62003TO0253(02)[1]

Az Elsőfokú Bíróság első tanácsa elnökének 2007. február 26-i végzése. Akzo Nobel Chemicals Ltd és Akcros Chemicals Ltd kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Beavatkozás - Megengedés - Reprezentatív egyesület, amelynek célja tagjai érdekeinek védelme. T-253/03. sz. ügy

T-253/03. sz. ügy

Akzo Nobel Chemicals Ltd és Akcros Chemicals Ltd

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

"Beavatkozás - Megengedés - Reprezentatív egyesület, amelynek célja tagjai érdekeinek védelme"

Az Elsőfokú Bíróság első tanácsa elnökének végzése, 2007. február 26.

A végzés összefoglalása

Eljárás - Beavatkozás - Érdekelt személyek

(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés és 53. cikk, első bekezdés)

A Bíróság alapokmánya 40. cikkének második bekezdése alapján - amely ugyanezen alapokmány 53. cikkének első bekezdése értelmében az Elsőfokú Bíróságra is alkalmazandó - az Elsőfokú Bírósághoz előterjesztett jogvitákban a beavatkozás joga nemcsak a tagállamokat és a Közösség intézményeit illeti meg, hanem minden olyan egyéb személyt is, aki igazolja, hogy jogos érdeke fűződik a jogvita kimeneteléhez.

Megengedett az olyan reprezentatív egyesületek beavatkozása, amelyek célja az, hogy tagjaikat megvédjék a tagokat érintő elvi kérdéseket felvető ügyekben. Különösen akkor lehet megengedni az egyesület beavatkozását, ha az az érintett ágazatban jelentős számú aktív szereplőt képvisel, céljai magukban foglalják a tagok érdekképviseletét, az ügy felvethet az érintett ágazat működését érintő elvi kérdéseket, és így a tagok érdekeit nagymértékben érintheti az abban az ügyben hozott ítélet, amelybe az egyesület beavatkozna.

Az ügyvédi titoktartással kapcsolatban alapvető kérdéseket felvető ügyben meg kell engedni a tanácsadásra és jogi szolgáltatások nyújtására vonatkozó ágazatban jelentős számú aktív szereplőt képviselő olyan reprezentatív egyesület beavatkozását, amelynek többek között az a célja, hogy támogassa az ügyvédi kamarák valamint a "law societies" egyesületeit és tagjait a szakma szervezése, valamint helyzete fejlesztésében és tökéletesítésében, valamint hogy a jogi szolgáltatások fejlesztése és javítása érdekében világszerte segítse jogász tagjait a jogi képzés terén, illetve egyéb területeken.

(vö. 14-18. pont)

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG

ELSŐ TANÁCSA ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

2007. február 26.(*)

"Beavatkozás - Megengedés - Reprezentatív egyesület, amelynek célja tagjai érdekeinek védelme"

A T-253/03. sz. ügyben,

az Akzo Nobel Chemicals Ltd (székhelye: Surrey [Egyesült Királyság]),

az Akcros Chemicals Ltd (székhelye: Surrey)

(képviselik őket: C. Swaak és M. Mollica ügyvédek)

felpereseknek,

támogatják:

a Conseil des barreaux européens (CCBE) (székhelye: Brüsszel [Belgium], képviseli: J. Flynn QC),

az Algemene Raad van de Nederlandse Orde van Advocaten (székhelye: Hága [Hollandia], képviseli: O. Brouwer ügyvéd),

az Association européenne des juristes d'entreprise (AEJE)/(ECLA) (székhelye: Brüsszel, képviselik: M. Dolmans, K. Nordlander ügyvédek és J. Temple Lang solicitor),

valamint

az American Corporate Counsel Association (ACCA) - European Chapter (székhelye: Párizs [Franciaország], képviselik: G. Berrisch ügyvéd és D. Hull solicitor)

beavatkozók,

az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik kezdetben: R. Wainwright és C. Ingen-Housz, később: R. Wainwright és F. Castillo de la Torre, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

az International Bar Association által - az ügyvédi titoknak (legal professional privilege) a Szerződés [81]. és [82]. cikkének végrehajtásáról szóló, 1962. február 6-i 17. tanácsi rendelet (első rendelet a Szerződés 85. és 86. cikkének végrehajtásáról, HL 13., 1962., 204. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 3. o.) 14. cikke (3) bekezdésének megfelelően elrendelt vizsgálat keretében lefoglalt egyes iratokra történő alkalmazása iránti kérelmet elutasító 2003. május 8-i C (2003) 1533 végleges határozat megsemmisítése iránti kérelemre vonatkozó jelen ügyben a felperesek kereseti kérelmének támogatására - benyújtott beavatkozási kérelme tárgyában,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGA

