17/2014. (X. 10.) LÜ utasítás

az ügyészség honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi szervezetéről, feladatairól

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdése alapján az ügyészség honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi feladatainak ellátása érdekében a következő utasítást adom ki:

Az utasítás hatálya

1. § Az utasítás hatálya

a) a Legfőbb Ügyészségre,

b) a fellebbviteli főügyészségekre,

c) a főügyészségekre,

d) a járási és járási szintű ügyészségekre és

e) az Országos Kriminológiai Intézetre

(a továbbiakban együtt: ügyészségi szerv) terjed ki.

A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei

2. § (1) Az 1. § a), c) és e) pontjában felsorolt ügyészségnél a honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi (a továbbiakban: védelmi) feladatok ellátására felsőfokú végzettséggel rendelkező honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi megbízottat (a továbbiakban: védelmi megbízott) kell kinevezni.

(2) A főügyészségekre kinevezett védelmi megbízott intézkedési jogköre az utasításban meghatározott feladatok tekintetében

a) a főügyészség székhelyén működő fellebbviteli főügyészségre, illetve a Fővárosi Főügyészségre kinevezett védelmi megbízotté a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségre és

b) a főügyészség alá rendelt járási és járási szintű ügyészségekre is kiterjed.

(3)[1] A védelmi megbízottat

a) a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész,

b) a legfőbb ügyész egyetértésével

ba) a főügyészségen - a fellebbviteli főügyészségre is kiterjedő működés esetén a fellebbviteli főügyésszel egyetértésben - a főügyész,

bb) az Országos Kriminológiai Intézetben az igazgató

nevezi ki, illetve menti fel.

(4)[2] A főügyész és az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója a védelmi megbízott kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatát a Kabinetnek küldi meg.

(5)[3] A védelmi feladatok irányítására, ellenőrzésére és koordinálására a legfőbb ügyész állandó Védelmi Munkacsoportot hoz létre. A Védelmi Munkacsoport tagjait a legfőbb ügyész bízza meg, illetve menti fel.

Az ügyészi szervezet védelmi feladatai

3. § Az ügyészség védelmi feladatainak egységes végrehajtása érdekében a Védelmi Munkacsoport

a) irányítja, ellenőrzi és koordinálja az ügyészség védelmi felkészülési tevékenységét és védekezési feladatainak végrehajtását;

b) kialakítja a védelmi feladatok ellátásához szükséges szervezeti és működési rendet;

c) meghatározza az ügyészségi szerv

ca) védelmi intézkedési tervei elkészítésének általános, tartalmi, formai és minősítési követelményeit,

cb) különleges helyzetek bekövetkezésének megelőzése és a katasztrófák káros hatásainak csökkentése miatt végrehajtandó feladatait,

cc) normál működési rendtől eltérő működési szabályait a kritikus infrastruktúrák sérülése esetén;

d) megállapítja az ügyészség működőképességének biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő állami szervekkel való együttműködés és kapcsolattartás rendjét;

e) véleményezi az ügyészség védelmi feladataival összefüggésben elkészített intézkedési terveket;

f) folyamatosan biztosítja

fa) a védelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

fb) a védelmi célú működés feltételeit, beleértve az ehhez és a károk bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is;

g) végzi a meghagyással, a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített követelménytámasztói igénybejelentéssel kapcsolatos központi feladatokat;

h) javaslatot tesz az ügyészséget érintő védelmi kiadások tekintetében;

i) gondoskodik - az anyagi lehetőségek függvényében - az ügyészségi alkalmazottak védelmét szolgáló egyéni védőeszközök

ia) központi beszerzéséről,

ib) szükség szerinti garanciális karbantartásáról;

j) közreműködik

ja) a különleges jogrendi időszakok kinyilvánításakor kiadott rendkívüli intézkedések (a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök vagy a Kormány rendkívüli intézkedései), valamint veszélyhelyzetben a Kormány rendeletével bevezethető rendkívüli szabályok és a Kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendkívüli intézkedések végrehajtásában,

jb) az ügyészségi alkalmazottak védelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén riasztásában;

k) ajánlásaival segíti az ügyészségi alkalmazottak védelmi felkészítését, illetve a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített tervezési feladatok végrehajtását;

l) a honvédelmi tevékenységet koordináló kormányzati szervek részére elkészíti az ügyészség védelmi felkészülési tevékenységének helyzetéről szóló éves tájékoztatót, valamint a honvédelmi felkészítés következő évi feladattervének összeállításához szükséges javaslatokat;

m) megkeresés esetén véleményezi a védelmi felkészítéssel kapcsolatos jogszabályok tervezeteit, a kormány-előterjesztéseket;

n) felkérés alapján részt vesz a honvédelmi felkészítés kormányzati, illetve területi szervei által rendezett gyakorlatokon;

o) képviseli az ügyészséget a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatala, a minisztériumok és más központi védelmi igazgatási szervek által szervezett szakmai képzéseken, tanácskozásokon, éves értékelő értekezleteken, illetve más védelmi tárgyú rendezvényeken.

