BH 1996.1.7 A halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében a bűnösség megállapítása helytálló, ha a fűtésre szolgáló és az égéstermék elvezetése nélküli gázkészüléket üzembe helyező terhelt nem akadályozza meg, hogy a helyiségben alvó személyek a berendezést éjjel is működtessék, és ezáltal két személy szén-monoxid mérgezés folytán meghal [Btk. 171. § (2) bek. b) pont].

A városi bíróság az 1994. január 19-én kelt ítéletével az I. r. terheltet halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - 1 év 4 hónapi fogházbüntetésre és 50 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 1000 forintonként kell egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni.

A másodfokon eljárt megyei bíróság az 1994. október 5-én jogerőre emelkedett ítéletével a városi bíróság előbbi ítéletét az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A II. r. terhelt az I. r. terhelt élettársa. A II. terhelt évekkel korábban egyik jugoszláv ismerősétől egy propán-bután gázpalackkal üzemeltethető gázfűtő készüléket kapott ajándékba. A készülék mobil rendszerű, nyílt égésterű, égéstermék-elvezetéssel nem rendelkezik, ebből következően a készülék a működéshez szükséges levegőt a fűtött helyiség légteréből nyeri, és a keletkezett égéstermék is a helyiség légterébe távozik. Mindezekből következően a készülék csak időszakos vagy kiegészítő fűtésre alkalmas. A gázkészülék légtérőrrel is rendelkezik, ami azt jelenti, hogy amennyiben a fűtött helyiségben a légtér CO-tartalma eléri az 1 térfogat %-ot, a légtérőr a készülék gázellátását automatikusan megszünteti, és a fűtést kikapcsolja. A vádbeli időben a gázkészülék légtérőre hibás volt, mert az azt vezérlő bimetál eltörött. A meghibásodás időpontja az eljárás során nem volt tisztázható.

Az I. r. terhelt a családja a jelzett készüléket korábban rendszeresen használta a saját hálószobájuk fűtésére, a készüléket azonban szokásuk szerint éjszakára lezárták.

1992. február 28-án az I. r. terhelt vejének hívása alapján érkezett három villanyszerelő - az ügy sértettjei -, akik villanyszerelési munkákat végeztek. Az éjszakai szállásukról az I. r. terhelt gondoskodott, a tulajdonában levő ingatlanon az udvari melléképület egyik szobájában. A szobában fűtés céljára egy elektromos fűtőkészülék volt elhelyezve, az I. r. terhelt azonban az esti órákban a fent jelzett gázkészüléket is a melléképület szobájába vitte át. A készüléket ezt követően bekapcsolta, és üzembe helyezte. Tette ezt annak ellenére, hogy tudomása volt arról: a készülékkel zárt helyen tartósan nem szabad fűteni. Nem gondoskodott arról sem, hogy a készüléket éjszakára kikapcsolják, illetve a kikapcsolás tényéről nem győződött meg.

22 óra után a hazatért három sértett a részükre kijelölt és a gázkészülékkel fűtött szobában nyugovóra tért. A fűtéssel nem törődtek, mivel erre az időre a 22,56 m3 légterű szobában a hőmérséklet már megfelelő volt, és őket a fűtési módra és arra, hogy a gázkészüléket éjszakára zárják el, senki fel nem hívta. Tekintettel arra, hogy a gázkészülék egész éjszaka folyamatosan üzemelt, és a készülék légtérőre nem működött, a szobában a szén-monoxid felhalmozódott, ennek következtében a sértettek heveny szénmonoxid-mérgezést szenvedtek. Két sértett szén-monoxid-mérgezése olyan súlyos volt, hogy a hajnali órákra mindketten életüket vesztették, a harmadik sértett mérgezése is életveszélyes állapotot idézett elő, de e sértett életét a szakszerű orvosi kezelés megmentette. A mérgezés azonban az ő esetében is agykárosodással járó maradandó egészségromlással gyógyult, amelynek következtében a munkaképességének 75%-át elvesztette.

A jogerős határozatok ellen az I. r. terhelt és a védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a városi bíróságnál. Az indítványban kifejtett álláspont szerint az ügyben eljárt bíróságok az I. r. terhelt bűnösségét a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével állapították meg, és szabtak ki vele szemben büntetést. Az álláspontjuk indokolásául előadták, hogy az adott esetben a magatartás és az eredmény között az okozati összefüggés és a bűnösség, de különösen az eredményre kiterjedő bűnösség hiányzik. A jelzett gázkészülék - amelyet egyébként biztonsági felülvizsgálat elvégzésére jogosított szerelő felülvizsgált - nem volt a terhelt tulajdonában. A balesetet a gázkészülék műszaki meghibásodása okozta, amely nem volt előre látható. Emellett a sértettek tisztában voltak a készülék kezelésével és üzemeltetési szabályaival, továbbmenően pedig a terhelt veje felhívta a figyelmüket arra, hogy éjszakára a gázkészüléket zárják el.

A legfőbb ügyész átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva, a megtámadott határozatok hatályukban fenntartását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.