BH 1971.7.6813 A felek a perbeli jogaikat jóhiszeműen kötelesek gyakorolni. A pernyertes fél a vesztes féltől csak a célszerű és jóhiszemű per vitelével kapcsolatos költségének a megtérítését igényelheti [Pp. 5. § (1) bek., 80. §, 313. § (1), (2) bek.].

A peres felek között nem volt vitás az elsőfokú bíróság által megállapított az a tényállás, mely szerint az alperes a keresetlevélben felsorolt 5 rendbeli számla összesen 36 272 Ft ellenértékével tartozott a felperesnek. Nem volt vitás az sem, hogy a felperes az alperest teljesítésre felszólította. Az alperes a tartozását elismerte, ígérte, hogy a számla összeg átutalásáról a legrövidebb időn belül gondoskodik. Késedelmét azzal mentette, hogy a kivitelezett létesítmények elszámolása elhúzódik, és az alperesnek ebből pénzügyi nehézségei támadnak. Egyidejűleg közölte a felperessel, hogy amennyiben a követelés behajtása érdekében jogerős bírósági határozat birtokába kíván jutni, azt ne peres eljárás, hanem fizetési meghagyás útján érvényesítse.

A felperes ezt követően keresetet nyújtott be 36 272 Ft vételár, ennek 10%-os kamata erejéig. Előadta, hogy az illetéket a 347-12/1952. PM sz. rendelet alapján átalányban rója le, azonban kérte, hogy a bíróság az alperest a 6% kereseti illeték és további perköltség megfizetésére kötelezze.

Az alperes az első tárgyaláson elismerő nyilatkozatot tett a tőke és annak kamata erejéig, valamint a fizetési meghagyásra lerovandó 0,5%-os illetékköltség erejéig. A felperes az alperes ilyen értelmű egyezségi ajánlatát nem fogadta el.

Az elsőfokú bíróság az alperest a tőke és kamat tekintetében a kereseti kérelem szerint marasztalta, az alperes elismerése alapján. Az eljárási illeték tekintetében a keresetet részben elutasította. Azt állapította meg, hogy a felperes szükségtelenül indított pert, mert ugyanazt az eredményt nem peres eljárással is elérhette volna, ezért annak ellenére, hogy pernyertes lett, viselni tartozik a perköltségnek azt a részét, amely a peres és a nemperes eljárás között különbségként mutatkozik. Erre tekintettel az alperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján csupán 182 Ft illetékköltség megfizetésére kötelezte.

Az ítélet ellen fellebbezett a felperes és kereseti kérelme értelmében kérte az alperest a 6% kereseti illeték megfizetésére kötelezni.