A Fővárosi Törvényszék G.40480/2012/47. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 324. §, 327. §, 328. §, 556. §] Bíró: Kaszap Tamás

Fővárosi Törvényszék

Gazdasági Kollégiuma

Budapest II. Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp., Pf. 887.

6.G.40.480/2012/47.

A Dr Németh Ferenc István (cím) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (cím) felperes, Dr. Karczub Péter ügyvéd (cím) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. r. alperes, II.rendű alperes neve (cím) II. r. alperes, dr. Karcsay Mariann (cím) ügyvéd által képviselt III.rendű alperes neve (cím) III. r. alperes és IV.rendű alperes neve (cím) IV. r. alperes, dr. Bélik Mihály ügyvéd által képviselt V.rendű alperes neve (cím) V. r. alperes ellen biztosítási szolgáltatás teljesítése és egyéb iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék meghozta a következő

RÉSZÍTÉLETET:

A bíróság a felperes I. r. alperessel szembeni keresetét elutasítja és kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 1.000.000.- (egymillió) Ft. perköltséget, míg az Államnak külön felhívásra 300.000.- (háromszázezer) Ft. feljegyzési kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál kell 3 példányban benyújtani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálást kérhetik (1952. évi III. tv. 220.§-ának (3) bekezdése, 256/A. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontja.)

I n d o k o l á s

A felperesi jogelőd és az I. r. alperes között 1993. január 15-i kockázatviselési kezdettel betöréses lopásra és rablásra is kiterjedő vagyonbiztosítási szerződés jött létre, melyet a felek 1994. március 8.-i hatállyal módosítottak.

A felperesi jogelőd mint biztosított értéktárára vonatkozóan 1994. március 29.-én az I. r. alperes szakértője felmérést végzett és megállapította, hogy a .... szám alatti 1000 négyzetméteres betontömb építmény valamikori bombabiztos óvóhely volt, ahova három darab acélajtón lehet bejutni, ebből kettő állandóan zárt. Az ajtók forgóreteszes karos zárással rendelkeznek, ipari kamerán állandó, huszonnégy órás figyelőszolgálat működik, a fegyvereket külön vasajtó mögött, külön riasztórendszer is védi. Az építmény főfalai három méter vastagok, a belső válaszfalak hetven centiméteres vastagságúak, a födém négy méter vastag. A riasztást rádiótelefonon és telefonon lehet elvégezni. Az ajtókon kívülről támadható zárszerkezet nem található. Belső fegyveres őrszolgálat van.

A felperesi jogelőd 1994. április 3.-án kibocsátott szolgálati utasítása a huszonnégy órás őrszolgálat részére tartalmazta, hogy a szállítók távozása után lezárja az épületet, az átvett küldeményeket szortírozza, összesíti és előkészíti a másnapi kiszállításra a szolgálati vezénylés alapján, bezárja az értéktárat, a fegyverszobát és élesíti a riasztórendszert. Az utasítás tartalmazta, hogy a szállítók távozása után az objektumba az ügyvezetők és a csoportvezetők kivételével más személyt nem engedhet be, kivételt képez, ha a felsorolt személyek értesítik, hogy valaki zárás után munkavégzés, illetőleg egyéb feladat elvégzése céljából az objektumba beléphet. Az őr további feladata, hogy rendkívüli eseménynél, idegen behatolás esetén értesíti az ügyvezetőket és a csoportvezetőket rádiótelefonon, Urh rádión, telefonon vagy személyi hívón.

1994. május 8.-án a felperesi jogelőd előadása szerint biztosítási esemény történt. A felperesi jogelőd a biztosítási eseményt bejelentette az I. r. alperesnek, a felek között vita alakult ki.

1994. május 26-án jegyzőkönyv készült a május 16.-i káreseti helyszíni szemléről. Ekkor a felperesi jogelőd ügyvezetője bemutatta a káreset helyszínét, elmondta, hogy a légvédelmi bunkernek nyolc bejáratából hét állandóan le van zárva, azok kulcsa el van zárva. Az ajtók csak belülről nyithatóak. Az ajtókon erőszakos behatolásra utaló nyomok nem volt láthatóak. A nyolcadik ajtón bonyolították a cég forgalmát, amit belülről elektromos zárral és csak belülről nyitható retesszel láttak el. A káresemény időpontjában az elektromos zár nem működött. A bejárati ajtót és az ajtóhoz vezető lépcsőt ipari kamera figyelte, adását az ügyeletes, a helyiségben tartózkodó őr figyeli. Az ajtón csak belső retesz volt, ezért a tettes csak úgy juthat be, ha belülről beengedik. A bejárattól két méterre található az ügyeleti szoba, balra az értéktár előtti lépcsőház, ahonnan lezárt páncélajtón keresztül lehet az értéktárba jutni. Az értéktár ajtaján riasztó van, annak kulcsa a szolgálatos őrnél található. Az értéktár ajtaján erőszakos behatolási nyomok nem voltak, riasztója be volt élesítve. Az ügyvezető elmondta, hogy az ügyeleti szobában dulakodás nyomai és vérnyomok, az értéktárban vérnyomok voltak.

Az 1994-ben elkövetett bűncselekmény nyomozása 1998-ban vett lendületet, több gyanúsítottat 1999. folyamán helyeztek előzetes letartóztatásba.

1995. november 8.-án a felperesi jogelőd keresetet indított az I. r. alperes ellen a biztosítási szerződés teljesítése végett 100.000.000.-Ft és ennek 1994. június 26.-ától járó törvényes késedelmi kamata megfizetésére.

1996. október 18.-án kelt 4.G.76.439/1995/12. sorszámú ítéletében a bíróság a felperes keresetének helyt adott és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000.000.-Ft-ot és annak 1994. június 26.-ától járó törvényes késedelmi kamatát és a perköltséget.

Az alperes fellebbezése folytán eljáró Legfelsőbb Bíróság mind másodfokú bíróság 1997. november 21.-én kelt Gf.I.33.433/1996/12. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újratárgyalására és újabb határozat meghozatalára utasította, megállapítva a másodfokú eljárásban felmerült alperesi és felperesi költséget.

Indokolásában rögzítette, hogy a felek közötti biztosítási szerződést a felek 1994. március 7.-én módosították, az így kiterjedt a felperes által bérelt budapesti értéktárban elhelyezett készpénzre és értékcikkekre 100.000.000.-Ft értékhatárig és a módosított biztosítási szerződés záradéka szerint az alperes teljesítési kötelezettségét kizárta arra az esetre, ha a szerződő vagy az általa megbízott fegyveres részt vesz a káresemény bekövetkeztében. A megismételt eljárásra vonatkozóan egyebek mellett előírta, hogy vizsgálni kell, a felperes kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének mennyiben tett eleget. Tekintettel arra, hogy erőszakos behatolási nyom nem volt feltalálható és az épületbe csak úgy lehetett bejutni, ha az őr valakit beengedett, mert kívülről a bejárati ajtón nem volt zárszerkezet, nem mellőzhető a felperes kárelhárító kötelezettségének vizsgálata, a perbeli időben szolgálatot tett teljesítő őr a szolgálati szabályzat megszegésével nyitotta-e ki az ajtót.