A Kúria Gfv.30086/2012/4. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 5. §, 17. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Elektronikus fizetési eszköz használata esetén az illetéktelen felhasználó tevékenységéért való felelősség és az ezzel kapcsolatos bizonyítási kötelezettség. Az elektronikus számlavezetési rendszer üzemeltetése nem minősül veszélyes üzemnek. 1959. IV. Tv. 318. § 1959. IV. Tv. 339. § (1), 1959. IV. Tv. 345. § (1), 232/2001. Korm. rend. 5. § (6), 232/2001. Korm. rend. 5. § (8), 232/2001. Korm. rend. 14. § (2), 232/2001. Korm. rend. 17. § (1), 232/2001. Korm. rend. 17. § (2), 232/2001. Korm. rend. 17. § (5)

***********

Gfv.IV.30.086/2012/4.szám

A Kúria a dr. Kiss Daisy és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a .. által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 63.P.23.594/2009. szám alatt indult és a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.774/2011/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 27. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felek között 1997. augusztus 26-án devizaszámla szerződés jött létre, amely mellett ugyanezen szerződés keretében forintszámla is megnyitásra került. A felperes 2005. augusztus 22-én un. lakossági .. szolgáltatást igényelt, amelyet un. "aktív" szolgáltatáscsomagban vett igénybe. Ezt a szolgáltatást a felperes három, az alperesnél vezetett számla tekintetében rendelte meg. A szerződés megkötésével egyidejűleg átvette az alperestől a rendszer használatához kapcsolódó kezdeti bejelentkezési jelszót tartalmazó borítékot, valamint a felhasználói azonosítót. A felperes ezt a szolgáltatást 2005-ben nem aktiválta, a rendszer használatához 2006. októberében kért ismételten bejelentkezési jelszót. A felperes az alperestől megkapott felhasználói jelszót és bejelentkezési jelszót és a tranzakciókhoz szükséges PIN kódot otthonában tartotta, a felhasználói azonosítót és a bejelentkezési jelszót a férjével megismertette. A felperes 2006. november 11-én, otthoni számítógépéről átutalást indított. Ezen alkalommal az alperes által küldött e-mail visszaigazolást megkapta. A felperes ezt a rendszert leginkább egyenlegének ellenőrzésére használta.

2006. december 11-én 22 óra 40 perckor a felperes azonosító kódjának és jelszavának használatával ismeretlen személy belépett az alperes által üzemeltetett .. rendszerbe és megtekintette a felperes számláinak egyenlegét. Egy nappal később, 9 óra 23 perckor az ismeretlen használó belépett a rendszerbe, majd 4 perccel később kikapcsolta az e-mail küldési funkciót; átutalást kezdeményezett a felperes számlájának a terhére és 2.240.000 forintot utalt át a rendszeren keresztül a felperes forintszámlájáról a .. számlájára. Ezt követően az ismeretlen belépő ellenőrizte a megbízás teljesítését, majd megváltoztatta a belépési jelszót és ellenőrizte a számlákat. Ezt követően, 2006. december 13-án 23 óra 52 perckor a felperes felhasználói kódjának és belépési jelszavának használatával az ismeretlen személy ismételten belépett a .. rendszerbe és megtekintette a felperes által lekötött betéteket. December 14-én 0 óra 01 perckor a felperes devizaszámláján euróban vezetett összeg lekötését ismeretlen használó megszüntette, majd 0 óra 24 perckor módosította az aláírási jelszót. Ezt követően 0 óra 25 perckor lekérdezéseket hajtott végre a .. rendszerben. 2006. december 15-én 11 óra 34 perckor ismeretlen felhasználó a felperes azonosító kódjának és megváltoztatott jelszavának használatával belépett a .. rendszerbe, majd 11 óra 43 perckor átutalási tranzakciót kezdeményezett a felperes számlájának terhére és megbízást adott 11.500 euró átutalására az .. számlájára. Az ismeretlen felhasználó 2006. december 18-án és december 20-án belépett a .. rendszerbe és a felperes számláit megtekintette, utóbbi alkalommal pedig módosította a felperes belépési és aláírási jelszavát.

A felperes részére 2006. december 28-án kézbesítették az alperesnél vezetett forint- és devizaszámlájára vonatkozó bankszámlakivonatokat. A felperes ezekből értesült az általa korábban nem ismert átutalásokról. A forintszámlához kapcsolódóan 40 forint jutalék, a devizaszámlához kapcsolódóan pedig 23 euró jutalék, valamint 19 euró külföldi bankköltség is megterhelte a felperes számláit. A felperes 2006. december 30-án bejelentést tett az alperesnek arról, hogy általa ismeretlen átutalásokat észlelt a számlákon. Ezt a bejelentést a felperes telefonon és faxon is megtette, majd 2007. január 2-án személyesen is eljárt az alperesnél. A felperes 2007. január 3-án büntetőeljárást kezdeményezett az átutalások miatt ismeretlen tettessel szemben. A felperes kárigényét jogi képviselője útján 2007. január 23-án jelentette be az alperes felé. Az alperes arra az álláspontra helyezkedett, hogy teljes mértékben a szerződésnek megfelelően járt el, ezért a felperes kártérítési igényét nem ismerte el, a keletkezett kárt nem térítette meg. A felperes ezt követően keresetet terjesztett elő.

