A Kúria Kfv.37783/2017/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ENERGIAÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §] Bírók: Kovács András, Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán

A határozat elvi tartalma:

A felülvizsgálati eljárásban, mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban a jogerős ítélet csak jogszabálysértésre hivatkozással támadható. Önmagában az eljárási törvényekben foglalt tényállás megállapítás, bizonyítás, bizonyítás-értékelés vitatása nem alapozhatja meg a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, amennyiben az megfelelően indokolt, a kifogásolt körülmények az ügyben hozott érdemi döntést nem érintik.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.37.783/2017/8.

A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke

dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró

dr. Sperka Kálmán bíró

A felperes: (...)

A felperes képviselője: Dr. Kalló Ügyvédi Iroda

Az alperes: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos

A per tárgya: energiaügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 2.Kf.650.120/2016/9.

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 29.K.30.787/2016/7.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 2.Kf.650.120/2016/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] K. T. (panaszos/felhasználó) 2013. április 23-án panaszt terjesztett elő az alperesi hatóságnál, a felperes (engedélyes/szolgáltató) vele szemben szabálytalan vételezés miatt lefolytatott eljárása és intézkedései jogszerűségének felülvizsgálatát kérve. Felperes munkatársai a felhasználó lakóhelye szerinti felhasználási helyen 2012. január 11. napján felülvizsgálatot végeztek, amelyről ténymegállapító jegyzőkönyvet vettek fel. A vizsgálat eredményeképpen a felperes megállapította, hogy - a 2002. november 26-án a felhasználó számára sértetlen állapotban átadott - fogyasztásmérő harmadik fázisán lévő sérült áramkorlátozó összekötő vezetéknél és ugyanezen fázison kialakított dugaszoló aljzatnál a méretlen vételezés lehetősége fennállt, mely szerződésszegésnek minősül a felperes Üzletszabályzatának 7.8.2. pont ed) alpontja alapján. Felperes a felhasználó terhére 360.000 forint kötbérkövetelést támasztott. A felhasználó ennek jogszerűségét nem ismerte el.

[2] A panaszeljárás lefolytatását követően az alperes az FVFO_2015/5437-1. számú 2015. december 10. napján kelt határozatával (a továbbiakban: alaphatározat) a panasznak részben helyt adott, megtiltotta a felperesnek, mint engedélyesnek a 360.000 forint végösszegű kötbér, mint jogkövetkezmény alkalmazását. Kötelezte egyúttal a felperest, hogy az Üzletszabályzatának 7.8.1.f) pontja szerinti szerződésszegése jogkövetkezményeként a felhasználó részére fizessen meg 36.500 forint összegű kötbért.

[3] Az alperesi határozat hivatkozott arra, hogy a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. számú mellékletében és a felperes Üzletszabályzatában foglaltak alapján a felperesi szolgáltató helyesen állapította meg, hogy a fogyasztásmérő helyet a méretlen villamos energia vételezésére alkalmassá tették. Ugyanakkor a kiterhelt kötbér összegének megállapítása nem az Üzletszabályzatnak megfelelően történt, mert a felperes a nappali mérő mindhárom fázisát figyelembe vette a kötbér kiszámításakor, miáltal a kötbér mértéke tekintetében tévesen döntött. Megállapította egyúttal, hogy a felperes az Üzletszabályzatában foglalt eljárási szabályokat megszegte, és a mérőnyilvántartási adatok 30 napon túli átvezetése miatt kötelezte felperest a felhasználónak történő kötbér megfizetésére, figyelemmel a Vet. 57. § (4) és (5) bekezdésére.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] Felperes keresetében elsődlegesen kérte a határozat hatályon kívül helyezését, illetőleg megváltoztatását, az abban foglalt kötelezés törlését. Kérte, hogy a bíróság mondja ki, hogy felperes az adott panaszügyben a vonatkozó jogszabályi előírások szerint járt el, a panasz megalapozatlan, tehát a kötbér követelése jogszerű volt. Másodlagosan alperes új eljárásra kötelezését kérte. Nézete szerint alperes tévesen tiltotta meg a felperes számára a teljes kötbér összegre nézve annak alkalmazását, hiszen megállapítja, hogy jogosan alkalmazandó a kötbér, azonban annak összege csak 120.000 forint lenne. Alperes határozata emiatt a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdésébe ütközik. Továbbá az alperesi határozat nem részletezi, hogy a felperes milyen mérőadat nyilvántartási kötelezettség 30 napon túli átvezetésének elmulasztása miatt köteles a panaszosnak kötbért fizetni. A csatolt mérőhely felülvizsgálati lap, valamint a kismegszakító cseréjekor hibaelhárítás keretében felvett munkalap szerinti adatok igazolják az eljárása jogszerűségét. Mivel ezek vizsgálata elmaradt a hivatal részéről, így ezzel sérült a Ket. 50. § (1) bekezdés, valamint a 72. §-a.

[5] Alperes 2016. március 9-én kelt FVFO_2016/375-3. számú határozatával az alaphatározatot módosította. Az indokolási részt kiegészítette és rögzítette, hogy a felperes által megküldött dokumentumok alapján megállapította, hogy a felperes a perbeli fogyasztásmérőn 2010. október 20. napján végzett tevékenysége során 4 db ép állapotú, számszerűen is megjelölt zárópecsét meglétét rögzítette úgy, hogy 2002. november 26-án 3 db számszerűen is megjelölt engedélyezési zárópecséttel adta át a felhasználó részére. A felperes 2012. január 11. napján tartott ellenőrzése során 3 db számszerűen is megjelölt zárópecsét jelenlétét rögzítette, hiányt nem állapított meg, azonban a (...) számú zárópecsét ekkor már nem volt megtalálható a mérőhelyen. Mindebből alperes szerint következik, hogy a felperes 2002. november 26. és 2010. október 20., illetve 2010. október 20. és 2012. január 11. között nem dokumentált, az engedélyesi zárópecsétek változásával is járó tevékenységet végzett a mérőhelyen, ezért az Üzletszabályzat 7.8.1.f) pontja szerint nem dokumentált munkavégzés miatt a felhasználó számára az Üzletszabályzatban foglaltak szerinti kötbér megfizetésére köteles.