A Fővárosi Törvényszék P.26990/2010/49. számú határozata kártérítés tárgyában. Bíró: Salamonné dr. Piltz Judit

Fővárosi Törvényszék

...P..../2010/49.

A Fővárosi Törvényszék

a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., üi: dr. Magyar György ügyvéd) által képviselt

I.r. felperes neve (felperes cime.) I.r. és

II.r. felperes neve (felperes cime.) II.r. felpereseknek

a dr. Ruttner György ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

KÖZBENSŐ ÍTÉLETET

A bíróság megállapítja az alperes kártérítési felelősségét az alperes ajkai gyártelepén található, X. számú vörös iszaptározó gátfalának 2010. október 4-én történt átszakadása következtében a felpereseket ért károk vonatkozásában.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéknél kell 4 példányban benyújtani.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a közbenső ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető az Igazságügyi Hivatal területi segítségnyújtó szolgálatánál.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S

Az alperes tulajdonában és üzemeltetésében álló, X. számú (I jelű) vörösiszap-tározó kazetta megépítésének gondolata az 1970-es évek végén merült fel.

A talajmechanikai feltárások 1980-ban már folytak. A 1-es cég neve I. számú Iroda 1980. decemberi és 1981. áprilisi keltezésű „elvi vízjogi engedélyezési terveiben" 18-25 méter magas, hidromechanizációs úton kiszállított salak-pernye anyagú, körtöltéssel létesített kazetta szerepelt 212,8 mBf, illetve 219,8 mBf magasságú koronaszintekkel. Mivel a meglévő korábbi vörösiszap- tárolók térségében, azok hatására a név-patak teraszának és völgyének a felszín közeli rétegei szennyeződtek, ezért a X. kazetta telepítésénél különböző szigetelési változatokat vizsgáltak meg; de a vízjogi engedélyezési tervben megjegyezték, hogy a „térség elszennyeződése az új tározó esetleges hermetikus szigetelése esetén is folytatódik".

A vörösiszap-tároló lehetséges altalaj szigetelési módszerei közül nyolc változatot vizsgáltak meg. Közülük a helyszínen található sovány agyag vagy iszap betonitos keverékéből a tároló területe mentén kivitelezett függönyfal, vagy a tároló fenékszintjén kialakított alumíniumbetétes, bitumenes lemezszigetelés megvalósítását javasolták.

A X. számú kazetta elvi engedélyezési tervét az 2-es cég neve készítette 1984 áprilisában.

Az 3-as cég neve Kft. a 20428/1993. számú határozattal kapott engedélyt a X. számú kazetta salak-pernye töltéseinek építésére. Az építést még 1993-ban elkezdték a IX. számú kazettánál alkalmazott technológiával. Az első - többlépcsős kivitelezésű - építési ütem 1995-ben fejeződött be a 205 mBf gátkoronaszint elérésével - 1:1 hajlási rézsű mellett. Megépült a salak-pernye zagyvezeték, továbbá a keleti és déli oldalon egy-egy ferde víznyelő. Megkezdték a második ütemet, a töltések végleges, 216,5 mBf szintig történő magasítását, továbbá a kazetta nyugati töltésének a rekultivációs előírások miatti szélesítését úgy, hogy a rézsű hajlása 1:2 legyen - egy 5 méteres széles padkával. A töltések talpszélessége a terepviszonyoktól függően 50-80 méter között változik, a gátak magassága 21-25 méterre lett tervezve. A tároló alapterülete kb. 18-19 hektár, kapacitása a végleges 216 mBf feltöltési szintig kb. 4,2-4,5 millió köbméter.

Az építési engedély érvényességi ideje 1995. december 31-én lejárt, ezért új engedélyt kellett kérni 1996-ban, amelyben ugyancsak a 216,5 mBf szintig történő gátkorona-emelés szerepelt.

A .../1996. számú határozattal vízjogi létesítési engedély került kiadásra, amelyet később a .../2001. számú határozattal módosítottak. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az 1997. évi határozatában megadta a vízjogi üzemeltetési engedélyt. Ebben az szerepelt, hogy a X. kazetta maximálisan a mindenkori töltésépítéstől függően a gátkorona legalacsonyabb szintje alatti egy méterig tölthető.

Az alperes a létesítmény - így a X. számú kazetta - tulajdonjogát az 1997. július 11-én megkötött privatizációs szerződéssel szerezte meg.

A privatizációs szerződésben az alperest környezetvédelmi okokból résfal építésére kötelezték.

A X. számú kazettába a vörösiszap betöltése 1998-ban kezdődött. A vörösiszapot 1:5 arányban vízzel hígítva, csőrendszeres segítségével szállították a tárolómedencébe.

A vízjogi üzemeltetési engedély kiadására 2002. február 25-én került sor azzal, hogy a X. kazetta térfogata 4.500.000 m3, a gátkorona magasságaként egységesen 216,5 mBf szerepelt.

2004. január 15-én került kiadásra az egységes vízjogi üzemeltetési engedély, melynek érvényessége 2014 januárjában van megjelölve.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2009. június 16-án hatósági ellenőrzést tartott a gyártelepen, melynek eredményeképpen kötelezték az alperest 2009. október 1-jei határidővel a vörösiszap-tárolók szintsüllyedésének ellenőrzésére. Az alperes az ellenőrző méréseket 2009 szeptemberében elvégezte.

Az alperes 2010. június 29-én szerződést kötött gátkiegyenlítési munkálatok elvégzésére a kazetta északi oldalán kb. 400 méter hosszban. Ennek során az átázott, illetve humuszos rétegeket leszedték és a medencével ellentétes oldalra helyezték. A szerződés szerint a munkakezdés 2010. június 30-a, a befejezés augusztus 15-e volt. A vállalkozó a feladatot 2010.július 16-ig elvégezte.

A vörösiszap-tároló, illetve a gátak állapotának ellenőrzése naponta szemrevételezéssel történt, illetve meghatározott időközönként megtörtént a kazettában lévő folyadék szintjének mérése és annak naplózása.

A naplóbejegyzés szerint 2010. október 4-én 215,88 mBf volt a zagyszint a kazettában, ami 3 cm-rel magasabb volt az egy héttel korábbinál, vagyis a terv szerinti maximum betöltési szint (216,0 mBf) alatt 12 cm-rel állt a vízszint.

2010. október 4-én 12 óra 10 perckor a gát átszakadt.