A Győri Ítélőtábla Bhar.11/2014/6. számú határozata közokirattal visszaélés vétsége tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 195. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 27. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 339. §, 386. §, 387. §, 388. §, 393. §, 397. §, 398. §, 403. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 20. §, 346. §] Bírók: Kovács Tamás, Miklós Mária, Takácsné dr. Helyes Klára

Kapcsolódó határozatok:

Szombathelyi Járásbíróság B.901/2011/27., Szombathelyi Törvényszék Bf.370/2013/3., *Győri Ítélőtábla Bhar.11/2014/6.* (ÍH 2015.3)

***********

Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság

Bhar.11/2014/6. szám

A Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Győrött, a 2015. évi január hó 20. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A közokirattal visszaélés vétsége miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Szombathelyi Törvényszék 2014. évi január hó 14. napján kihirdetett 6.Bf.370/2013/3. számú ítéletét megváltoztatja, a másodfokú eljárás befejezéséig felmerült 325.781.- /Háromszázhuszonötezer-hétszáznyolcvanegy/ Ft bűnügyi költségből a vádlott köteles az államnak megfizetni 100.000.- /Egyszázezer/ Ft-ot, míg a fennmaradó 225.781.- /Kettőszázhuszonötezer-hétszáznyolcvanegy/ Ft-ot az állam viseli.

Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az eljárás tárgya okirattal visszaélés vétsége.

A harmadfokú eljárásban 12.700.- /Tizenkettőezer-hétszáz/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet az állam visel.

I n d o k o l á s :

A Szombathelyi Járásbíróság megismételt eljárásban, 2013. május 27. napján nyilvános tárgyalás alapján hozott 6.B.901/2011/27. számú ítéletével, vádlott vádlottat 2 rb. okirattal visszaélés vétsége (Btk. 277. § (1) bekezdés) miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett arról, hogy az eljárás során felmerült 321.781.-forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az első fokú bíróság ítéletben kifejtett indokolása szerint a vádlott betegsége nem alapozza meg, hogy kóros elmeállapot címén legyen felmenthető, de az ügy kapcsán tett nyilatkozataiból következően a tényállásban megállapított cselekményt - a C.-i 002. számú választókör szavazóhelyiségéből a Vas Megyei 4. számú választókerület egyéni és területi szavazólapjait kivitte, majd az utcán elégette - abban a téves feltevésben követte el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, a saját meglátása szerint társadalmilag hasznosnak és erre a tévedésre beszámítási képességének súlyos fokú korlátozottsága folytán alapos oka volt. Ezért büntethetőséget kizáró okból - társadalomra veszélyességben való tévedés miatt - az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény ( továbbiakban: régi Btk.) 27. §-ának (2) bekezdése szerint nem büntethető.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott terhére az ügyész jelentett be fellebbezést, a felmentés miatt, bűnösség megállapítása és megrovás alkalmazása érdekében.

A vádlott az elsőfokú ítélet indokolása miatt, annak megállapítása érdekében fellebbezett, hogy a magatartásnak társadalomra veszélyessége hiányzik, ezért nem valósított meg bűncselekményt.

A kétirányú perorvoslatok alapján a Szombathelyi Törvényszék a másodfokú eljárási szabályokra tekintettel végezte el az elsőfokú ítélet felülbírálatát, amely kiterjedt az eljárásjogi kérdésekre, a büntetőjogi főkérdésekre és a járulékos döntésre.

Ennek eredményeként nyilvános ülésen 2014. január 14. napján hozott 6.Bf.370/2013/3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a vádlott bűnösségét a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk. ) alkalmazásával a Btk. 346.§ (1) bekezdés b./ pontjába ütköző közokirattal visszaélés vétségében megállapította, ezért megrovásban részesítette. Kötelezte vádlottat az eljárásban felmerült 321.781.-forint és a másodfokú eljárásban felmerült további 4000.-forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú ítéleti tényállást - nem megváltoztatva a vádlott cselekvőségét tartalmazó történeti tényállásrészt - helyesbítette, mellőzte abból a vádlott tudatállapotára vonatkozó megállapításokat, miszerint a vádlott:

" azonban abban a téves feltevésben követte el a cselekményét, hogy az a társadalomra nem veszélyes, sőt, a társadalom számára hasznos, mely téves feltevését megalapozta az őt beszámítási képességében súlyos fokban korlátozó, a cselekménye elkövetésekor is fennálló idült nagyzásos-expanzív tematikájú hasadásos elmebetegsége és személyiségzavara."

"Ezen elmebeli állapota miatt alapos oka volt azon feltevésre, hogy az általa megvalósított cselekmény nem veszélyes. "

A megváltoztatott tényállás alapján a társadalomra veszélyességben való tévedést - mint büntethetőséget kizáró okot - nem látta megállapíthatónak, mivel az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi álláspontja szerint, a vádlott korábbi büntetőügyére tekintettel tisztában volt magatartása jogellenességével, a cselekményét ennek tudatában valósította meg, amelyet maga is elismert. Kifejtette, hogy " A vádlottat elmebetegsége az akarati magatartás tanúsításában nem zárta ki, hanem súlyos fokban korlátozta..." a társadalomra veszélyesség tudatának hiánya nála nem állhat fenn. " A kóros elmeállapot és a tévedés, mint büntethetőséget kizáró ok között nem lehet átfedés."

A magatartása túlment a kritikai vélemény szabad kinyilvánításán, cselekményével a terhére rótt bűncselekményt megvalósította, amelyet - a rá nézve kedvezőbb - új Btk. alapján bírált el.

A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.47/2014/1-I. számú átiratában a jogorvoslati kérelmet alaptalannak tartotta és indítványozta a másodfokú ítélet megváltoztatását a vádlott által fizetendő és az állam terhén maradó bűnügyi költség tekintetében. Továbbá a rendelkező rész helyesbítését, mivel elírást tartalmaz, a vádlott ellen nem közokirat-hamisítás vétsége, hanem " okirattal visszaélés vétsége " miatt indult a büntető ügy. Egyebekben a tényállás kiegészítését és a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

Az átiratban kifejtésre került, hogy az eljárt bíróságok szabályos bizonyítási eljárást folytattak le, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi következtetését kötöttségek nélkül mellőzhette a tényállásból, mert ezeknek nem a tényállásban, hanem - a vádlott elmeállapotára vonatkozó megállapítások kivételével - a jogi indokolásban van a helyük. Az első- és másodfokú ítéletek indokolásában megtalálható megállapításokat a vádlott személyiségzavarára és elmeállapotára nézve, indítványozta a tényállás részeként figyelembe venni. A vádlott bűnösségére levont jogi következtetést okszerűnek tartotta és egyetértett a cselekmény minősítésével, a megrovás intézkedés alkalmazásával is.

A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés megváltoztatására azért terjesztett elő indítványt, mert a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költségekből a büntetőeljárás megalapozott elbírálásához elengedhetetlen szakértői bizonyítás költségét a vádlottnak kell viselni, míg az ismételten felmerült védői díjat a Be. 403.§ (5) bekezdésének értelmében, nem kell megfizetnie.

Az ítélőtábla nyilvános ülésén a védő fenntartotta a fellebbezést.