31994R2728[1]

A Tanács 2728/94/EK Euratom rendelete (1994. október 31.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról

A TANÁCS 2728/94/EK EURATOM RENDELETE

(1994. október 31.)

a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 235. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 203. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel az Európai Számvevőszék véleményére ( 3 ),

mivel az Európai Közösségek általános költségvetése fokozott pénzügyi kockázatnak van kitéve a harmadik országoknak nyújtott hiteleket fedező garanciák következtében;

mivel az Európai Tanács 1992. december 11-12-én úgy határozott, hogy a körültekintő költségvetési gazdálkodás és a pénzügyi fegyelem szempontjai új pénzügyi mechanizmus létrehozását követelik meg, és ennek megfelelően garanciaalap felállítására van szükség a harmadik országoknak nyújtott hitelekkel, valamint a harmadik országoknak nyújtott hiteleket fedező garanciákkal összefüggő kockázatok fedezésére, illetve harmadik országban kivitelezett projektek esetében; mivel e követelménynek olyan garanciaalap felállításával lehet megfelelni, amelyet az Európai Közösség tartozásainak közvetlen kifizetéséhez lehet igénybe venni;

mivel az intézmények az 1993. október 29-i intézményközi egyezmény keretében hozzájárultak ahhoz, hogy a költségvetésben tartalékot képezzenek a harmadik országok javára és harmadik országokban megvalósított hitelezési és garanciavállalási ügyletekre;

mivel a jelenleg létező mechanizmusok a garancia beváltását azok aktiválásához kötik, különösen készpénzforrások ideiglenes igénybevétele révén, az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 88/376/EGK, Euratom határozat ( 4 ) végrehajtásáról szóló, 1989. május 29-i 1552/89/EGK, Euratom rendelet 12. cikkének értelmében;

mivel a garanciaalapot a források fokozatos befizetésével kell kialakítani; mivel az alap ennélfogva kamatbevételt is szerez befektetett eszközei, valamint a nem teljesítő adósoktól behajtott összegek után, amennyiben az alap már beváltotta a garanciát;

mivel nemzetközi pénzügyi intézmények tapasztalatai szerint 10 %-os arány látszik megfelelőnek a garanciaalap forrásai és a garantált tőkekötelezettségek - megnövelve az esedékes kifizetetlen kamatokkal - között;

mivel a garanciaalap előirányzott összegének eléréséhez megfelelőnek látszik az egyes műveletek értékének 14 %-át kitevő befizetés; mivel az ilyen befizetések teljesítésének rendszerét meg kell határozni;

mivel amint az előirányzott összeget elérték, a befizetések mértékét felülvizsgálják; mivel ha a hozzájárulások meghaladják az előirányzott összeget, a többletet vissza fogják fizetni az Európai Közösségek általános költségvetésének;

mivel célszerű a garanciaalap pénzügyi igazgatását az Európai Beruházási Bankra (EBB) bízni; mivel az alap működését az Európai Számvevőszék ellenőrzése alá kell helyezni, összhangban az Európai Számvevőszék, a Bizottság és az Európai Beruházási Bank által megállapítandó eljárásokkal;

mivel a Szerződések kizárólag az EK-Szerződés 235. cikke és az Euratom-Szerződés 203. cikke szerinti felhatalmazást adják meg e rendelet elfogadására vonatkozóan,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Létrejön egy garanciaalap (a továbbiakban: alap) amelynek forrásai a Közösség tartozásainak törlesztését szolgálják, amennyiben a Közösség által nyújtott vagy garantált hitel, vagy az Európai Beruházási Bank által nyújtott és a Közösség által garantált hitelgarancia kedvezményezettje nem teljesíti fizetési kötelezettségét.

Az első bekezdésben említett hitelezési és garancianyújtási műveletek (a továbbiakban: "műveletek") kedvezményezettjei harmadik országok, vagy harmadik országokban megvalósuló beruházások finanszírozására szolgálnak.

Harmadik ország érdekében, illetve egy harmadik országbeli projekt finanszírozása céljából végrehajtott minden művelet e rendelet hatályán kívül esik azon időponttól fogva, amikor az adott ország csatlakozik az Európai Unióhoz.

2. cikk

Az alap forrásai:

- évi egyszeri, a 4. és 5. cikk értelmében az Európai Unió általános költségvetéséből származó befizetések,

- az alap befektetett forrásaiból származó kamatjövedelem,

- a nem teljesítő adósoktól behajtott összegek, amennyiben az alap által nyújtott garanciát már igénybe vették.

3. cikk

Az alap forrásai megfelelő szintre (a továbbiakban: "előirányzott összeg") emelkednek.

Az előirányzott összeg az egyes műveletekből eredő összes fennálló közösségi tőkekötelezettség 9 %-a, megnövelve az esedékes kifizetetlen kamatokkal.

