár is. Kezdődött az 1957. évi IV. törvény magyarázatával, bemutattuk e törvény egyenetlenségeit, egyre növekvő térvesztését is. Folytattuk a 2004. évi CXL. törvény kommentálásával, talán a magyarázatokkal is hozzájárultunk ahhoz, hogy ez a törvény megkísérelte visszaállítani a hatósági eljárásokban az eljárási törvény dominanciáját. A legjobb törvényt is korszerűsíteni kell, ez történt a Ket.-tel is, néhány év elmúltával a 2008. évi CXI. törvény átfogóan módosította. Azóta sem szűkölködünk módosító rendelkezésekben.

Ez a Kommentár-irodalom szépsége: mindig naprakészen mutatja be a hatályos jogszabályt és annak magyarázatát, szinte krónikása a jog változásának. Ez egyben a hibája is a kommentárnak. Az eredeti jogszabálynak - remélhetőleg - van zárt rendszere, logikája. A módosítások ezt megtörik, s a magyarázat sem tudja követni a szöveg egyenetlenségét, esetleg ellentmondását.

A mi kommentárunknak van még egy sajátossága. Tudatos szerkesztési elvünk, hogy a kommentárnak pótolnia kell a döntvénytárat, a rendelkezéshez kapcsolódó bírói gyakorlatot nem utalásszerűen kell bemutatni, hanem a bírói döntést részleteiben is az olvasó elé kell tárni. Így válik megismerhetővé a bíró álláspontja, összehasonlíthatóvá más döntésekkel. A kommentár írója is így kap lehetőséget, hogy a konkrét döntéshez hozzáfűzze véleményét, megerősítse a bíró döntését, netán kritizálja azt.

Ez a szerkesztési mód azonban azzal jár, hogy egy idő után csökken a kommentár áttekinthetősége, nehéz a szöveg ellentmondásait feloldani. Emiatt kell elkészíteni a kötet egybeszerkesztett kiadását. A közigazgatási eljárás kommentárja esetében erre már harmadízben kerül sor. Bízunk abban, hogy a 3. átdolgozott kiadás használata egyszerűbb lesz, a jogszabályok és magyarázatok áttekinthetőbbek.

Változtattuk a különös szabályok szerkesztési módját. A Ket.-hez kapcsolódó ágazati törvények eljárási rendelkezéseinek ismertetését lerövidítettük. Olvasóink észrevétele, a magunk tapasztalata alapján is úgy láttuk, hogy felesleges ezeket a rendelkezéseket részletesen, a törvény szó szerinti közlésével ismertetni, ugyanis akinek ilyen ügye van, az részletesebb eligazítást vár, nem nélkülözheti az anyagi és más kapcsolódó szabályozás ismeretét. Ezért csak a különös eljárás lényegének ismertetésére, az általánostól eltérő jellemzőinek bemutatására szorítkozunk.

Budapest, 2013. április 30.

Szerkesztő

I. fejezet - Alapelvek és alapvető rendelkezések

A Ket. megalkotásának céljait a törvény preambulumából ismerhetjük meg, amely célok szoros összefüggést mutatnak az eljárási alapelvekkel. Ezek a célok a következők:

- erőteljesen juttassa kifejezésre a közhatalom szolgáltató funkcióját;

- csökkentse az ügyfelekre háruló eljárási terheket;

- nyisson utat az ügyek gyors és egyszerű intézése előtt;

- teremtsen összhangot az Európai Unió tagállamaként való működéshez;

- biztosítsa a külföldi hatóságokkal való közvetlen együttműködést;

- átlátható jogi szabályozással rendezze az ügyfelek és a hatóságok kapcsolatát;

- juttassa érvényre az ügyfelek jogállamban elvárható jogait;

- biztosítsa a kötelességek önkéntes jogkövetéssel való teljesítésének jogszabályi feltételeit

- foglalja garanciális keretbe a különös eljárási szabályokat.

