A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20219/2014/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.219/2014/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kovátsits László (címe) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe.) I. rendű és II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek a dr. Ligeti György (címe) ügyvéd által képviselt I.r. alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű alperesi jogutód és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2013. december 2. napján kelt 25.P.25.464/2013/5. számú ítélete ellen az alperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, és a II. rendű felperes keresetét elutasítja.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 21.000 (Huszonegyezer) forint, a II. rendű felperest, hogy 21.000 (Huszonegyezer) forint és az I. rendű alperest, hogy 42.000 (Negyvenkétezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra.

Kötelezi a II. rendű felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 45.000 (Negyvenötezer) forint + áfa kereseti és fellebbezési költséget.

Ezt meghaladóan a felek a felmerült költségeiket maguk kötelesek viselni.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a II. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett ... internetes honlapon a ... napján "..." című cikkével azonos helyen és betűszedéssel, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt:

"Valótlanul állítottuk ... napján megjelent "..." című cikkünkben, hogy százmillió forint kenőpénzt kellett, hogy fizessen egy építési vállalkozás II.rendű felperes neve polgármester vezette ... önkormányzat vagyonkezelőjének. A valóság ezzel szemben az, hogy nem volt olyan vállalkozó, aki II.rendű felperes neve polgármester vezette ... önkormányzat korábbi vagyonkezelőjének kenőpénzt fizetett volna."Kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felpereseknek egyetemlegesen 6.350 forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. rendű alperesnek 6.350 forint perköltséget.

A feljegyzett 36.000 forint eljárási illetékről úgy rendelkezett, hogy a felperesek egyetemlegesen 18.000 forintot, míg az I. rendű alperes 18.000 forintot köteles megfizetni a Magyar Állam külön felhívására.

Ítéletének indokolásában idézte az Alaptörvény I. Cikk (1) bekezdésének, VI. Cikk (1) bekezdésének, IX. Cikk (2)-(3) bekezdésének, az Smtv. 4. § (1) bekezdésének, 10. §-ának, 12. § (1)-(2) bekezdésének, a Pp. 343. § (1), (3), (4) bekezdésének, valamint a Ptk. 75. § (1)-(2) bekezdésének, 78. § (1)-(2) bekezdésének, 85. § (1) bekezdésének rendelkezéseit. Hivatkozott a PK 12. és 14. számú állásfoglalás rendelkezéseire, valamint a Pp. 3. § (5) bekezdésének, 163. § (1), (2), (3) bekezdésének és a 206. § (1) bekezdésének szabályaira.

A II. rendű felperes perbeli legitimációját vizsgálva arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután a II. rendű felperes név szerint is megemlítésre került a kifogásolt sajtóközleményben, valamint róla ott fényképfelvétel is található, a perbeli legitimációja nem lehet kétséges. Az I. rendű felperes kereshetőségi joga sem kérdőjelezhető meg, miután a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell.

A "..." cím, és az ezt részletező, "Százmillió forint kenőpénzt kellett, hogy fizessen egy építési vállalkozás II.rendű felperes neve polgármester vezette ... önkormányzat vagyonkezelőjének." szöveg tekintetében azt állapította meg, hogy az alperesek nem tudták bizonyítani ezen tényállítások valóságtartalmát. A sérelmezett részeket összefüggéseiben vizsgálva a cikk alkalmas arra, hogy az olvasóban azt a hamis látszatot keltse, hogy a felperesek kenőpénzt fogadtak volna el. A valótlan tényállítás a helyreigazítási kötelezettséget megalapozza. A tényállítás az objektivitást nélkülözi, amely pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy folyamatban lévő eljárásról szóló tudósítás okán a sajtó - a PK 14. számú állásfoglalás értelmében - mentesüljön a helyreigazítási kötelezettség alól. A II. rendű alperestől az lett volna elvárható, hogy az adott vita konkrét állását helytállóan mutassa be és ennek során az I. rendű felperes szerepét egyértelműen tisztázza.

Kiemelte az olvasói szokásokat, amely szerint az átlagolvasó csak a cím, a felvezető szöveg és a kép alapján von le következtetéseket, sokszor az írást el sem olvasva, ezért a cím és a lead szöveg alapján - a közölt fényképpel egybevetve - a II. rendű felperes vonatkozásában is megállapíthatónak látta a jogsértést.

A helyreigazítás terjedelmének meghatározása során arra volt figyelemmel, hogy a helyreigazítás szövegéből kitűnjön az, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve mely tényeket tüntet fel hamis színben és melyek a valós tények. A további, felperesek által kért szövegrészek megjelentetése túlmutatott volna a helyreigazítás rendeltetésén, jellegén, ezért a keresetet e részében elutasította.

Az elsőfokú bíróság határozatával szemben a II. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte az első fokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását.

A perbeli nyilatkozatait fenntartva terjesztett elő eljárásjogi ellenkérelmet, miszerint a II. rendű felperes vonatkozásában a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasításának lett volna helye. Előadta, hogy a kereset tárgyát képező cikk az önálló jogi személyiséggel rendelkező I. rendű felperes ügyéről szól, amely céget ugyan a II. rendű felperes által vezetett önkormányzat alapított, de az mégis teljesen más entitás. A II. rendű felperesnek közvetlen érintettsége nem lehet, hiszen ő csak akkor lehet felelős, ha nem tesz meg mindent a törvényes működésért. A cikkből az derül ki, hogy a polgármester minden tőle telhetőt megtett, feljelentéssel élt az ügy kivizsgálása érdekében, így vele kapcsolatban nem valósult meg jogsértés.