A Budakörnyéki Járásbíróság P.20895/2002/51. számú határozata eredeti állapot helyreállítása tárgyában. Bíró: Tantalics Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

*Budakörnyéki Járásbíróság P.20895/2002/51.*, Budapest Környéki Törvényszék Pf.22084/2008/4., Kúria Pfv.21707/2008/4. (BH 2010.4.93)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Budakörnyéki Bíróság a dr. Nyírő Péter ügyész által képviselt felperesnek,

a dr. Hidasné dr. Cziegler Mária ügyvéd által képviselt I. rendű és felszámolóbiztos által képviselt II. rendű alperesek ellen - eredeti állapot helyreállítása - iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja, hogy az Kishegy természetvédelmi területen az I. és II. rendű alperes magatartása következtében természetkárosodás következett be.

A bíróság a felperes eredeti állapot helyreállítása iránti kereseti kérelmét elutasítja.

A bíróság kötelezi az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Koordinációs Főosztály által vezetett 1003200-01220263-53000004 számú számlájára 15 nap alatt 4.614.720.-Ft /Négymillió-hatszáztízennégyezer-hétszázhúsz/ forint tőkét és ennek 1999. január 1.-től a kifizetésig járó mindenkori törvényes késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen az államnak külön felhívásra 35.200.-Ft /Harmincötezer-kettőszáz/ forint előlegezett költséget, míg 1.050.-Ft /Egyezer-ötven/ forint költséget az állam visel.

Ezen ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet a Pest Megyei Bírósághoz címezve, de a Budakörnyéki Bíróságon kell írásban 3 példányban benyújtani.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésére, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint a fellebbezés csak az indokolás ellen irányul, a másodfokú bíróság tárgyalást csak kifejezett kérelemre tart, ennek hiányában a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Abban az esetben, ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a 200.000.-Ft-ot, vagy ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10 %-át, úgy fellebbezni csak az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a tárgyalások anyaga, a lefolytatott bizonyítási eljárás, a peres felek nyilatkozatai, a tanúk vallomása, a Nemzeti Park Igazgatósága által készített szakértői vélemény, a büntető eljárás iratai és a becsatolt egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Kishegy helyi védettségű természetvédelmi terület. A terület védetté nyilvánítását a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1977. április 18.-i keltű 94/1977. szám alatti határozatával rendelte el. A terület nagysága 5,47 hektár, természetvédelmi törzskönyv-száma 12/32/TT/77.

A határozat szerint a természetvédelmi terület növénytani értéke a sztyeppréti növénytársulás és az ezt alkotó lágyszárúak. Ritka növényfajtái a selymes-boglárka, a tavaszi hérics és a hangyabogáncs. Tájképi értékét zavartalan természetes állapota adja. A védetté nyilvánítást kimondó határozat 6. pontja tartalmazza az alapvető védelmi előírásokat. Az egyik kiemelten fontos védelmi előírás az, hogy a természetvédelmi területen nem szabad olyan tevékenységet folytatni, olyan létesítményt üzemeltetni és elhelyezni, amely a terület jellegét, növényvilágának tenyészetét, tájesztétikai hatását zavarja, veszélyezteti, vagy károsan befolyásolja.

Kimondja továbbá a határozat, hogy a természetvédelmi területre szemetet, törmeléket hordani tilos.

Az I. rendű alperes és a II. rendű alperes 1997. október 20.-án építési szerződést kötött a község szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítésére. Az építési munka során a munka- árokból kitermelt földet az I. rendű alperes tulajdonában lévő bányagödörben kellett elhelyezni. A bányagödör feltöltése ellen egy magánszemély birtokvédelmi eljárást kezdeményezett. Az eljárás eredményeként a bányagödörhöz vezető magántulajdonban lévő út használatát a hatóság megtiltotta és ennek következtében a bányagödör feltöltése lehetetlenné vált. Ezt követően a kitermelt földet, aszfaltot és betontörmeléket a II. rendű alperes 1998. szeptemberétől kezdődően 1998. decemberig az ürömi 049 helyrajzi számú, helyi védettségű természetvédelmi területen helyezte el. A törmeléklerakásról az I. rendű alperes tudott, de azt nem akadályozta meg. A törmeléklerakás ellen panaszbejelentéssel élt a polgármesteri hivatalhoz a helyi lakosság, majd többek között a Nemzeti Park Igazgatóságához nyújtottak be kérelmet intézkedést kérve a természetvédelmi terület megóvása érdekében.

Végül a helyi baráti társaság a Főügyészséghez közérdekű bejelentést tett.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek természetkárosító tevékenységükkel természetkárosodást okoztak és kötelezze egyetemlegesen az alpereseket, hogy a természetvédelmi területen jogellenesen lerakott föld, aszfalt és betontörmeléket szállítsák el és a természetvédelmi terület eredeti természetbeni állapotát állítsák helyre.

A felperes arra hivatkozott, hogy a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény területi és időbeli hatálya kiterjed a perbeli természetkárosításra, mert a törvény nem tesz különbséget helyi és országos védettségű természetvédelmi terület között.

A Ttv. 3.§ /1/ bekezdés, 31.§ /1/ bekezdés és a 2.§ /2/ bekezdés c./ pontjából következik, hogy az ürömi Kishegy természetvédelmi területen a szennyvízcsatorna-hálózat építése során kitermelt földet, aszfalt és betondarabokat lerakni még ideiglenes jelleggel sem lehet. A lerakás következtében ugyanis a föld takarás miatt megsérülnek a védett növények egyedei, valamint a védett terület tájképi állapota.

Mivel a jogellenes lerakás már 1998. szeptemberében elkezdődött, így az azóta eltelt időszak alatt természetkárosodás következett be.

A felperes arra hivatkozott, hogy a természetkárosodás előidézésében megállapítható mindkét alperes felelőssége. Az I. rendű alperes felelőssége azon alapul, hogy részben aktív, részben passzív /mulasztó/ magatartásával felelős, mert a védett természeti területen a föld és egyéb hulladék /aszfalt, betondarabok/ jogellenes lerakását kvázi engedélyezte, illetve a jogellenes lerakás ellen nem tett semmiféle intézkedést, pedig a Ttv. 62.§ /2/ bekezdése értelmében a helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartása, természeti állapotának fejlesztése és őrzése önkormányzati feladat, míg a Ttv. 58.§ b/ pontja szerint a települési önkormányzat jegyzője államigazgatási, hatósági jogkörében a 78.§ /1/ bekezdésében meghatározott intézkedést elrendelhette volna, azaz természetkárosító, vagy veszélyeztető tevékenység megtiltását rendelhette volna el.