A Ket, preambulumában megfogalmazott jogalkotói célok különös jelentőséget nyertek az Alaptörvény 28. cikkében foglalt rendelkezés folytán, amely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A hatósági eljárás törvényességét a bíróság ellenőrzi, ezért nyilvánvaló, hogy az Alaptörvénynek ez a rendelkezése nem csupán a bíróságokat, hanem eljárásaik során a közigazgatási szerveket is kötik. A Ket. egyes rendelkezéseinek alkalmazása során tehát a közigazgatási szervek nem tekinthetnek el a jogalkalmazás törvényi célokkal való összhangjától. A Ket. preambulumában megfogalmazott egyes jogalkotói célok az eljárási alapelvekben nyertek kifejtést, így együttes érvényre juttatásuk a törvényes hatósági eljárások garanciáját jelentik.

Eljárási alapelvek

A kódex jellegű, illetőleg valamely jogágat átfogó módon szabályozó törvények többnyire tartalmaznak alapelveket. Ezeknek többféle rendeltetése is van. Először is - abból eredően, hogy tömör formában megfogalmazzák az adott jogágra jellemző sajátosságokat - számottevő segítséget nyújtanak a jogalkalmazó szervek számára, amelyek jogszabály-értelmezési problémák megoldásánál gyakran támaszkodnak az alapelvekben foglaltakra. De a jól megfogalmazott alapelvek megkönnyítik az ügyfelek dolgát is, hiszen az alapelvekből megismerhetik a szóban forgó - gyakran elég terjedelmes - jogi szabályozás legfontosabb jellemvonásait. Ezen túlmentően a Ket. esetében van az alapelveknek egy további rendeltetése is. Mivel a Ket. nem tekinthető a közigazgatási eljárásjog teljes joganyagát magában foglaló kódexnek, hiszen az egyes eljárásfajtákra vonatkozó különös szabályokat több száz, különböző szintű jogszabály határozza meg, az alapelveknek ezek megalkotásánál is érvényre kell jutniuk. Ilyen módon az alapelvek fontos szerepet játszanak abban, hogy a széttagolt és szerteágazó jogi szabályozás - legalább az alapkérdések tekintetében - egységes rendszert alkosson. Ez pedig megköveteli a Ket. hatálya alá tartozó különös eljárási normák megalkotóitól, hogy legyenek tekintettel a Ket.-ben foglalt alapelvekre.

Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a Ket. I. fejezetében valójában keverednek egymással az eljárási alapelvek és az alapvető jogok. Alapelv pl. a szabad bizonyítás elve, vagy a hivatalból való eljárás elve, ugyanakkor a jogorvoslathoz való jog az alapvető jogok körébe tartozik. Látszólag ez a különbségtétel valamiféle tudálékoskodás, jogi szőrszálhasogatás. Valójában azonban nem az, hiszen bár a Ket. alkalmazásánál valóban nincs szükség arra, hogy a két kategória között éles határvonalat húzzunk, viszont az alapvető jogok védelme - így különösen az alkotmánybíráskodás - szempontjából az említett megkülönböztetés azért fontos, mert amíg a Ket. alapelvei nem feltétlenül részesülnek alkotmányjogi védelemben, addig az alapvető jogok szabályozására és esetleges korlátozására az Alkotmány szabályai az irányadók. Mivel kommentárról és nem tudományos műről van szó, beérjük ezzel a figyelemfelhívással, s a továbbiakban - itt és most - elfogadjuk a Ket. szövegében használt terminológiát.

Az eljárási alapelvek többségükben a közigazgatási hatósággal szemben támasztott olyan fontos követelmények, amelyeknek az eljárás minden szakaszában érvényre kell jutniuk. A Ket.-ben szabályozott alapelvek egy része magából az Alkotmányból vezethető le, s az egész jogrendszerre vagy az összes eljárásjogra egyaránt irányadó. Ilyen pl. a törvény előtti egyenlőség elve, a törvényesség elve, avagy a jogorvoslathoz való jog.

Vannak azonban más alapelvek is, amelyek vagy csupán a közigazgatási eljárásra jellemzők, vagy eljárás-típusonként differenciált módon jutnak érvényre. Ebbe a körbe sorolható pl. a hivatalból való eljárás elve, amely a büntetőeljárásban egészen más módon van jelen, mint a polgári eljárásban, s ismét másként lelhető fel a közigazgatási eljárásban.