A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20073/2015/3. számú határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában. Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.073/2015/3.

A Fővárosi Ítélőtábla Csárdásné dr. Szeleczky Ilona ügyvéd (fél címe 1.) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe.) I. rendű és II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe.) II. rendű felpereseknek - Falvainé dr. Szőke Veronika ügyvéd mint eseti gyám (fél címe 2) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe.) I. rendű, dr. Suhai Szabolcs ügyvéd (fél címe 3) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű felperes címe.) II. rendű és III.rendű alperes neve (uo.) III. rendű alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 17. napján kelt, 66.P.24.463/2012/34. számú - a 36. sorszámú végzéssel és a 7.Pkf.25.092/2015/2. számú végzéssel kijavított - ítélete ellen a II. rendű felperes részéről 35. sorszám alatt, valamint a II-III. rendű alperesek részéről 37. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó rendelkezését akként pontosítja, hogy a ... helyrajzi számú ingatlanból az I. rendű alperes tulajdonában álló 2/12 hányadot közös tulajdon megszüntetése jogcímén a II. rendű felperes tulajdonába adja.

Az elsőfokú bíróság ítéletének az ingatlan kiürítésére vonatkozó rendelkezését részben, akként változtatja meg, hogy az I-III. rendű alperesek a megváltási ár megfizetésétől számított 15 nap alatt kötelesek a II. rendű felperes birtokába bocsátani az ingatlant. Mellőzi az elsőfokú bíróság ítéleti rendelkezései közül, hogy a teljesítésben a II. rendű felperes köteles elöljárni.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Együttesen kötelezi a II-III. rendű alpereseket, hogy - 15 napon belül - fizessenek meg a II. rendű felperesnek 10.000 (Tízezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

Kötelezi a II. rendű felperest, hogy fizessen meg - felhívásra - 15.000 (Tizenötezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam javára, míg további 33.000 (Harmincháromezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam visel.

E

z ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A ... szám alatt lévő ... helyrajzi számú (perbeli) családi házas ingatlan 10/12 (5/6) hányadának a II. rendű felperes, 2/12 (1/6) hányadának az I. rendű alperes a tulajdonosa. A II. rendű felperes 4/12 tulajdoni hányadát és az I. rendű alperes 2/12 tulajdoni hányadát az I. rendű felperes özvegyi haszonélvezeti joga terheli. Az I. rendű alperes tulajdoni hányadát ezenfelül terheli még a III. rendű alperest megillető holtig tartó haszonélvezeti jog, amit az I. rendű felperes özvegyi jogát követő sorrendben jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanban jelenleg az I-III. rendű alperesek és a II. rendű alperes - perben nem álló - két kiskorú gyermeke lakik. Az ingatlan egészének a forgalmi értéke - a becsatolt 2014. évi adó- és értékbizonyítvány szerint - 14.000.000 forint.

Az I-II. rendű felperesek keresetükben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 148. § (2) bekezdése alapján kérték az ingatlan közös tulajdonának a megszüntetését, akként hogy a bíróság a II. rendű felperest jogosítsa fel az I. rendű alperes tulajdoni hányadának a megváltására, és egyidejűleg kötelezze az I-III. rendű alpereseket a kiköltözésre. A II. rendű felperes a 2014. évi adó- és értékbizonyítvány alapján számított megváltási ár erejéig igazolta teljesítőképességét. Előadták, hogy korábban az I. rendű felperes is az ingatlanban lakott, de annyira elmérgesedett a kapcsolata az I-III. rendű alperesekkel, hogy kénytelen volt onnan elköltözni. Ennek az volt az előzménye, hogy a II-III. rendű alperesek vállalták az ingatlan rezsiköltségeinek a fizetését, de a kötelezettségüknek nem tettek eleget. A hátralék behajtása érdekében az I. rendű felperessel szemben kezdeményeztek végrehajtást, azt a nyugdíjából levonják, így anyagilag teljesen ellehetetlenült.

Az I. rendű alperes - eseti gyámja útján előterjesztett - módosított ellenkérelmében a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezte, egyetértett azzal, hogy a II. rendű felperes 1.733.360 forint megfizetése ellenében megváltja a tulajdoni hányadát, és elismerte, hogy ebből az összegből 520.008 forint illeti meg a III. rendű alperest (32., 34. sorszámú jegyzőkönyvek). Nem ellenezte azt sem, hogy kiköltözzék az ingatlanból.

A II-III. rendű alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontjuk szerint az I-II. rendű felperesek visszaélésszerűen gyakorolják a közös tulajdon megszüntetésére irányuló jogosultságukat. Hangsúlyozták, hogy nem tudják máshol megoldani a lakhatásukat, és a rendkívül alacsony összegű megváltás ellenében történő kiköltözésre kötelezés súlyosan veszélyeztetné az I. rendű alperes érdekeit, ebben az esetben arra is számítani kell, hogy állami gondozásba veszik.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elrendelte a közös tulajdon megszüntetését, és kötelezte a II. rendű felperest, hogy 30 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes részére - gyámhivatali letétbehelyezés útján - 1.213.352 forintot, a III. rendű alperes részére pedig 520.000 forintot. Kötelezte az I-III. rendű alpereseket, hogy az ingatlant ingóságaiktól kiürítve bocsássák a II. rendű felperes birtokába. Megállapította, hogy a teljesítésben a II. rendű felperes köteles elöljárni, és a közös tulajdon megszüntetése az I. rendű felperes özvegyi jogát nem érinti. Megkereste a földhivatalt, hogy a teljesítés igazolását követően törölje az ingatlan-nyilvántartásból az I. rendű alperes tulajdonjogát és a III. rendű alperes haszonélvezeti jogát, egyedejűleg az ingatlan 2/12 hányadára jegyezze be a II. rendű felperes tulajdonjogát. Együttesen kötelezte a II-III. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I-II. rendű felpereseknek 200.000 forint plusz áfa összegű perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt 720.000 forint kereseti illetéket és az állam által előlegezett 15.000 forint szakértői díjat az állam viseli.

Döntésének jogi indokolása szerint az 1/2008. (VI. 19.) PK vélemény VII. pontjában adott iránymutatásra figyelemmel először azt vizsgálta, hogy az I-II. rendű felperesek visszaélésszerűen gyakorolják-e a közös tulajdonból eredő jogaikat, mivel a közös tulajdon megszüntetése iránti kereset akkor kerülhet elutasításra, ha az adott körülmények között a másik tulajdonostárs méltányos érdekei súlyosan sérülnének. Kifejtette: a visszaélésszerű joggyakorlást kizárja, hogy a II-III. rendű alperesek nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek, hiszen elmulasztották megfizetni a közüzemi díjakat, így a hátralék egy részét az I. rendű felperes nyugdíjából vonta le a végrehajtó. E mellett a II-III. rendű alperesek az ingatlan karbantartását sem végezték el, ezért annak az állaga fokozatosan romlik, ami folyamatos értékcsökkenéshez vezet. Visszaélésszerű joggyakorlás hiányában a régi Ptk. 148. § (2) bekezdésében szabályozott közös tulajdon megszüntetési módot választotta, és kötelezte az I-III. rendű alpereseket az ingatlan kiürítésére. A megváltási árat a 2014. évi adó- és értékbizonyítványban megjelölt forgalmi érték alapján az I. rendű alperes tulajdoni hányadának az értékéhez igazodóan állapította meg. Az I-III. rendű alperesek pervesztességére figyelemmel osztotta meg a felek között a perköltségeket.