A Debreceni Ítélőtábla Bf.561/2018/6. számú határozata vesztegetés bűntette (KÖTELESSÉG MEGSZEGÉSÉRE irányuló hivatali vesztegetés bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 52. §, 79. §, 80. §, 219. §, 294. §, 305. §, 343. §, 423. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 590. §, 591. §, 592. §, 593. §, 599. §, 605. §, 606. §, 868. §, 870. §, 876. §] Bírók: Balla Lajos, Nagy Éva, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék B.466/2016/28., *Debreceni Ítélőtábla Bf.561/2018/6.*, Kúria Bfv.272/2019/7. (BH 2020.2.27)

***********

Debreceni Ítélőtábla

Bf.I.561/2018/6. szám

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2018. november hó 19. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t:

A vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Törvényszék 2018. június hó 5. napján kihirdetett 6.B.466/2016/28. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlottal szemben alkalmazott foglalkozástól eltiltás büntetést az egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltásként nevezi meg.

I n d o k o l á s

A Nyíregyházi Törvényszék 2018. június 5. napján kihirdetett 6.B.466/2016/28. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 294. § (1) bekezdés, (2) bekezdés, (3) bekezdés II. fordulat a) pont aa) alpont]. Ezért 5 év szabadságvesztés büntetésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre és 5 év jogi képzettséghez kötött foglalkozás gyakorlásától eltiltás büntetésre, valamint 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.

A kiszabott szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani.

A pénzbüntetés napi tételét 1.500,- Ft-ban állapította meg, az így kiszabott 300.000,- Ft pénzbüntetést a vádlottnak a Gazdasági Hivatal felhívásától számított 15 napon belül kell megfizetnie. A pénzbüntetést meg nem fizetése esetén börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni akként, hogy 1 napi tétel helyébe 1 napi szabadságvesztés lép.

A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás végett, a vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A fellebbviteli főügyészség a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést fenntartotta és indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletének tényállását a feljelentés és a nyomozás indításának időpontjával, indokolását pedig a bűnösségi körülmények körében azzal egészítse ki, hogy a vádlott olyan bűncselekményt követett el, amelyet tisztségénél fogva megakadályozni kellett volna (Kúria 56. BK. vélemény II/8. pont). A törvényszék érdemben nem indokolta azt, hogy miért tért el a vádlott javára a középmértékes büntetéskiszabás elvének alkalmazásától, ennek feltüntetése is indokolt a Be. 599. § (2) bekezdés a) pontja alapján. Indítványozta a fellebbviteli főügyészség, hogy az ítélőtábla az ítélet rendelkező részét a Be. 606. § (1) bekezdése felhívásával változtassa meg: a szabadságvesztés büntetést és a közügyektől eltiltás mellékbüntetést számottevően súlyosítsa, a foglalkozástól eltiltás büntetés megnevezésénél a Btk. 52. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezését alkalmazza, ugyanis az ügyészség álláspontja szerint a szakképzettséget igénylő foglalkozások körében a foglalkozástól eltiltás csak egységesen mondható ki, nem szűkíthető le valamely szakfoglalkozás gyakorlására (BJD 2535., Kúria 18. BK vélemény).

"Az egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás" megnevezés a Kúria által is megerősített bíró gyakorlatnak megfelel (BH2005. 337., Kúria Bhar.III.1.659/2014., Debreceni Ítélőtábla Bf.II.899/2013., Bf.III.807/2014. és Bf.II.19/2018/7.) Korrupciós bűncselekmény miatt marasztalt vádlottal szemben a törvényi feltétel fennállta esetén az egységes bírói gyakorlat szerint "jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás" büntetésnek van helye, amelynek indoka, hogy a jogvégzett terheltnek ne legyen esélye diplomájának más szakterületen hasznosítására az eltiltás tartama alatt.

A fellebbviteli főügyészség indítványozta a továbbiakban az első fokú ítélet egyéb rendelkezéseinek helybenhagyását a Be. 605. §-a alapján.

A védő az ítélőtáblához eljuttatott fellebbezése indokolásában indítványozta, hogy az ítélőtábla a Be. 606. § (1) és (2) bekezdései alapján az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a vádlott bűnösségét a Btk. 305. § a) pontjában meghatározott és aszerint is büntetendő hivatali visszaélés bűntettében állapítsa meg.

A védő álláspontja értelmében az elsőfokú ítélet részben megalapozatlan, részben megindokolatlan, ugyanis a törvényszék tényekből további tényekre helytelen következtetést vont le. Ebből fakadóan téves jogi következtetésre jutott és ez eredményezhette azt, hogy hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében állapította meg a vádlott bűnösségét. A védő elvi éllel kívánt rámutatni arra, hogy végső soron három olyan ok és körülmény van, amelyek miatt külön-külön is megfontolás tárgyává kellett volna tennie az elsőfokú bíróságnak a vád szerinti minősítésben a bűnösség kimondását, amelyek a következőek:

Az ügy tárgyát képező megbízhatósági vizsgálat lefolytatása előtt titkos információgyűjtés történt a ...t érintően, érdemi eredmény nélkül, mégis ebből adatokat használtak fel vélhetően a megbízhatósági vizsgálat lefolytatásához. A védő hivatkozik a 315/2015. Tük., illetve a 141/2016. Tük. számú ügyekre. Az első ügyszám a titkos információgyűjtést takarja, amely nem járt eredménnyel, míg a második iratszám 2016. április 3. napján a tárgyalótisztnek a vádlott ...ban más ügyben történő megjelenése kapcsán keletkezett.

A védő szerint felvetődik az a szakmai kérdés, hogy felhasználható-e egy lezárt információgyűjtés anyaga és az abban foglalt információ egy későbbi megbízhatósági vizsgálatban. A védő utalt a Rendőrségi Törvény (Rtv.) 75/G. és 75/H. §-aira, nevezetesen a titkos információgyűjtés során megszerzett adatok bizalmassága és törlése szabályaira.

A védő álláspontja, hogy a megbízhatósági vizsgálat provokáció alkalmazásával jutott el abba a stádiumba, annak nyitva álló határidejének első napján, azaz 2016. április 5. napján, miszerint az ügyben a tárgyalótiszt a nem büntetőjogi értelemben vett kényszerhelyzetet kihasználva a pénzt át tudta adni a vádlottnak, ő pedig mentve a helyzetet átvette a tárgyalótiszt kezében lobogtatott összeget.

Nem került megcáfolásra a vádlott azon védekezése, hogy az általa kényszeredetten átvett összeg vonatkozásában rendőrségi segítséget kívánt kérni munkaideje végeztével. Ez meghiúsult, ugyanis 15:00 órakor "rajtaütöttek".

A védő végezetül kitért beadványában arra, hogy mind a titkos információgyűjtés iratanyagába, mind a 2016. április 3-án keletkezett iratanyagba, de a megbízhatósági vizsgálat anyagába is betekintést kívánt tenni, azonban a betekintési engedélyt megtagadta számára a Fővárosi Törvényszék. A védő szerint így soha nem derülhet ki ebben, illetve az ehhez hasonló ügyekben a teljes igazság mindaddig, amíg ezeknek a korábbiakban hivatkozott eljárásoknak a megfelelő módon történő megismerése nem válik részévé az adott, éppen elbírálandó büntetőügynek. Ezt egy olyan anomáliának tarja a védő, amely mindenképpen gyengíti a kétséget kizáró módon történő bizonyítást, mint alapelvnek az érvényesülését a büntetőügyekben.