ELSŐ TANÁCSÁNAK ELNÖKE

meghozta a következő

Végzést

A tényállás és az eljárás

1 2003. január 30-án a Bizottság a Szerződés [81]. és [82]. cikkének végrehajtásáról szóló, 1962. február 6-i 17. tanácsi rendelet (első rendelet a Szerződés 85. és 86. cikkének végrehajtásáról, HL 13.,1962., 204. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 3. o.) 14. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadta a C (2003) 85/4 határozatot (a továbbiakban: 2003. január 30-i határozat), amely az Akzo Nobel Chemicals Ltd-t és az Akcros Chemicals Ltd-t (a továbbiakban: felperesek), valamint a leányvállalataikat arra kötelezi, hogy lehetséges versenyellenes magatartás bizonyítékait kutató vizsgálatnak vessék alá magukat. 2003. február 10-én a Bizottság - szintén a 17. rendelet 14. cikkének (3) bekezdése alapján - elfogadta a C (2003) 559/4 határozatot (a továbbiakban: 2003. február 10-i határozat), amely módosította a 2003. január 30-i határozatot.

2 A fent említett határozatok alapján 2003. február 12-én és 13-án a felperesek Ecclesben (Manchester, Egyesült Királyság) található irodáiban megtörtént a helyszíni vizsgálat. A vizsgálat folyamán a Bizottság alkalmazottjai számos iratról másolatot készítettek. Ezen eljárás során a felperesek képviselői jelezték a Bizottság alkalmazottjainak, hogy egyes iratokra valószínűleg kiterjed az ügyvédi titok. A szóban forgó iratok vizsgálatakor öt irattal kapcsolatban nézeteltérés keletkezett; ezeket kétféleképpen kezelték. Ugyanis két irat esetleges védettsége tekintetében a Bizottság alkalmazottjainak a helyszínen nem sikerült végleges döntést hozniuk. Tehát másolatot készítettek róluk, és a másolatokat lepecsételt borítékba tették, amelyet a vizsgálat befejeztével magukkal vittek. Ami a három másik vitatott iratot illeti, a Bizottság vizsgálatért felelős alkalmazottja úgy ítélte meg, hogy azokat nem védi az ügyvédi titok, következésképpen másolatot készített róluk, és a másolatokat az ügyiratokhoz csatolta anélkül, hogy lepecsételt borítékban elkülönítette volna.

3 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2003. április 11-én benyújtott keresetlevelével a felperesek keresetet indítottak, lényegében a 2003. február 10-i és szükség szerint a 2003. január 30-i bizottsági határozat megsemmisítése tárgyában, amely határozatok arra kötelezték ezeket a társaságokat és leányvállalataikat, hogy vessék alá magukat a szóban forgó vizsgálatnak (a T-125/03. sz., Akzo Nobel Chemicals és Akcros Chemicals kontra Bizottság ügy).

4 2003. május 8-án a 17. rendelet 14. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság meghozta a C (2003) 1533 végleges határozatot (a továbbiakban: 2003. május 8-i határozat), amelyben elutasította a felpereseknek a vitatott iratok bizalmas kezelésére irányuló kérelmét.

5 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2003. július 4-én benyújtott keresetlevelükkel a felperesek az EK 230. cikk negyedik bekezdése alapján keresetet indítottak a 2003. május 8-i határozat megsemmisítése iránt.

6 A 2003. július 30-án benyújtott kérelmével a Conseil des barreaux européens (az Európai Unió Ügyvédi Kamaráinak Tanácsa, a továbbiakban: CCBE), 2003. augusztus 7-én benyújtott kérelmével az Algemene Raad van de Nederlandse Orde van Advocaten (a továbbiakban: holland ügyvédi kamara), 2003. augusztus 18-án benyújtott kérelmével az Association européenne des juristes d'entreprise (a Társasági Jogászok Európai Egyesülete, továbbiakban: az AEJE), 2003. november 25-én benyújtott kérelmével pedig az American Corporate Counsel Association (a Társasági Jogászok Amerikai Egyesülete, továbbiakban: ACCA) kérte, hogy a felperesek kereseti kérelmének támogatása érdekében beavatkozhasson a perbe. Az ötödik tanács elnökének 2003. november 4-i, illetve 2004. március 10-i végzése megengedte a CCBE, a holland ügyvédi kamara az ECLA és az ACCA beavatkozását.

7 A Section on Business Law de l'International Bar Associations 2003. november 25-én benyújtott kérelmével kérte, hogy a felperesek kereseti kérelmének támogatása érdekében beavatkozhasson a perbe. Az Elsőfokú Bíróság 2004. május. 28-i végzésével elutasította e beavatkozási kérelmet.

