Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27059/2013/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 32. §, 33. §, 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 25. §, 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. §] Bíró: Szalai Tünde

éíööáóÉő

Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Erdei Csaba (fél címe 1) ügyvéd által képviselt PARATOX Kártevő-mentesítő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (felperes címe) felperesnek - a Dr. Répási Péter (3530 Miskolc, Kandia u. 12-14.) jogtanácsos által képviselt NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (3530 Miskolc, Kandia u. 12-14.) alperes ellen adó tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság az alperes jogelődje az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály Észak-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztálya által hozott a másodfokú határozat száma számú másodfokú közigazgatási határozatot az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi.

Az eljárás 900.000 (Kilencszázezer) Ft-os illetékét a Magyar Állam viseli.

A bíróság megállapítja, hogy a felperes 1.065.400 (Egymillió-hatvanötezer-négyszáz) Ft illeték visszatérítésére jogosult.

A peres felek felmerült költségeiket maguk kötelesek viselni.

A bíróság ítélete ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felperes kereseti kérelme, az alperes érdemi nyilatkozata, a csatolt közigazgatási iratok tartalma, a lefolytatott bírósági bizonyítási eljárás eredményeként az alábbiakat állapította meg:

Az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztálya IV. a megbízólevél száma számú megbízólevél felhatalmazása alapján a felperesi adózónál 2000. adóév vonatkozásában bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le valamennyi adónemben.

Az elsőfokon eljárt adóhatóság az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága az elsőfokú határozat száma -es számú határozatával az adózó terhére 22.597.000 Ft adókülönbözetet tárt fel, melyből a felperesi adózót terhelő adókülönbözet 20.779.000 Ft volt, míg az. 1.818.000 Ft adókülönbözet vonatkozásában a felperes által foglalkoztatott magánszemélyt terhelő járulékfizetési kötelezettség került megállapításra.

Az esedékességig történő megfizetés elmulasztása miatt 22.597.000 Ft minősült adóhiánynak, mely után 11.298.000 Ft adóbírság és 12.153.000 Ft késedelmi pótlék került kiszabásra. A jogszabályban előírt adólevonási kötelezettség elmulasztása miatt 4.938.000 Ft mulasztási bírság is kiszabásra került. A revízió a késedelmi pótlék alapjának meghatározása során figyelembe vette Papp Levente foglalkoztatott magánszemély javára kifizetett, a magánszemély egyéb jövedelmének minősülő összeg után levonni elmulasztott 9.876.240 Ft személyi jövedelemadót is. Az elsőfokú adóhatóság kötelezte az adózót a terhére megállapított adókülönbözet, adóbírság, mulasztási bírság és késedelmi pótlék megfizetésére.

A felperes fellebbezéssel élt az elsőfokú határozattal szemben, melyben azt sérelmezte elsődlegesen, hogy az adóhatóság az inagatlan helyrajzi száma helyrajzi szám alatti ingatlanon végzett beruházást a társaság érdekében megvalósultnak nem ismerte el. Vitatta továbbá azt az adóhatósági megállapítást is, hogy a számlakibocsátó üzleti partnar neve Kft. által kibocsátott bizonylatokat a revízió fiktívnek minősítette, mert a számlatömböket később vásárolta a számlakibocsátó. Vitatta a magánszemélytől történt adólevonási kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírságot és járulék megállapítást is.

A fellebbezést az alperes jogelődje, az APEH Hatósági Főosztály Észak-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály bírálta el a másodfokú határozat száma -as számú, 2009. október 20-án kelt határozatával.

A másodfokon eljárt közigazgatási szerv az elsőfokú határozatot megváltoztatta oly módon, hogy a felperest terhelő adókülönbözet összegét 18.635.000 Ft-ra, az adóbírságot a bírság alap csökkentéséhez igazodóan 10.226.000 Ft-ra, míg a késedelmi pótlékot 11.317.000 Ft-ra csökkentette.

A másodfokon eljárt közigazgatási szerv a megváltoztató döntését azzal indokolta, hogy a tiszafüredi fenti ingatlanon végzett beruházás tekintetében megállapította és elismerte azt, hogy a beruházás a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó előkészítő tevékenységnek minősült és az a társaság érdekében megvalósult, ezért a fenti beruházáshoz kapcsolódóan nem tartotta fenn az alperes azon elsőfokú megállapításokat, amelyek olyan számlákhoz tartoztak, amelyekkel összefüggésben egyéb fiktivitásra utaló körülmény nem került feltárásra. Ezeket a bizonylatokat és ahhoz kapcsolódó áfa visszaigényléseket a revízió elfogadta.

A felperes a 30 napos keresetindítási határidőn belül benyújtott kereseti kérelmében elsődlegesen a felülvizsgálni kért másodfokú határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását, az adókülönbözet, az adóbírság és késedelmi pótlék törlését vagy a határozatok megsemmisítését, másodlagosan pedig a határozatok hatályon kívül helyezését kérte.

A felperes a későbbiek során kereseti kérelmét akként módosította, hogy a másodfokú határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő teljes hatályon kívül helyezését, másodlagos kereseti kérelmét tartotta fenn és kérte az alperes perköltségben történő marasztalását ügyvédi munkadíj címén, melyet pertárgyértékhez igazodóan kért megállapítani.

A felperes kereseti kérelmében hivatkozott arra, hogy az adóhatóság eljárása során megsértette az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (továbbiakban: Art.) 97. § (3) és (4) bekezdését valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi XCL. tv. (továbbiakban: KET) 109. § (1) bekezdését, amikor a felperes terhére általános forgalmi adó, nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás adónemekben adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg.

A felperesi érvelés szerint a másodfokú adóhatóság a tényállást semmivel nem bővítette, kizárólag az elsőfokú adóhatóság által megküldött iratokból dolgozott, melyekből nagyrészt ugyanazt a téves és okszerűtlen következtetést vonta le, a tekintetben, hogy a város neve ingatlanon a beruházás megvalósulását és annak a vállalkozás érdekében történő felmerülését elismerte, ugyanakkor önkényesen a revízió figyelmen kívül hagyta, hogy 15.000.000 Ft kiadás ténylegesen a beruházással kapcsolatban merült fel. Azt nem lehet az adóhatóság által minősítettek szerint az ügyvezető neve akkori ügyvezető személyes, nem önálló tevékenységből származó jövedelmének tekinteni, mely után személyi jövedelemadó különbözet és a felperesi kft. mint foglalkoztató vonatkozásában az adóelőleg és járulékfizetési kötelezettség elmulasztása lenne megállapítható.