A Nagykanizsai Járásbíróság P.21456/2010/13. számú határozata kártérítés (VADKÁR megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 75. §, 78. §, 79. §, 81. §] Bíró: Csejtei Péter

Nagykanizsai Városi Bíróság

7.P.21.456/2010/13. szám

A Magyar Köztársaság Nevében!

A dr. Dömötörfy András ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek, a dr. Ihász Lajos ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, vadkár megfizetése iránt indított perében

Í T É L E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.191.370.- /azaz egymillió-százkilencvenegyezer-háromszázhetven/ Ft-ot, és annak 2009. november 5. napjától a teljesítésig terjedő időre járó félévente változóan az előző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatát.

A marasztalást meghaladó kereset elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 131.050.- /azaz százharmincegyezer-ötven/ Ft részperköltséget, ezt meghaladóan a felek viselik felmerült költségeiket.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Nagykanizsai Városi Bíróságon lehet írásban, 3 példányban, a Zala Megyei Bírósághoz címzetten benyújtani.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását, illetve a Pp.256/A.§. /1/ bekezdés b.), c.), d.) pontjában foglaltak szerint tárgyalás tartását.

INDOKOLÁS

A bíróság a felperes, valamint alperesi képviselő személyes előadása, a felek per előtti levelezése, tanú 1, tanú 2, tanú 3 tanúk vallomásai, a csatolt adásvételi szerződések, általános szerződési feltételek, számlák, a felperes által a perindítást megelőzően megbízott szakértő neve igazságügyi szakértő által készített vadkár becslési jegyzőkönyvek, a szakértő személyes meghallgatása, és egyéb perbeli okiratok alapján a következő tényállást állapította meg:

Az alperes a vadászatra jogosult a felperesi gazdálkodó által megművelt ingatlan helye 0395., 0467., 0462., 0289. hrsz.-ú, valamint az úgynevezett "pedagógus föld" dűlőben, illetve "mesterföld" dűlőben található, mindösszesen 346 hektárnyi szántó területen.

E területet az alperes 2009. évben harmadik személy részére kizárólagos bérvadászati tevékenység folytatására kiadta, egyúttal az ő feladatává jelölve ki a vadkár elhárító tevékenység végzését is. E tevékenység körében a bérvadászatra jogosult március hónaptól október elejéig folyamatosan végzett vadászatot, melyek során, mintegy 17-18 vaddisznót, 6-7 szarvast, illetve 4-5 őzet lőtt ki; a felperes hozzájárulásával és közreműködésével a ingatlan helye 0395. hrsz.-ú földterületen 0,17 hektárnyi területet illetően vadászati nyiladékot vágatott, egyúttal 67.000-70.000 Ft-ot fizetett ki a felperesnek e területre számított kiesett kukorica mennyiségre.

Az alperes a felpereshez 2008. július 16-án írt levelében kezdeményezte a vad elleni hatásos védekezés címén vadvédelmi kerítés, illetve villanypásztor létesítését, felajánlva egyúttal ezek költségének 75 %-a viselését.

A felperes válaszlevelében a kerítés, illetve a villanypásztor alkalmazásához hozzájárult, ám bármiféle arányú költségviseléstől elzárkózott.

Erre figyelemmel a perbeli mezőgazdasági művelés alá vont területek körbekerítve, egyéb védelemmel ellátva nem lettek.

Így a felperest a fenti területeken 2009. évben összesen 1406,7 q takarmány kukorica, 12 q napraforgó, valamint 29,9 q őszi búza terménykiesésével érte vadkár.

A vadkár tűrési kötelezettséget is figyelembe véve számítható vadkár összeg 3.523.562 Ft volt, amelyből az alperes ezidáig 2.034.353 Ft-ot a felperesnek megtérített.

Az ekként fennmaradt 1.489.209 Ft-ból kármegosztást alkalmazva, 20 %-ot levonva, kerekítve 1.191.370 Ft a felperes meg nem térült kára.

A felperesi jogosult kérelmére közjegyző neve közjegyző fizetési meghagyás száma szám alatt bocsátott ki fizetési meghagyást az alperesi kötelezettel szemben 2.212.335 Ft vadkár és annak késedelmi kamatai, valamint az eljárási költség megfizetése iránt.

A fizetési meghagyással szemben a kötelezett ellentmondással élt.

A felperes keresete a fizetési meghagyással egyezően arra irányult, hogy a bíróság az alperest az 1996. évi LV. t. (továbbiakban Vt.) 75.§ (1) és (2) bekezdései alapján kötelezze 2.212.335 Ft kártérítés, és annak 2010. június 15. napjától számított késedelmi kamatai, valamint a perköltség megfizetésére.

Az alperes időközbeni részteljesítésére figyelemmel előbb leszállította a keresetét 21.163 Ft-tal (5. sorszámú előkészítő irat); majd szakértő neve igazságügyi mezőgazdasági vadkár szakértő véleményében foglaltakra, illetve az általa becsatolt okirati bizonyítékokra is figyelemmel keresetét akként véglegesítette, hogy az alperest 1.489.209 Ft kártérítés és annak az utolsó vadkárbecsléstől, azaz 2009. november 4. napjától számított késedelmi kamatai, továbbá 109.448 Ft elmaradt vagyoni előny megfizetésére kérte kötelezni (11. sorszámú keresetmódosítás).

Mivel a fizetési meghagyásos ügyiratok és az alperes ellentmondása folytán előterjesztett felperesi kereset külön ügyszám alatt került iktatásra, ezért a bíróság a 7.P.20.064/2011/2. számú végzésével elrendelte e két (valójában ugyanazon) per egyesítését.

Az alperes ellenkérelme a leszállított kereset vonatkozásában is annak teljes elutasítására irányult (12. sorszámú előkészítő irat).

A leszállított kereset az alábbiak szerint nagyobb részt megalapozott:

A pert megelőzően a felek között a Vt. 81.§-a szerinti vadkárbecslési eljárás lefolytatására nem került sor. Ellenben a felperes a 2009. évi vadkárok megjelenésekor megbízta szakértő neve igazságügyi mezőgazdasági és vadkár szakértőt a vadkár becslés elvégzésére, aki ennek a 2009. december 8-án kelt végleges vadkár becsléshez készített jegyzőkönyveiben eleget is tett (8/F/9. sorszám alatt becsatolt iratok).

A felperes véglegesített, leszállított keresetét lényegében a magánszakértői véleményre alapította azzal a különbséggel, hogy a szakértő által javasolt 80-20 %-os kármegosztást nem fogadta el.