4. § Az 1. § a), c) és e) pontjában meghatározott ügyészség védelmi feladatai ellátása érdekében

a) gondoskodik

aa) a katasztrófavédelmi veszélyeztetettségi besorolásnak megfelelő védelmi intézkedési tervek elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról,

ab) az ügyészségi alkalmazottak honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi felkészítéséről,

ac) a normál működéshez nélkülözhetetlen kritikus infrastruktúrák (pl. energiahordozók, víz, hírösszeköttetés, informatikai hálózatok) megfelelő védelméről,

ad) az egyéni védőeszközök megfelelő tárolási körülményeiről és állagmegóvásáról,

ae) az ügyészségi alkalmazottak kollektív védelmét szolgáló helyiségek kijelöléséről,

af) a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített követelménytámasztói igénybejelentés elkészítéséről, illetve annak szükség szerinti felülvizsgálatáról;

b) végzi a hadköteles ügyészségi alkalmazottak meghagyásával kapcsolatos feladatokat;

c) felkészül a megelőző védelmi helyzetben, rendkívüli állapotban, szükségállapotban és váratlan támadás idején, az igazságszolgáltatásra vonatkozó rendkívüli intézkedések rendelettel történő bevezetése esetén a személyi és a tárgyi feltételek megteremtésére;

d)[4] kapcsolatot tart a vármegyei (fővárosi) és a helyi védelmi igazgatási szervekkel.

5. § (1) A védelmi megbízott köteles ismerni

a) az ügyészségi szerv környezetében lévő veszélyeztető hatásokat és katasztrófaveszélyeket, továbbá minden olyan folyamatot és állapotot, amely közvetlenül veszélyezteti az emberi egészséget, valamint az élet- és vagyonbiztonságot,

b) az ügyészségi szerv működési területén a veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján készített katasztrófavédelmi osztályba sorolást,

c) a b) pont szerinti osztályba sorolásnak megfelelő elégséges védelmi szint követelményeit,

d) az adatvédelemre és a titoktartásra vonatkozó, továbbá az adatok minősítésével kapcsolatos előírásokat.

(2) A védelmi megbízott

a) szervezi és irányítja az ügyészségi alkalmazottak védelmi felkészítését, valamint a védelemmel összefüggő feladatok ellátását;

b) kidolgozza az ügyészségi szerv védelmi feladatainak ellátását tartalmazó intézkedési terveket, és gondoskodik évenkénti aktualizálásukról;

c) végzi az ügyészségi szervek meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét;

d) figyelemmel kíséri

da) az egyéni védelmet szolgáló védőeszközök tárolási körülményeit, állagmegóvását,

db) a kritikus infrastruktúra-védelemmel kapcsolatos intézkedéseket,

dc) a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített igénybejelentést, illetve annak szükség szerinti felülvizsgálatát;

e)[5] kapcsolatot tart a vármegyei (fővárosi) védelmi bizottság titkárságával, a vármegyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatósággal és a Védelmi Munkacsoporttal.

(3) A védelmi megbízott a védelmi feladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységről az előző évre vonatkozóan éves jelentést készít, amelyet a tárgyévet követő január 15-éig a szolgálati út betartásával megküld a Védelmi Munkacsoportnak.

Intézkedési tervek és típusaik

6. § Az ügyészségi szerv a védelmi feladatai ellátására a Védelmi Munkacsoport által meghatározott határidőre intézkedési terveket készít. A tervek tartalmazzák az ügyészségi szerv legfontosabb felkészülési feladatait és az ügyészségi objektumokat érintő veszélyeztetettség esetén, valamint a különleges jogrendi időszakokban végrehajtandó alapvető intézkedéseket.

7. § (1) A riasztási terv az ügyészségi alkalmazottak értesítésére, berendelésére és készenlétbe helyezésére, az ügyeleti szolgálat létrehozására és működtetésére, a kapcsolattartás megszervezésére vonatkozik.

(2) A szervezeti és működési rend terve az ügyészségi szerv működését befolyásoló, különleges jogrendi időszakokban bevezetendő rendkívüli szabályokat és intézkedéseket, az ezekből adódó szervezeti változásokat, a meghagyási feladatok és a biztonsági intézkedések rögzítését tartalmazza.

(3) Az ellátási terv a különleges jogrend időszaki működése tárgyi és pénzügyi feltételeinek biztosítását, az objektum-és gépjárműszükséglet, az alapvető közszolgáltatási (villamos energia, gázellátás, távfűtés, vízfogyasztás, mobil és vezetékes hírközlési kapacitások) igények felmérését, a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített követelménytámasztói igénybejelentés alapadatainak feltüntetését szabályozza.

