A Kaposvári Törvényszék P.21899/2012/15. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 154. §] Bíró: Orbán Miklós

Kaposvári Törvényszék

19.P.21.899/2012/15. szám

A bíróság dr. Horváth László ügyvéd (...) által képviselt felperes neve és címe szám alatti lakos felperesnek - Balázsné dr. Lendvai Éva jogtanácsos által képviselt alperes neve és címe szám alatti alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a kereseti kérelmet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 80.000,- (Nyolcvanezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Kaposvári Törvényszéknél írásban, 3 példányban benyújtandó Pécsi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha a felek ezt kérték, a másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Indokolás:

A .... Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya 2011. január hó 11. napján az E.T. Kft. ügyvezetője, P.Z. által írásban tett feljelentés alapján a L.L. Zrt. és az A.N. Kft. közötti lízingszerződésben foglaltak kapcsán a Btk. 330. §-ba ütköző és a szerint minősülő hitelsértés vétségének megalapozott gyanúja miatt nyomozást rendelt el. A feljelentésben hivatkozott kölcsönszerződés nemfizetés miatt 2010. augusztus 16. napján felmondásra került, ezt követően a feljelentő megbízója a L.L. Zrt. bejelentette igényét a finanszírozott járművekre, amelyeket időközben értékesítették és ezzel összefüggésben felmerült a gyanú, hogy a nevezett a járműveket elvonta a fedezet alól. Feljelentés kapcsán 2011. február 4. napján tárgykörözést rendeltek el a Be. 73. § (7) bekezdése alapján 11 darab gépjárműre, többek között a felperes által ...-n 2010. március 24. napján vásárolt Audi ... típusú .... frsz-ú gépkocsira is. A tárgykörözés alapján a .... Városi Rendőrkapitányság illetékes alosztálya 2011. február 7. napján a járművet, annak indítókulcsát és forgalmi engedélyét a Be. 151. § (1) bekezdés alapján felperestől lefoglalta. A kényszerintézkedéssel összefüggésben 2011. február 9. napján keltezett beadványában a felperes panasszal élt az illetékes rendőrkapitányságnál, melyben kérte a lefoglalás megszüntetését, a gépjármű kiadását. A panaszban a felperes arra hivatkozott, hogy a gépjárművön a Ptk. 117. § (1) bekezdése alapján 4.000.000,- Ft vételár megfizetésével jóhiszeműen tulajdont szerzett és a lízing cég a felmondott szerződésből eredő igényét a vele szerződő A.N. Kft-vel szemben érvényesítheti, az új tulajdonossal szemben nem. A bejelentett panasz elbírálásáról a ... Városi Ügyész rendelkezett és ... szám alatt és azt mint alaptalant elutasította. A határozat indokolása szerint a Be. 151. § (2) bekezdés a.) pontja alapján bizonyítási eszközként a gépjármű lefoglalása jogszerű volt és a lefoglalás megszüntetése az eljárás későbbi szakaszában történhet meg.

A gépjármű lefoglalását követő napon a felperes a ... Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán feljelentést tett ismeretlen tettes ellen azzal szemben, aki a nyíregyházi autókereskedésben az ... frsz-ú személygépkocsit részére értékesítette. A feljelentés alapján a ... Rendőrkapitányság Gazdaságvédelmi és Vizsgálati Osztálya ... szám alatt csalás bűntettének gyanúja miatt indított eljárást. A feljelentést a Be. 174. § (1) bekezdés a.) pontja alapján figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire a nyomozó hatóság mivel a cselekmény szerinte nem bűncselekmény, elutasította. A megpanaszolt határozat kapcsán a felettes ... Városi Ügyészség ... számú határozatával hatályon kívül helyezte a határozatot és a nyomozás tovább folytatását rendelte el azzal, hogy a nyomozásban érintett személygépkocsi értékesítése miatt a ... Rendőrkapitányság előtt F.T. ellen indult eljárás alapján a feljelentéssel érintett bűncselekményt feltehetően F.T. gyanúsított követte el, így indokolatlan volt a bűncselekmény hiányában az eljárás megszüntetése.

