A Székesfehérvári Törvényszék P.20281/2020/9. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bek., 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 26. §, 27. § (3) bek., 28. § (1) bek., 29. § (2) bek., 31. § (1) bek., (3) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:88. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bek., 102. § (6) bek., 365. § (2) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) 39. cikk (2) bek., (3) bek.] Bíró: Abért János

Székesfehérvári Törvényszék

Az ügy száma:

26.P.20.281/2020/9. szám

Felperes:

A felperes képviselője:

Dr. Szegedi Zsolt ügvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője:

Dr. Lásztity Dusán

A per tárgya:

közérdekű adat kiadása

Í t é l e t

A törvényszék a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 25.400,- (huszonötezer-négyszáz) Ft perköltséget.

A feljegyzett illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Győri Ítélőtáblához kell címezni, de a Székesfehérvári Törvényszéken kell benyújtani jogi képviselő közreműködése útján, elektronikus úton.

A felek számára a jogi képviselet a másodfokú eljárásban is kötelező. Az erre jogosult pártfogó ügyvédi képviselő biztosítása iránti esetleges kérelmét a lakóhelye/székhelye szerint illetékes járási hivatalnál működő jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. A jogi képviselő közreműködése nélkül, illetve nem szabályszerű elektronikus úton előterjesztett fellebbezést a bíróság - hiánypótlási felhívás kiadása nélkül - visszautasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

I n d o k o l á s

[1] A törvényszék a Székesfehérvári Törvényszék 48.P.20.228/2018., 26.P.20.161/2020. számú ügy iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] Az alperes konzorciumok társult tagjaként, illetve önállóan is több közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőként végzett kivitelezési munkákat, európai uniós forrásokból.

[3] A felperes a törvényszékre 2018. június 4. napján érkezett keresetlevelében az alperes tíz különböző beruházási projektjével kapcsolatos adatigénylés iránti kérelmet terjesztett elő, amely mindegyike európai uniós alapokból finanszírozott projekt volt, az alábbiak szerint:

[4] Fenti projektekkel összefüggésben a felperes kérte, hogy az alperes által beszerzett és/vagy beépített összes építőanyag, továbbá minden felhasznált materiális eszköz pontos típusát és összes mennyiségét az alperes közölje, illetőleg közölje azt is, hogy az alperes a beszerzett és/vagy beépített egyes építőanyagokat és felhasznált materiális eszközöket mely eladóktól, milyen áron, milyen mennyiségben szerezte be. A felperes kérte továbbá az alperes kötelezését azon dokumentumok kiadására, amelyek alátámasztják az építőanyagoknak az eladók részére történő kifizetését. Fentieken túl perköltség iránti igényt is előterjesztett.

[5] Kereseti kérelme jogalapjaként a felperes Magyarország Alaptörvényének 39. cikkét, az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. és 6. pontját, 27. § (3) és (3a) bekezdését hívta fel, továbbá az Infotv. 28., 31. §-át, illetve a Polgári törvénykönyvről 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:88. §-át is.

[6] Előadta a tényalap körében, hogy 2018. április 20. napján fordult tértivevényes levélben a felperes felé adatigényléssel, amelyben a kereseti kérelmében megjelölt adatok, iratok kiadását kérte. Alperes 2018. április 23. napján az adatigénylési kérelmet átvette, azonban arra nem válaszolt, így határidőben kereseti kérelmet terjesztett elő.

[7] A jogi érvelés körében kifejtette a felperes, hogy a kért adatok közpénzből finanszírozott projekthez kapcsolódnak, konkrétan európai uniós támogatás felhasználásával kapcsolatosak, így az Infotv. 27. § (3) bekezdés alapján közérdekéből nyilvános adatnak minősülnek, és az Infotv. 27. § (3a) bekezdés alapján az alperes köteles tájékoztatást adni. Felhívta továbbá az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdését is, amely szerint minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. Hivatkozott a felperes továbbá a 3026/2015. (II.9.) AB határozatra.

[8] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte.

[9] Előadta, hogy álláspontja szerint a kért adatok az Infotv. alapján nem minősülnek közérdekű adatnak, nem állnak fenn az Infotv. 26. §-ában írt és az egyéb törvényi feltételek sem, így az adatigénylés az Infotv. 28. §-ába ütközik.

[10] Hivatkozott arra is, hogy az alperes nem minősül adatkezelőnek az Infotv. szerinti értelemben, illetőleg a kért adatok, a keresetben kért formában és részletességgel nem állnak és nem is állhatnak az alperes rendelkezésére.

[11] Hivatkozott az alperes arra is, hogy a kért adatok egy részével a felperes eleve rendelkezik, így a joggyakorlása sem minősülhet jóhiszeműnek. Ebben a körben hivatkozott arra is, hogy a felperes tulajdonképpen az alperes munkatársaival kíván elvégeztetni egy hosszú ideig tartó adatgyűjtési, feldolgozási és elemző munkát. Ez pedig egyértelműen rendeltetésellenes joggyakorlás még abban az esetben is, amennyiben az adatok közérdekűnek minősülnek.

[12] Hivatkozott arra az alperes, hogy az adatok mindegyike üzleti titok, tartalmaz magánszemélyekre vonatkozó személyes adatokat is a kért adatigénylés, illetve jelentős költsége lenne az adatigénylés teljesítésének is.

[13] Vitatta továbbá azt is az alperes, hogy egyáltalán szabályos adatmegismerési kérelmet terjesztett volna elő a felperes.

[14] Annak alátámasztására, hogy a felperes az adatigénylését rosszhiszeműen terjesztette elő, a felperes személyes meghallgatását indítványozta, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) megkeresését arra nézve, hogy szokásos-e a felperes által kért részletezettségű adatigénylés. Amennyiben pedig az nem szokásos, úgy a felperes joggyakorlása esetén felmerülhet-e joggal való visszaélés?