8 2003. február 20-án az International Bar Association (Ügyvédi Kamarák Nemzetközi Egyesülete, a továbbiakban: IBA), (képviseli: J. Buhart ügyvéd) beavatkozási kérelmet nyújtott be a felperesek kereseti kérelmének támogatására.

9 Beavatkozási kérelmében az IBA úgy érvel, hogy közvetlen és konkrét érdeke fűződik a jelen ügyhöz, valamint megfelel az egyesületek által benyújtott bevatkozás iránti kérelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlat által meghatározott követelményeknek. Az IBA először is rámutat, hogy jogi személyiséggel rendelkező nemzetközi egyesület, illetve az érintett ágazatban jelentős számú aktív szereplőt képvisel. Állítása szerint tulajdonképpen világszinten a legfontosabb jogász szakmát képviselő egyesület. Másodszor az IBA úgy érvel, hogy célkitűzései közé tartozik a tagjai érdekeinek - szükség esetén bíróság előtti - védelme és képviselete - például az ügyvédi titoktartás elvének vonatkozásában -, annak biztosítására, hogy tagjai szabadon és akadályoztatás nélkül gyakorolhassák szakmájukat. Harmadszor megjegyzi, hogy a jelen ügy alapvető kérdéseket vet fel a szakmai titoktartási kötelezettséggel kapcsolatban, és jelzi, hogy az Elsőfokú Bíróságnak az említett kérdésekre vonatkozó álláspontja kétségtelenül minden szinten - egyéni tagok, ügyvédi kamarák és vállalati jogászi egyesületek - érinti tagjait.

10 Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 116. cikke 1. §-a első bekezdésének megfelelően a beavatkozási kérelmet kézbesítették a feleknek.

11 2006. április 11-i beadványukban a felperesek úgy érveltek, hogy az IBA bizonyította a jelen ügy kimeneteléhez fűződő jogos érdekét, és kérték az Elsőfokú Bíróságot, hogy fogadja el beavatkozási kérelmüket. Ugyanezen a napon benyújtott külön beadványukban a felperesek az ügy IBA-val szembeni bizalmas kezelését kérték.

12 2006. március 27-i beadványában a Bizottság az IBA beavatkozási kérelmének elutasítását kérte az Elsőfokú Bíróságtól. A Bizottság azt állítja többek között, hogy az IBA alapszabályának első cikkében meghatározott célkitűzése nem foglalja magában a tagok érdekvédelmét vagy képviseletét, az egyesület célkitűzése egyszerűen tagjainak "segítése", illetve a jogállamiság és az igazságszolgáltatás "előmozdítása". Márpedig az ítélkezési gyakorlat arra helyezi a legnagyobb hangsúlyt, hogy az egyesület célkitűzését egyértelműen határozzák meg az alapszabályában (az Elsőfokú Bíróság T-253/03. sz., Akzo Nobel Chemicals és Akcros Chemicals kontra Bizottság ügyben 2004. május 28-án hozott, a Section on Business Law of the International Bar Association beavatkozási kérelmét elutasító végzésének [EBHT 2003., II-1603. o.] 20. pontja). A Bizottság megjegyzi többek között, hogy az Elsőfokú Bíróság egyértelműen elhatárolni látszik a tagok érdekeinek egyesület általi "előmozdítását", valamint "képviseletét és védelmét". Egy szakma általános és közös érdekeinek előmozdítására törekvő egyesület nem rendelkezik elégséges érdekeltséggel a bevatkozáshoz (az Elsőfokú Bíróság harmadik tanácsa elnöke T-13/99. sz. Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben 1999. június 25-én hozott végzésének [az EBHT-ban nem tették közzé] 28. pontja).

13 2006. április 5-i beadványában a CCBE, illetve 2006. április 10-i beadványában az Ordre néerlandais des avocats az IBA beavatkozásának engedélyezését kérte. A többi beavatkozó nem emelt kifogást e beavatkozási kérelem ellen.

Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

14 A Bíróság alapokmánya 40. cikkének második bekezdése alapján - amely ugyanezen alapokmány 53. cikkének első bekezdése értelmében az Elsőfokú Bíróságra is alkalmazandó - az Elsőfokú Bírósághoz előterjesztett jogvitákban a beavatkozás joga nemcsak a tagállamokat és a Közösség intézményeit illeti meg, hanem minden olyan egyéb személyt is, aki igazolja, hogy jogos érdeke fűződik a jogvita kimeneteléhez.