Ezt követően egyesítésre került a miskolci ügyhöz a ... Rendőrkapitányság előtt felperes feljelentése alapján indult eljárás a 2011. december 21. napján kelt határozat alapján. Az időközben 2011. szeptember 22. napján kelt újabb felperesi lefoglalás megszüntetése iránti indítványnak nem tett eleget a ... Rendőrkapitányság 2011. október 5-i tájékoztatás szerint azzal, hogy a lefoglalás megszüntetéséről, kiadásáról a nyomozás későbbi szakában fog rendelkezni. Végül a lefoglalás megszüntetésére 2012. február 1. napján került sor, a járművet a felperes 2012. március 7. napján vette át. A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperes szervezetébe tartozó .... Rendőrkapitányság eljárásával összefüggésben az alperessel szemben és kérte az alperes marasztalását összesen 2.500.000,- Ft vagyoni és nem vagyoni kártérítésben és járulékaiban. A kereseti kérelem jogalapját a Ptk. 349. §-ában jelölte meg, azzal, hogy a lefoglalásra és a lefoglalás foganatosítására vonatkozó szabályokat sértette meg az eljárása során az alperes szervezeti egysége. Álláspontja szerint már a nyomozás elrendelése is szabálytalan volt, hiányos feljelentés alapján, továbbá mivel jogszerűen tulajdont szerzett a hitelsértés miatt indult büntetőeljárásban a jármű lefoglalása szükségtelen volt, illetőleg az indokolatlanul hosszú ideig tartott. Kifogásolta, hogy a lefoglalás alatt a jármű állaga amiatt romlott, hogy a foganatosító szerv a járművet megfelelően nem gondozta, nem karbantartotta. A lefoglalás időszakára 390 napra felmerült gépjármű kölcsönzés díj címén 1.170.000,- Ft-ot követelt, valamint igényelte a lefoglalást követő alkatrészcserék javítások költségét, 196.000,- Ft összegben, továbbá mivel állítása szerint a lefoglalási idő tartama alatt is változatlanul fizette a gépjárműadót, biztosításokat, ezért 84.000,- Ft kárigénnyel élt. A fentieken túlmenően 50.000,- Ft-ot igényelt a jármű hazaszállításával kapcsolatosan. A lefoglalással összefüggésben a felperes 1.000.000,- Ft nem vagyoni kárt is igényelt azzal, hogy helyben jól ismerik és a lefoglalás miatt hátrányosan ítélték meg, kölcsön gépjárműre szorult, illetőleg a lefoglalás miatt üldözési mániája alakult ki.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a követelés jogalapja nem állapítható meg. Állította, hogy jogellenes magatartása a nyomozóhatóság részéről nem történt, a lefoglalás jogszerű és szükségszerű volt és a nyomozás során is a vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően járt el. Utalt arra, hogy az eljárás elhúzódásához vezetett az is, hogy a felperes feljelentése folytán a ... Rendőrkapitányságon több mint fél évig voltak a felperest érintő iratok, valamint a panaszok elbírálása is időt vett igénybe. A fentieken túlmenően összegszerűségében és az egyes kártételek vonatkozásában jogalapjában is vitatta a felperes követelését az adófizetésre lefoglalás nélkül is köteles lett volna a felperes, illetőleg a lefoglalás során a járművel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségének az alperes eleget tett. Vitatta továbbá a bérleti díjként felmerülő hozzátartozó által kölcsönzött gépjárművel kapcsolatosan felmerült összeget, figyelemmel arra is, hogy a meghallgatott tanú, tanú vallomása szerint ezzel összefüggésben személyi jövedelemadó bevallást a bérbeadó nem nyújtott be.