Ha év végére az előirányzott összeget túllépik, úgy a többletet vissza kell fizetni egy külön tételbe az Európai Közösségek általános költségvetésében kimutatott bevételek között. Az n-1. évre vonatkozó, az előirányzott összeg és az alap nettó eszközállományának értéke közötti, az n. év elején kiszámított különbség alapján a többletet egy tranzakcióval kell az Európai Unió általános költségvetése bevételi kimutatásának külön fejezetébe befizetni az n+1. évben.

3a. cikk

Egy új tagállamnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően, az előirányzott összeget az 1. cikk harmadik albekezdésében említett műveletek alapján kiszámolt összeggel kell csökkenteni.

A csökkentés összegének kiszámolásához a 3. cikk második albekezdésében említett, a csatlakozás napján alkalmazandó százalékrátát kell az azon a napon kinnlevőséget képező összegre alkalmazni.

A többletet az Európai Unió általános költségvetésében kimutatott bevételek külön tételébe kell visszafizetni.

4. cikk

Az n-1. évre vonatkozó, az előirányzott összeg és az alap nettó eszközállományának értéke közötti, az n. év elején kiszámított különbség alapján a többletet egy tranzakcióval kell az alapba befizetni az n+1. évben az Európai Unió általános költségvetéséből.

5. cikk

(1) Amennyiben egy vagy több mulasztás eredményeként az n-1. év során a garanciák aktiválása meghaladja a 100 millió EUR-t, a 100 millió EUR fölötti összeget éves részletekben kell visszafizetni az alapba az n+1. évtől kezdődően és a következő években a teljes visszafizetésig (kiegyenlítő mechanizmus). Az éves részlet összege az, amelyik az alábbiak közül alacsonyabb:

- 100 millió EUR, vagy

- a kiegyenlítő mechanizmusnak megfelelően fennmaradó esedékes összeg.

Az n-1. évet megelőző évek garanciaaktiválásából származó bármely összeget, amely nem került a kiegyenlítő mechanizmusnak megfelelően teljes kifizetésre, azt megelőzően kell visszatéríteni, hogy az n-1. vagy azt követő években történt mulasztásokkal kapcsolatos kiegyenlítő mechanizmus életbe lépne. Ezeket a fennmaradó összegeket továbbra is a kiegyenlítő mechanizmus keretében az Európai Unió általános költségvetéséből behajtandó maximális éves összegekből kell levonni, amíg a teljes összeget vissza nem térítik az alapnak.

(2) Az e kiegyenlítő mechanizmus alapján történő számításokat el kell különíteni a 3. cikk harmadik albekezdésében, valamint a 4. cikkben említett számításoktól. Mindazonáltal azok együtt évi egyszeri átutalást eredményeznek. Az Európai Unió általános költségvetéséből a kiegyenlítő mechanizmus keretében fizetendő összegeket az alap nettó eszközállományaként kell kezelni a 3. és 4. cikk szerinti számításhoz.

(3) Ha - egyszeri vagy többszöri jelentősebb nem teljesítést követő garanciaaktiválás eredményeként - az alap forrásállománya az előirányzott összeg 80 %-a alá süllyedne, úgy a Bizottság tájékoztatja erről a költségvetési hatóságot.

(4) Ha - egyszeri vagy többszöri jelentősebb nem teljesítést követő garanciaaktiválás eredményeként - az alap forrásállománya az előirányzott összeg 70 %-a alá süllyedne, úgy a Bizottság jelentést nyújt be azon kivételes intézkedésekről, amelyek az alap újrafeltöltéséhez szükségesek lehetnek.

6. cikk

A Bizottság az alap pénzügyeinek kezelésével az EIB-t bízza meg a Közösség nevében kiadott meghatalmazás keretében.

7. cikk

A Bizottság - legkésőbb a következő pénzügyi év május 31-ig - az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és az Európai Számvevőszéknek éves beszámolót küld az alap helyzetéről és gazdálkodásának előző évi alakulásáról.

8. cikk

Az alap bevételi és kiadási kimutatását és mérlegét a Közösségek bevételi és kiadási kimutatásaihoz, valamint mérlegéhez kell csatolni.

9. cikk

A Bizottság átfogó jelentésekben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az alap működéséről az első csatlakozási megállapodás megkötésekor a csatlakozó államokkal, és 2006. december 31-ét megelőzően. A Bizottság szükség esetén megfelelő javaslatokat nyújt be a Tanácsnak az alap paramétereinek módosítására vonatkozóan.

10. cikk

E rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A 4. cikk az 1993. január 1-je után eldöntött és lekötött műveletekre alkalmazható.

Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL C 68., 1993.3.11., 10. o.

( 2 ) HL C 315., 1993.11.22., 235. o.

( 3 ) HL C 170., 1993.6.21., 25. o.

( 4 ) HL L 155., 1989.6.7., 1. o. A legutóbb a 2729/94/EK, Euratom rendelettel (lásd a Hivatalos Lap 5. oldala) módosított rendelet.