A Kúria Kfv.35652/2016/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az ügyben eljáró nemzeti bíróság feladata, hogy az Európai Unió Bírósága által kidolgozott teszt alkalmazása útján vizsgálja az áfalevonási jog megtagadásának jogszerűségét. [5/2016. (IX. 26.) KMK vélemény]

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.652/2016/4. szám

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. M. Tóth Zoltán egyéni ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: Dr. Jenőfi Márk jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 23. szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.471/2015/21.

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.471/2015/21. számú ítéletének a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, támadott részében hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.195.000 (egymillió-százkilencvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és egy szlovákiai gazdasági társaság vállalkozási szerződést kötöttek. Ennek értelmében a felperes elvállalta a műszaki rajzon megadott termék: hidraulika tömbszelence gyártását a megrendelő által biztosított alapanyagokból, továbbá azok szállítását a megrendelő telephelyére. A felperes alvállalkozóként bevonta a G. Bt.-t (továbbiakban Bt.), mely a C. Kft.-t (továbbiakban Kft.) bízta meg a termék legyártásával.

[2] A felperes 2011. szeptember hónapban a Bt. által kibocsátott 6 db számla általános forgalmi adó tartalmát levonásba helyezte. Kiutalás előtti ellenőrzés során az adóhatóság a felperes terhére 11.950.000 Ft jogosulatlan áfa visszaigénylést állapított meg, mely után adóbírság megfizetését írta elő.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2015. március 16. napján kelt 2928648175 számú határozatával az elsőfokú döntést megváltoztatva a 2011. szeptember havi időszak vonatkozásában 13.000 Ft következő időszakra átvihető követelés különbözetet állapított meg, míg egyebekben az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta. A lefolytatott kapcsolódó vizsgálatok eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a Kft. által a Bt. felé kibocsátott tömbszelence megmunkálásáról szóló számlák tartalmilag hiteltelenek, a számlákon szereplő gazdasági események nem jöttek létre. Erre figyelemmel a Bt. által befogadott hiteltelen számlák változatlan tartalmú továbbszámlázása a gazdasági események lényegi tartalmát érintő hiteltelenségét vonta maga után.

[4] Azt is rögzítette, hogy a felperesnek a feltárt bizonyítékok alapján tudnia kellett arról, hogy a befogadott számlák tartalmilag hiteltelenek különös tekintettel arra, hogy a felperes képviselője az adóhatóság által az ellenőrzés során beszerzett adatok, információk szerint közeli ismeretségben, illetőleg baráti viszonyban állt a számlázási láncban résztvevő társaság ügyvezetőjével. A felperes tulajdonosának fia egyben a Kft. alkalmazottja is volt.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes nem tett eleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének. A gazdasági esemény megvalósulását alátámasztják az általa csatolt és az adóhatóság rendelkezésére álló külső és belső bizonylatok, a Bt. ügyvezetőjének nyilatkozata, szakmunkás bizonyítványa, valamint a Kft. volt ügyvezetőjének nyilatkozata, a rendelkezésre bocsátott, a munkavégzés helyszínéről készült fényképfelvételek, szállítólevelek, számlák, továbbá a felperes főkönyvi kivonatai és a műhely kölcsönbe adását alátámasztó kölcsönszerződés is, valamint a műhely fekvése szerinti település körjegyzőjének a műhely kölcsönadásához kapcsolódóan kiállított tájékoztató levele. Ezen túlmenően a szlovák gazdasági társaság főkönyvi kivonatából megállapítható, hogy a felperes által kibocsátott számlák a társaság könyvelésében maradéktalanul megtalálhatók. Nézete szerint a bizonyítási eljárás során nem merült fel olyan tény, körülmény, amely a felperes és a teljesítésben résztvevő alvállalkozók közötti ügylet valótlanságát, illetőleg az adókijátszásban való részvételét igazolták volna. A személyi összefonódások nem elégséges bizonyítékai a számlán szereplő társaságok tevékenységének adókijátszásban való részvételének igazolására. E körben hivatkozott az Európai Unió Bíróságának Halifax ügyben hozott döntésére. A Bt. és a Kft. tekintetében lefolytatott kapcsolódó vizsgálat megállapításai nem a teljesítés hiányán alapulnak.