15 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az olyan reprezentatív egyesületek beavatkozása megengedett, amelyek célja az, hogy tagjaikat megvédjék a tagokat érintő elvi kérdéseket felvető ügyekben (a Bíróság elnöke által a C-151/97. P(I). és C-157/97. P(I). sz., National Power és PowerGen egyesített ügyekben 1997. június 17-én hozott végzés [EBHT 1997., I-3491. o.] 66. pontja és a C-151/98. P. sz., Pharos kontra Bizottság ügyben 1998. szeptember 28-án hozott végzés [EBHT 1998., I-5441. o.] 6. pontja). Különösen akkor lehet megengedni az egyesület beavatkozását, ha az az érintett ágazatban jelentős számú aktív szereplőt képvisel, céljai magukban foglalják a tagok érdekképviseletét, az ügy felvethet az érintett ágazat működését érintő elvi kérdéseket, és így a tagok érdekeit nagymértékben érintheti az abban az ügyben hozott ítélet, amelybe az egyesület beavatkozna (ebben az értelemben lásd az Elsőfokú Bíróság T-87/92. sz., Kruidvat kontra Bizottság ügyben 1993. december 8-án hozott, az Yves Saint Laurent Parfums SA beavatkozási kérelmét elutasító végzésének [EBHT 1993., II-1375. o.] 14. pontját, valamint a fent hivatkozott Akzo Nobel Chemicals és Akcros Chemicals kontra Bizottság ügyben hozott végzés 18. pontját).

16 Jelen esetben elsősorban meg kell állapítani, hogy az IBA az ezen ügy által érintett ágazatban jelentős számú aktív szereplőt képviselő reprezentatív egyesület. Ugyanis több mint 20 000 egyéni ügyvédet - akik közül körülbelül 3000 vállalati jogász -, valamint 195 ügyvédi kamarát és számos vállalati jogászi egyesületet - például az Institut des juristes d'entreprise-t (Társasági Jogászok Intézete) - foglal magában.

17 Másodszor az IBA alapszabályából kitűnik, hogy a tagok érdekvédelme beletartozik ezen egyesület célkitűzéseinek körébe. Így az IBA alapszabálya 1. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmében célkitűzéseihez sorolható többek között az ügyvédi kamarák egyesületeinek, valamint a "law societies" és jogász tagjainak a szakma szervezésének, valamint helyzetének fejlesztésében és tökéletesítésében való támogatása, valamint hogy a jogi szolgáltatások fejlesztése és javítása érdekében világszerte segítse jogász tagjait a jogi képzés terén, illetve egyéb területeken. Márpedig - a Bizottság állításával ellentétben - azt a hivatkozást, mely szerint az IBA célja többek között tagjainak "segítése", úgy kell értelmezni, hogy az egyesület egyik célja a tagok érdekeinek védelme. Az alapszabály vonatkozó rendelkezéseinek előírásai tehát a Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben hozott fent hivatkozott végzés értelmében meghaladják az általános és közös szakmai érdekek elősegítését. Az IBA alapszabálya tulajdonképpen a tagjainak konkrét érdekeit - mint például a jogász szakma szervezése és helyzete, illetve a jogi szolgáltatások nyújtása - közvetlenül érintő kérdéseket veti fel.

18 Végül, harmadszor, tekintettel arra, hogy az érintett ügy alapvető kérdéseket vet fel az ügyvédi titoktartással kapcsolatban, figyelembe kell venni, hogy a meghozandó ítélet jelentős mértékben befolyásolhatja a vonatkozó ágazat működését, valamint az IBA tagjainak érdekeit.

19 A fentiekből kitűnik, hogy az IBA igazolta a jogvita kimeneteléhez fűződő jogos érdekét, és a Bíróság alapokmánya 40. cikkének második bekezdése alapján helyénvaló tehát engedélyezni a beavatkozását. Mivel beavatkozási kérelmét az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 115. cikkének 1. §-ában előírt hathetes határidő lejárta után nyújtotta be, az említett szabályzat 116. cikke 6. §-ának értelmében az IBA beavatkozása a szóbeli szakasz során előadott észrevételekre korlátozódik. Következésképpen az IBA - adott esetben - kizárólag az erre az ügyre vonatkozó tárgyalásra készített jelentés kézbesítését kérheti. Nem szükséges tehát határozni a felpereseknek az ügynek az IBA-val szembeni bizalmas kezelésre irányuló kérelméről.

A fenti indokok alapján

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELSŐ TANÁCSÁNAK ELNÖKE

a következőképpen határozott:

1) Az International Bar Association beavatkozhat a T-253/03. sz. ügybe a felperesek kereseti kérelmének támogatása érdekében. Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 116. cikke 6. §-ának értelmében a hivatalvezető kellő időben megküldi számára a tárgyalásról készített jelentést, hogy esetleges észrevételeit elő tudja terjeszteni a szóbeli szakasz során.

2) Az Elsőfokú Bíróság a költségekről jelenleg nem határoz.

Luxembourg, 2007. február 26.

E. Coulon J. D. Cooke

hivatalvezető elnök

*Az eljárás nyelve: angol.