A Kúria Kfv.35342/2013/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 275. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. §, 99. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A tényállás tisztázása és bizonyítása az adóhatóság kötelezettsége, de az adózó is köteles együttműködni az adóhatósággal és bizonyítékait az ellenőrzés rendelkezésére kell bocsátania.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.VI.35.342/2013/3.szám

A Kúria a Dr. Ügyvédi Iroda , ügyintéző: dr. ügyvéd ) által képviselt felperesnek a dr. jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. február 8. napján kelt 2.K.27.059/2013/2. számú ítélete ellen az alperes által 4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.059/2013/2. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét teljes körűen elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000 (kettőszázezer) forint elsőfokú és 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 900.000 (kilencszázezer) forint kereseti és 1.775.600 (egymillió-hétszázhetvenötezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Az adóhatóság a felperesnél 2006. évre, valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott első fokú érdemi döntést az alperes a 2009. október 20. napján kelt . számú határozatában megváltoztatta, a felperes terhére összesen 18.635.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amit adóhiánynak minősített, javára 879.000 Ft adókülönbözetet írt elő, kötelezte általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) adónemben 8.565.000 Ft, nyugdíjbiztosítási, illetve egészségbiztosítási alapokat megillető járulékok adónemben 4.938.000, illetve 3.018.000 Ft, szakképzési hozzájárulás adónemben 412.000 Ft, munkaadói járulék adónemben pedig 823.000 Ft, azaz összesen 17.756.000 Ft adókülönbözet megfizetésére, 10.226.000 Ft adóbírságot szabott ki, 11.317.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel.

Az alperes érdemi döntése a következőket tartalmazza:

A felperes kimutatásai és könyvelése szerint 25.721.000 Ft nettó bekerülési költségű beruházást hajtott végre az ingatlanon (a továbbiakban: ingatlan), és a felmerült anyagköltségekről, az igénybe vett szolgáltatásokról szóló befogadott számlákon feltüntetett mindösszesen 5.144.000 Ft előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte. A számlák közül 10-et a J. és T. Kft. (a továbbiakban: Kft.) állított ki. Ezeken a bizonylatokon nem azonosak a számmal, illetve betűvel írt összegek. Számmal 1.800.000 Ft, betűvel írva pedig egymillió-egyszáznyolcvanezer Ft szerepel, úgy, hogy a betűvel rögzített résznél az egymillió szembetűnő különbséggel került feltüntetésre. A Kft. birtokában lévő számlapéldányokon 150.000 Ft adóalap és 30.000 Ft áfa, azaz számmal írva egyenként bruttó 180.000 Ft, betűvel írva pedig egyszáznyolcvanezer Ft ellenérték szerepel. A számlakibocsátó bevallásait is 10 x 180.000 Ft, azaz 10 db számla alapján, mindösszesen 1.800.000 Ft bevételről nyújtotta be. A felperes könyvelésében és bevallásaiban szereplő Kft. számlák ezért hiteltelenségük miatt nem alkalmasak áfa levonásra. Az elsőfokú adóhatóság helytállóan állapította meg azt is, hogy a felperes pénztárából kifizetett 15.000.000 Ft-ból, a tényleges ellenérték megfizetéséhez szükséges pénzeszközön felül, 13.500.000 Ft vállalkozáson kívüli cél érdekében került felhasználásra. Ezt az összeget a felperes pénzeszközei felett rendelkezési joggal bíró, könyvelésének szabályszerűségéért felelősséggel tartozó vezető tisztségviselő, P. L. (a továbbiakban: vezető) használta fel saját céljaira.