(4) A polgári védelmi és katasztrófavédelmi terv az ügyészségi szerv által végrehajtandó polgári védelmi feladatok és az ügyészségi objektumok katasztrófa-veszélyeztetettségéből következő védelmi intézkedések okmányba foglalására, az ügyészségi alkalmazottak védelmének megszervezésére vonatkozik.

A tervezés rendje

8. § (1) Az 1. § a), c) és e) pontjában felsorolt ügyészség a 7. §-ban meghatározott terveket saját szervezeti egységeire vonatkozóan készíti el.

(2) A főügyészség a székhelyén működő fellebbviteli főügyészség - a Fővárosi Főügyészség a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség - és az alárendelt járási és járási szintű ügyészségek tekintetében riasztási tervet, valamint polgári és katasztrófavédelmi tervet készít. A főügyészség a főügyészségi szervezeti és működési rend tervben, valamint a főügyészségi ellátási tervben a saját adatai mellett a fellebbviteli főügyészség, a járási és járási szintű ügyészségek adatait is szerepelteti.

9. § (1) Az intézkedési tervek elkészítése a személyzeti, valamint a gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egységek vezetőinek közreműködésével a védelmi megbízott feladata.

(2) A főügyészségi védelmi megbízott

a) a fellebbviteli főügyészség intézkedési terveit a fellebbviteli főügyész,

b) a járási és járási szintű ügyészség intézkedési terveit a járási vezető ügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott közreműködésével készíti el.

(3) Több ügyészségi szerv egy objektumban történő elhelyezése esetén a tervező szervek intézkedési terveiket önállóan, de a többi ügyészségi szerv terveire figyelemmel készítik el. A tervezés során az ügyészségi szervek kötelesek együttműködni és olyan terveket létrehozni, amelyek leghatékonyabban szolgálják az ügyészség védelmi feladatainak ellátását.

(4) Nem ügyészségi szervvel közös objektum használata esetén az ügyészségi szerv - figyelemmel a nem ügyészségi szerv terveire - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint készíti el terveit.

10. § (1)[6] Az ügyészségi szerv intézkedési tervei összeállítása során egyezteti az irányítás és együttműködés rendjét a vármegyei (fővárosi) védelmi bizottsággal. Az ügyészségi szerv a polgári és katasztrófavédelmi terv tekintetében az elégséges védelmi szint és az alkalmazandó védelmi intézkedések meghatározásához a vármegyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság állásfoglalását kéri.

(2) Az elkészített és egyeztetett intézkedési terveket véleményezés céljából a Védelmi Munkacsoport részére kell megküldeni. A Védelmi Munkacsoport a tervek tartalmi és formai elemeinek véleményezésén túl állást foglal azok jóváhagyhatóságáról. Az esetlegesen szükséges javításra vonatkozó észrevételeit a Védelmi Munkacsoport a tervet készítő szerv vezetője részére küldi meg.

(3) A Védelmi Munkacsoport által jóváhagyásra engedélyezett intézkedési terveket

a) a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész,

b) a fellebbviteli főügyészségen a riasztási terv, valamint a polgári és katasztrófavédelmi terv tekintetében a fellebbviteli főügyész, a további tervek tekintetében - a fellebbviteli főügyésszel egyetértésben - az illetékes főügyész,

c) a főügyészségen a főügyész,

d) az Országos Kriminológiai Intézetben az igazgató,

e) a járási és járási szintű ügyészségen az illetékes főügyész hagyja jóvá.

11. § (1) A riasztási tervet, valamint a szervezeti és működési rend tervét a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 5. § (4) bekezdés d) pontjára figyelemmel "Korlátozott terjesztésű!" minősítési jelöléssel kell ellátni.

(2)[7] A személyes adatok (lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, egyéb elérhetőségek) csak a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § 12. pontjában foglalt feladatok teljesítése érdekében használhatók fel.

12. § Az intézkedési terveket 3 példányban kell elkészíteni, amelyekből

a) az 1. számú példányt a tervező szerv vezetője,

b) a 2. számú példányt a Védelmi Munkacsoport,

c)[8] a 3. számú példányt a vármegyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke kapja.

