A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.2/2017/6. számú határozata szolgálati visszaélés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 351. §, 352. §] Bírók: Belovai Henriette, Mészáros László, Ruzsás Róbert

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.2/2017/6.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2017. szeptember 22. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A folytatólagosan elkövetett szolgálati visszaélés bűntette miatt ... vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa 2016. november 3. napján kihirdetett Kb.I.31/2015/4. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 120 (egyszázhúsz) napi tétel, napi tételenként 1.000,- (egyezer) forint pénzbüntetésre enyhíti.

A 120.000,- (egyszázhúszezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni, melynek során egy napi tétel összege helyébe egy napi szabadságvesztés lép.

Az egyhavi részlet összegére való utalást mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s

A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa a 2016. november 3. napján kihirdetett Kb.I.31/2015/4. számú ítéletével ... vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.441.§ (1) bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett szolgálati visszaélés bűntettében, ezért 120 napi tétel, napi tételenként 2.500,- ft, összesen 300.000,- ft pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 hónapi részletfizetést engedélyezett. A pénzbüntetés meg nem fizetése, illetve az egyhavi részlet megfizetésének elmulasztása esetére rendelkezett a szabadságvesztésre történő átváltoztatásra.

A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője három napi gondolkodási időt tartottak fenn, majd a törvényes határidőn belül a védő jelentett be fellebbezést irányának megjelölése nélkül.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1/2017/1. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen vette figyelembe a vádlott esetében a büntetlen előéletet, mert az a rendőr vádlottnál alkalmazási feltétel volt. Ezen túlmenően a vádlott a kiskorú gyerekek tartásáról csak részben gondoskodik, mert tartásdíjat fizet. Enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni azonban, hogy időközben a vádlott szolgálati viszonya megszűnt.

A védő előterjesztette az ügyben összefoglaló nyilatkozatát, illetve bizonyítási indítványát. Az 1. tényállási ponttal kapcsolatban azzal védekezett a vádlott, hogy a rendőrség konyhabútorát is a saját pénzéből fizette ki. A bútorboltnál a pakolást végző rendőrségi alkalmazottak ajánlották fel a vádlottnak, hogy a furgonnal a saját maga részére vásárolt bútort is elszállítják, hogy a magáncélú használatra is engedélyezett szolgálati autó a pakolásnál ne sérüljön. A 2. tényállási pont esetében a vádlott utólag szerzett tudomást arról, hogy egy korábbi megbeszélés alapján a munkatársa szolgálati autóval kiküldte a rendőrség létráját a nyaralóba. Ezen a napon neki erről a szállításról tudomása sem volt, nem is tartózkodott V.... A 3. tényállási ponttal kapcsolatban pedig olyan tartalmú védekezést terjesztett elő, hogy tervezte a főkapitánnyal magáncélú igénybevétel engedélyeztetését, de az erre szolgáló formanyomtatvány kitöltését elrontotta, és újat nem állított ki, a régit nem fejezte be elfoglaltsága miatt. Ezért munkatársai ellentmondásosan megjelölt útként végezték el a szállítást, és nem gondoskodtak az engedélyezés végigviteléről, a megfelelő okmányolásról. Hivatkozott arra, hogy a vádlott a rendőr-főkapitányság gazdasági igazgatójaként éppen megtakarításokra törekedett, és volt olyan helyzet, amikor a rendőrség anyagi érdekeit a sajátja elé helyezte. Kérte a vádlott védekezése elfogadását. Utalt továbbá arra, hogy úgy szüntették meg a vádlott szolgálati viszonyát, hogy lehetősége sem volt előadni az álláspontját védekezését, illetve arra hogy önmagában a beosztásból való felmentéssel és a szolgálati viszony megszűntetésével már elszenvedte a legnagyobb büntetést. Álláspontja szerint a vádlott magatartása a bűncselekmény szintjét nem érte el, legfeljebb fegyelmi vétséget valósíthatott meg. Ezért az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a büntetőeljárás megszűntetését indítványozta. Ugyanakkor bizonyítás kiegészítési indítványt terjesztett elő, és kérte tárgyalás keretében kihallgatni ...t.

A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését fenntartotta. Utalt arra, hogy a Btk.441.§ (1) bekezdésében írt bűncselekmény célzatos, a célzat pedig jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása. Ilyen azonban a vádlott esetében nem történt. Az 1. tényállási pont kapcsán kifejtette, hogy az elsőfokú ítélet téves jogi következtetést tartalmaz. A vádlott feladata az volt, hogy határidőre rendeztessen be teakonyhát. Rendőrségi források hiánya miatt ezt saját pénzéből tette meg. Amikor a kijött az üzletből a rendőrségi alkalmazottak már nem csak a rendőrség, hanem a saját részére vásárolt bútort is felpakolták. A vádlott bűncselekményt nem követett el, csupán hibázott abban, hogy nem rendezte a bútor szállítása tekintetében a gépjármű magánhasználatát. A 2. tényállási ponttal kapcsolatban a védő arra hivatkozott, hogy az ítéleti tényállás sem tartalmazza, hogy határozott utasítást adott volna a vádlott beosztottja részére, hogy a rendőrség tulajdonát képező létrát szállítsák el nyaralójába. A vádlott egyébként magánhasználatra is engedélyezett szolgálati járművet használt, a létrát maga is el tudta volna szállítani. A bizonyítási eljárás során egyetlen tanú sem mondta azt, hogy ebben a tekintetben a vádlott utasítást adott. A 3. tényállási ponttal kapcsolatban a védő arra hivatkozott, hogy a vádlott szabályszerűen próbálta intézni a szigetelőanyag szállítását. Felkérte, majd kinyomtatta a gépjármű magáncélú igénybevételéhez szükséges szolgálati jegy formanyomtatványt. Azt félig kitöltötte, azonban elrontotta és befejezni nem tudta, illetve újabb nyomtatvány kitöltésére sem volt lehetősége, mert időközben szolgálati ügyben el kellett mennie. Ezen elfoglaltsága közben is telefonált beosztottjának, hogy szabályszerűen engedélyeztesse a főkapitánynál a szállítást. Tévedésből lett nem magáncélú útként feltüntetve a szigetelőanyag szállítása. A védői álláspont szerint a vádlotti magatartások nem érik el a bűncselekményi szintet, azok legfeljebb fegyelmi vétségként értékelhetők, ezért védence felmentésére tett indítványt.

A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában csatlakozott a védője által előadottakhoz, továbbá elmondta, hogy 1992-től teljesít hivatásos szolgálatot. Munkáltatójának soha sem akart hátrányt okozni, fenyítve soha sem volt.

A védő által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet, és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta.