A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27471/2015/21. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 215. §, 324. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 62. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 165. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §, 127. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Gadaneczné dr. Horváth Eszter

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1.K.27.471/2015/21.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ... ügyvéd (...) által képviselt ... (....) felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (...) alperes ellen adó - ... - ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (azaz negyvenezer) forint perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására - 716.000 (azaz hétszáztizenhatezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes vasárú, festék és üveg kiskereskedelmet folytató társaság. A felperes és a ... (a továbbiakban: S.r.o) vállalkozási szerződést kötöttek, melynek értelmében a felperes elvállalta műszaki rajzon megadott termék (hidraulika tömbszelence) gyártását a megrendelő által biztosított alapanyagokból, továbbá azok szállítását a megrendelő telephelyére. A vállalkozási szerződés teljesítéséhez a felperes alvállalkozóként a ... (a továbbiakban: Bt.) vette igénybe a tárgyi időszakban. A Bt. egyedüli alvállalkozója a tömbszelence gyártás kapcsán a ... (a továbbiakban: Kft.) volt.

A felperes 2011. szeptember hónapra vonatkozóan a Bt. által kibocsátott ..., ..., ..., ..., ..., ... sorszámú, összességében 11.937.500 forint áfa tartalmú számlát helyett levonásba.

Az első fokú adóhatóság ... számú megbízólevél alapján 2011. szeptember hónapra vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést végzett a felperesnél általános forgalmi adónemben. Az ellenőrzés a 2014. április 17. napján kelt ... sorszámú -kiegészített -jegyzőkönyv megállapításaival zárult.

Az első fokú hatóság a felperesnek a kiegészítő jegyzőkönyvre tett észrevételében foglaltakat is figyelembe véve 2014. október 18. napján kelt ... bárkódszámú határozatával a felperes terhére 11.950.000 forint adókülönbözetet állapított meg, mely teljes egészében jogosulatlan visszaigénylésnek minősül, amely után 5.975.000 forint adóbírság megfizetésére kötelezte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2015. március 16. napján kelt ... bárkód számú határozatával az első fokú hatóság döntését megváltoztatva 2011. szeptember havi időszak vonatkozásában 13.000 forint következő időszakra átvihető követelés különbözet állapított meg, egyebekben az első fokú hatóság döntését helyben hagyta. Kifejtette, hogy az adóigazgatási eljárás során lefolytatott kapcsolódó vizsgálatok eredménye képen megállapítást nyert (Bt.-re vonatkozó ... bárkódszámú határozat 37. oldal 3. bekezdése), hogy a Kft. által a Bt. felé kibocsátott a tömszelence megmunkálásáról szóló számlák tartalmilag hiteltelenek, a számlákon szereplő gazdasági esemény a Kft. és a Bt. között nem jött létre. Erre figyelemmel a keresettel támadott határozatában megállapította, hogy a Bt. által befogadott hiteltelen számla változatlan tartalmú tovább számlázása is a gazdasági esemény lényegi tartalmát érintő hiteltelenségét vonja maga után.

A felperesnek a feltárt bizonyítékok alapján tudnia kellett arról, hogy az általa befogadott számlák tartalmilag hiteltelenek, különös tekintettel arra, hogy a felperes képviselője az adóhatóság által az ellenőrzés során beszerzett adatok, információk szerint közeli ismeretségben, illetőleg baráti viszonyban állt a számlázási láncban résztvevő társaság ügyvezetőivel. A felperes tulajdonosának fia, egyben a Kft. alkalmazottja is volt.

A felperes a határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetlevelében az alperes határozatának az első fokú hatóság döntésére is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott arra, álláspontja szerint az adóhatóság a tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett teljes körűen eleget. A gazdasági esemény megvalósulását támasztják alá az általa csatolt és az adóhatóság rendelkezésére álló külső és belső bizonylatok (az átvételi elismervények illetőleg a számlák, a szállítólevelek, ... (Bt. ügyvezetőjének) a nyilatkozata és szakmunkás bizonyítványa, valamint ... (Kft. volt ügyvezetője) nyilatkozata és az általa rendelkezésre bocsátott fénykép felvételek, a Kft.-nek a szállítólevelei és számlái is, továbbá a felperes főkönyvi kivonata és a műhely kölcsönbe adását alátámasztó kölcsönszerződés is, valamint a műhely fekvése szerinti település körjegyzőjének a műhely kölcsönadásához kapcsolódóan kiállított tájékoztató levele).

Az S.r.o. főkönyvi kivonatából megállapítható, hogy a felperes által az S.r.o. felé kibocsátott, és az adóigazgatási eljárás során bemutatott számlák a társaság könyvelésében maradéktalanul megtalálhatóak. Ezeket a tényeket az alperes határozatában érdemben nem vizsgálta, döntését sérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § e) pontjában foglalt indokolási kötelezettség követelményét. Felperes álláspontja szerint a bizonyítási eljárás során nem merült fel olyan tény vagy körülmény, amely a felperes és a teljesítésben részvevő alvállalkozók közötti ügylet csalárd, valótlan volt, illetőleg az adókijátszásban való részvételt igazolták volna. Az adóhatóság által hivatkozott személyi összefonódások nem elégséges bizonyítékok arra, hogy a számlán szereplő társaságok tevékenységének adókijátszásban való részvételét alátámasszák. Hivatkozott az Európai Bíróságnak a Halifax ügyben hozott ítéletére.

Álláspontja szerint, a Bt. és a Kft. tekintetében lefolytatott kapcsolódó vizsgálat megállapításai nem a teljesítés hiányán alapulnak.

Sérelmezte az illetékről szóló 1990. évi XCII. törvény (továbbiakban: Itv.) 32. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, hogy bár a másodfokú hatóság az első fokú hatóság döntését a felperes javára változtatta meg, a fellebbezési illeték visszatérítésére mégsem került sor. Egyebekben a Bt. tekintetében hozott alperesi határozat megállapításait vitatta. Perköltséget kért.

.

Az alperes ellen kérelmében a felperes keresetének az elutasítását kérte a határozatban hivatkozott indokok alapján, perköltségben való marasztalásával.

A felperes keresete nem alapos.