13. § (1) A jóváhagyott tervek mellékleteiben szereplő

a) személyes adatokat (név, lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, egyéb elérhetőségi módok),

b) az ügyészségi szerv működésével kapcsolatos adatokat (engedélyezett és tényleges létszám, szervezeti egységek, a meghagyásra tervezett beosztások, az épületek helyrajzi száma, címe, területe, alaprajza, az energiahordozók és víz, távközlési mutatók, elektronikus levelezési címek, a gépjárművek típusa, forgalmi rendszáma, futásteljesítménye, hajtó- és kenőanyag felhasználása),

c) a létszám és az egyéni védőeszköz-ellátottságra, az ügyészségi alkalmazottak kollektív védelmét szolgáló helyiségekre, továbbá a település katasztrófavédelmi besorolására, valamint a veszélyforrások mennyiségére és minőségére vonatkozó adatokat

első alkalommal 2015. november 30-áig, majd ezt követően minden év november 30-áig pontosítani kell.

(2) A pontosítás megtörténtéről a Védelmi Munkacsoportot írásban tájékoztatni kell a tárgyév december 15. napjáig.

(3) A tervek pontosítását a mellékletek átdolgozásával a védelmi megbízott végzi, és gondoskodik a módosított mellékletek cseréjéről.

A meghagyás előkészítésére vonatkozó szabályok

14. § (1) Az ügyészségen a hadköteles ügyészségi alkalmazottak katonai szolgálatra történő behívás alóli ideiglenes mentesítésének előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az 1. § a), c) és e) pontjában felsorolt ügyészségek (a továbbiakban együtt: meghagyásba bevont szerv) teljesítik. Ennek részeként a főügyészség ellátja a székhelyén működő fellebbviteli főügyészségre és az alárendelt járási és járási szintű ügyészségekre vonatkozó feladatokat is. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség meghagyással kapcsolatos feladatait a Fővárosi Főügyészség teljesíti.

(2) A meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tevékenységet a védelmi megbízott a személyzeti feladatokat ellátó szervezeti egység bevonásával végzi.

15. § (1) A meghagyásba bevont szerv a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve (a továbbiakban: adatfeldolgozó szerv) által vezetett nyilvántartáshoz meghagyási jegyzéket készít.

(2) A meghagyásba bevont szerv a meghagyási jegyzéket első alkalommal 2015. augusztus 31-éig, ezt követően háromévente november 30-áig - a meghagyási jegyzékben szereplő adatok változása esetén a változást követő 8 napon belül - megküldi a Védelmi Munkacsoport részére, aki azt továbbítja az adatfeldolgozó szervnek.

16. § (1) A meghagyásba bevont szerv a meghagyási névjegyzék előkészítése érdekében 2015. augusztus 31-éig kijelöli a meghagyással érintett munkaköröket.

(2) A meghagyással érintett munkaköröket évente egy alkalommal, november 30-áig - szervezeti változás esetén soron kívül - felül kell vizsgálni.

(3) A meghagyás előkészítésével kapcsolatos okmányokat a szervezeti és működési rend terv mellékleteként kell kezelni.

17. § (1)[9] A munkakörükben meghagyásban részesülő, a Htv.-ben meghatározott I. kategóriába tartozó hadkötelesek névjegyzékét a Védelmi Munkacsoport állítja össze.

(2) A meghagyásba bevont szerv az I. kategóriába nem tartozó hadkötelesekről a hadkötelezettség bevezetését követő 5 napon belül meghagyási névjegyzéket készít, és e határidőn belül megküldi a Védelmi Munkacsoport részére, aki azt soron kívül továbbítja az adatfeldolgozó szervnek.

(3) A meghagyási névjegyzéket érintő változás esetén a módosított meghagyási névjegyzéket a meghagyásba bevont szerv a változást követő 8 napon belül megküldi a Védelmi Munkacsoport részére.

18. § (1) A meghagyás előkészítését és végrehajtását a Védelmi Munkacsoport útmutató összeállításával segíti.

(2)[10] A Védelmi Munkacsoport e feladatra kijelölt tagja a meghagyásba bevont szerv vezetőjének előzetes értesítésével valamennyi szervnél jogosult a meghagyás előkészítésének és végrehajtásának vizsgálatára. A vizsgálat megállapítása a Honvéd Vezérkar főnöke vagy az általa kijelölt személy által végzett ellenőrzéssel ellentétben nem állhat

19. § (1) A meghagyásba bevont szerv a meghagyási jegyzéket és a meghagyási névjegyzéket 3 példányban készíti el, amelyből 1 példányt saját irattárába helyez, 2 példányt pedig elektronikus úton vagy az elektronikus adathordozó postai úton történő megküldésével a Védelmi Munkacsoport részére terjeszti elő.

(2) Az elektronikus, illetve a postai úton történő adattovábbítást a Védelmi Munkacsoport által meghatározott biztonságos módon kell végrehajtani.

(3) A Védelmi Munkacsoport a hozzá érkezett adatszolgáltatásokat saját nyilvántartásába veszi és 1 példányt irattárba helyez.

Hatálybalépés

20. § Ez az utasítás a közzétételét követő második hónap első napján lép hatályba.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész