A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21351/2010/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §] Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24053/2009/8., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21351/2010/5.*, Kúria Pfv.21081/2011/3.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.351/2010/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla ... által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Vejkey Imre ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. június 1. napján meghozott, 19.P.24.053/2009/8. számú ítélete ellen a felperes részéről 9. és 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 290.000 (kettőszázkilencvenezer) forint + áfa fellebbezési költséget.

A le nem 348.000 (háromszáznegyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket a felperes személyes illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes azon tényállításával, mely szerint a felperes vezetőitől kifejezetten szélsőséges gondolatokat tartalmazó fajelméletek, illetőleg háborús uszítást megfogalmazó nyilatkozatok jelentek meg, megsértette a felperesi ... jóhírnevét.

Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest elégtétel adására és 5.800.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére.

A felperes keresetében hivatkozott arra, hogy az ... internetes lapban 2009. június 16. napján "..." címmel jelent meg cikk, melyben az alperes - az ...nak akkori elnöke - úgy nyilatkozott, hogy a felperesi ... vezetőitől "kifejezetten szélsőséges gondolatokat" tartalmazó "fajelméletek", illetve "háborús uszítást" megfogalmazó nyilatkozatok jelentek meg. Hivatkozott arra, hogy az alperes a nyilatkozatával megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Az alperes közlése egyértelműen hátrányosan befolyásolja a ... és vezetőinek, valamint tagságának jóhírnevét.

Előadta, hogy a ... honlapja lehetőséget ad cenzúra nélküli véleménynyilvánításra, ahol hivatalos állományú rendőrök fejthetik ki bizonyos témakörökben a véleményüket. Az itt megjelenő véleményeket azonban a felperesi ...tel, illetőleg annak céljaival azonosítani nem lehet, mivel ezen a fórumon megjelenő írások tartalmáért a ... semmifajta felelősséggel nem tartozik. Tekintettel arra, hogy a ... tevékenysége során a neki tulajdonított magatartásokat egyáltalában nem tanúsította, ezért az alperesi közlések alkalmasak a ... jóhírnevének megsértésére és hátrány okozására.

A felperes a nem vagyoni kár összegszerűségével kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy a keresetlevél benyújtásakor mintegy 5800 fős tagja volt, ezért ehhez képest számította a nem vagyoni kártérítés összegét.

Az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását.

Hivatkozott arra, hogy a felperes önálló jogi személy, azonban az általa sérelmezett közleményben kifejezetten a felperesi ...re vonatkozó közlések nem voltak, egyrészről a rendőrségről, másrészről pedig rendőrségi vezetőkről beszélt. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a személyiségi jogokat csak közvetlenül, nem pedig közvetetten lehet sérteni. Előadta, hogy a cikkben nem a felperes által megjelölt tényeket állította, hanem pusztán szabad véleményét fogalmazta meg.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 290.000 forint + áfa perköltséget. A le nem rótt 348.000 forint kereseti illetékről úgy határozott, hogy azt a Magyar Állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére, 7. § (1) bekezdésére, 8. § (1) bekezdésére, az 54. § (1) bekezdésére, az 59. § (1) bekezdésére, valamint a 61. § (1) bekezdésében, továbbá a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. § (1) bekezdésére, 76. §-ban foglaltakra, 78. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint a PK 12. számú állásfoglalásra. Utalt a 30/1992. (V. 26.) AB és a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatok indoklásaiban foglaltakra.

Az elsőfokú bíróság nem vitatott tényként kezelte azt, hogy az ... oldalon az alperes nyilatkozata a valóságnak megfelelően jelent meg. Kifejtette, hogy az ...nak jogosítványa van abban vizsgálódni, hogy radikális nézetek a rendőrség soraiban megjelentek-e, továbbá a bizottság bármely tagjának jogosultsága van az elhangzottak értékelésére, véleményezésére, szem előtt tartva az esetleges zárt ülés elrendelését. Megállapította, hogy a felperes által sem vitatottan az alperes véleményének alapját képező idézett kitételek ténylegesen szerepeltek a ... hivatalos lapja főszerkesztőjének eszmefuttatásaiban. Nem vitatta továbbá a felperes azt sem, hogy a honlap vendégoldal rovatában az alperes által idézett egyik hozzászólás felfegyverkezett csoportok nyilvános felkelésének lehetőségét vizionálta. Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a felperes saját hivatalos lapjának főszerkesztőjétől, annak nyilatkozatával kapcsolatos véleményalkotás terén nem határolhatja el magát, különösen akkor, ha a kifejtett nézetek miatt ezt korábban nem tette meg. Rámutatott arra, hogy a rasszista, idegengyűlölő, antiszemita kijelentések súlyosan ellentétesek a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjével és a demokrácia alapvető szabályaival. Az ilyen nézetekkel szembeni legélesebb kritika sem tekinthető aránytalannak. Kritika gyakorolható továbbá a felperesi honlapon ismertetett olyan nézetekkel kapcsolatosan is, melyekben az államrend elleni fegyveres felkelés, zavargás szükségességére hivatkoznak. Az elsőfokú bíróság kifejtette továbbá, hogy az Alkotmánnyal élesen szemben álló nézetek moderálása semmiképpen sem jelentené a véleménynyilvánítási szabadság megsértését a felperesi honlap működtetése esetén. Összefoglalóan megállapította, hogy az alperes élesen fogalmazott egy közérdekű kérdésben, de ezzel nem lépte túl a véleménynyilvánítás közszereplő esetében tágabban értelmezett határait.