A felperes keresetében elsődlegesen azért kérte kötelezni az alperest 2.240.000 forint, valamint 11.542 euró megfizetésére, mert a pénzforgalomról és a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 17. § (1) és (2) bekezdése alapján a felelősséget az alperes köteles viselni a bekövetkezett helyzetért. A felperes előadta, hogy a .. rendszeren az e-mail küldési funkció jogsértő módon került kiiktatásra, ezzel az alperes megszegte a felek között létrejött szerződést. A felperes a R. 17. § (2) bekezdésének értelmezésével azt az álláspontot foglalta el, hogy a keletkezett kárt az alperes köteles viselni, mert a felperes nem tudta igazolni azt, hogy a kár a birtokos (felperes) szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be. Abból a tényből, hogy a belépés a felperes jelszavának és azonosítóinak felhasználásával történt, nem vonható le az a következtetés, hogy a felperes szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása vezetett a kár bekövetkezéséhez. Előadta azt is, hogy a rendszer nem volt biztonságos, és a rendszernek a káresemény időpontjában fennálló tulajdonságai önmagukban is megalapozzák azt, hogy az alperes a felelősségét nem mentheti ki. A felperes másodlagos kereseti kérelmét arra alapozta, hogy az elektronikus számlakezelési rendszer fenntartása olyan jellegű tevékenység, amely veszélyes üzemi tevékenységnek minősül (Ptk. 345. §), figyelemmel arra, hogy az ilyen tevékenység egyik fő ismérve, hogy csekély hiba is aránytalanul súlyos károkat eredményezhet. A tevékenység veszélyes üzemi jellegéből pedig az következik, hogy az alperes csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenységi körén kívül esik. Harmadlagos kereseti kérelmében a felperes a Ptk. 318. és 339. §-ai alapján terjesztette elő ugyanazon kártérítési igényét. Ebben a felperes kifejtette: az alperes felróható magatartást tanúsított akkor, amikor az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos kommunikációs csatorna módosítását a perbeli módon lehetővé tette, megszegte a felek közötti szerződést. Egyértelműen megállapíthatónak találta, hogy a kommunikációs csatorna változtatásának kezdeményezésére és annak alperes általi elfogadására és végrehajtására szerződésszerűen csak a .. rendszeren keresztül volt mód, ezekre pedig a felperes kezdeményezésére nem került sor. A felperes azt is szerződésszegésnek minősítette, hogy az alperes lehetővé tette a kontroll nélküli átutalást, ezzel nem megfelelően járt el a szerződés teljesítése során. Hivatkozott ebben a körben a Ptk-nak a szerződés értelmezésére vonatkozó rendelkezéseire (Ptk. 207. §), valamint arra, hogy a szerződés fogyasztói szerződésnek minősült, a szerződés un. kondíciós listája pedig általános szerződési feltételnek. Ha annak tartalma egyértelműen nem állapítható meg, akkor a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve fogyasztó számára a kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Hivatkozott arra is, hogy a tranzakciók megtörténtéről értesítő e-mail nem kizárólag az ügyfél rendelkezése alatt álló számítógépen történő elolvasása lényegesen kisebb kockázattal jár, mint az e-mail küldési funkció kikapcsolása, ez utóbbi esetben ugyanis az ügyfélnek a tranzakcióról történő valós idejű értesítése marad el. Előadta: a rendszer biztonságos üzemeltetése érdekében nem indokolt, hogy a megadott e-mail cím módosítását kizárólag a .. rendszeren keresztül, ügyintéző segítségének igénybevételével legyen lehetséges elvégezni, míg az e-mail küldési funkció a .. felületen kikapcsolható. A felperes előadta: a maga részéről a kárenyhítés körében megfelelően járt el. Haladéktalanul, az észlelést követően eljárt az alperesnél, ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett, a büntetőeljárás során a hatóságokkal együttműködött. A felperes jogi képviselő útján megkereste az átutalásokkal kedvezményezett gazdasági társaságokat, hogy a részükre az ő számlájáról átutalt összegeket fizessék vissza, a jelzett társaságok azonban erre a felhívásra nem reagáltak. A büntetőeljárás során az elkövető(k) személyét nem sikerült felderíteni, csupán arra derült fény, hogy az átutalásokat un. internet kávézókból kezdeményezték.