A Miskolci Törvényszék Gf.40058/2016/6. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 328. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §]

. Törvényszék

2.Gf.40.058/2016/6.szám

A .. Törvényszék dr. . fél címe 2 szám alatti székhelyű ügyvéd által képviselt felperes neve ... szám alatti székhelyű felperesnek dr. ... szám alatti székhelyű ügyvéd által képviselt .. Város Önkormányzata ....szám alatti székhelyű alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a .. Járásbíróság előtt folyamatba tett perében .., 2016. január 18. napján kelt, 11.G.21.096/2014/37. számú ítélettel szemben felperes 38. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét h e l y b e n- h a g y j a.

A törvényszék kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak a Nemzeti Adó - és Vámhivatal ....Megyei Adó és Vámigazgatóságának felhívására, az ott közölt módon és időben 846.500.-(nyolcszáznegyvenhatezer-ötszáz) forint állam által előlegezett jogorvoslati illetéket.

A törvényszék kötelezi felperest, fizessen meg az alperesnek 15 napon alatt 317.000.-(háromszáztizenhétezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Felek jogvitájában az elsőfokú bíróság a jogilag releváns tényállást helyesen állapította meg,abból helyes jogkövetkeztetésre jutott, ezért a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét indokai alapján hagyta helyben a Pp.253.(2) és a Pp.254.§ (3) bekezdése alapján.

A törvényszék felperes fellebbezése kapcsán rámutat:

helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság a vonatkozásban, hogy a ... Zrt.és felperes között az engedményezési szerződésben nem került meghatározásra pontosan és azonosítható módon az a követelés , amelyet a .... Zrt átruházott a jelen per felperesére.

Az engedményezési szerződés lényeges tartalmi eleme tehát az a követelés, amely átruházásra kerül,hiszen az engedményezés eredményeképpen alanyváltozás következik be a kötelem hitelezői oldalán, mert az engedményező helyébe jogosultként az engedményes lép be. Egyebekben a jogviszony változatlan marad.

A ... Zrt. és a felperes közötti engedményezési szerződésben nem az engedményezett követelés került megjelölésre, hanem azok a követelések kerültek meghatározásra, amelyek az engedményezőt az engedményes felé terhelték.

Így helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság,hogy a szerződés lényeges tartalmi elemének pontos meghatározása hiányzik,ami az engedményezési szerződés érvénytelenségét eredményezi. Így felperes, mint engedményes a kötelezettel szemben az igény érvényesítésére a kereshetőségi jogot az anyagi jog szabályai szerint nem szerezte meg.

Helyesen érvelt az alperes a fellebbezésre tett észrevételében azzal is,hogy ha az engedményezési szerződés érvényes lenne, az esetben azt kellene megállapítani,hogy az engedményezési szerződésről jelen per alperesének jogelődét nem értesítették.

Az nem volt vitás, hogy engedményező nem értesítette az engedményezési szerződésről jelen per alperesének jogelődét.

Felperes azt állította , hogy az értesítést ő megtette, így érvényesül a Ptk.328.§ (4) bekezdése.