A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40455/2013/7. számú határozata kölcsöntartozás megfizetése tárgyában. [1997. évi CXXXII. törvény (Fkt.) 24. §] Bírók: Felker László, Levek Istvánné, Tibold Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40685/2012/38., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40455/2013/7.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.455/2013/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda által képviselt ... felperesnek Dr. ... ügyvéd (fél címe 2) által képviselt ... I. rendű, ... II. rendű, ... III. rendű, és ... IV. rendű alperesek ellen kölcsön visszafizetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2013. február 27. napján kelt 2.G.40.685/2012/38. számú ítélete ellen a felperesek 39. sorszámú fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a marasztalási összeg után fizetendő késedelmi kamat mértékét 3 havi EURIBOR + 9% -ra felemeli, mellőzi a kereset részbeni elutasítását, egyebekben az ítéletet helybenhagyja;

kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 24.000 (Huszonnégyezer) forint, továbbá 580.000 (Ötszáznyolcvanezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2012.április 23-án előterjesztett, utóbb módosított keresetében a Ptk. 522. § (1) bekezdésére, 523. § (1) bekezdésére, 272. § (1) bekezdésére, 274. § (1) és (2) bekezdésére alapítva az I-IV. rendű alpereseket egyetemlegesen 400.000 euró, az I., III. és IV. rendű alperest egyetemlegesen 69.358,81 euró tőke megfizetésére, továbbá az I. rendű alperest 469.358,81 euró után 2011. május 3. napjától a kifizetésig 3 % + 6 % + 3 havi EURIBOR mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni, a III. rendű és a IV. rendű alpereseket egyetemlegesen 469.358,81 euró után 2011. május 3. napjától a kifizetésig 3 % + 6 % + 3 havi EURIBOR mértékű, de legfeljebb 30.641,19 euró összegű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni azzal, hogy a perköltségben az alperesek egyetemleges marasztalását kérte.A kereseti előadás szerint a felperesi jogelőd ... Bank S.A./N.V. Magyarországi Fióktelepe az I. rendű alperessel 2006. június 7-én megkötött hitelszerződés alapján 1.000.000 euró kölcsönt folyósított az I. rendű alperesnek, a II. rendű alperest 400.000 euró, a III. rendű és a IV. rendű alperes 500.000 euró összeg erejéig történt készfizető kezességvállalása mellett. A hitelszerződésből és a biztosítéki szerződésekből fakadó jogait és kötelezettségeit a ... Bank S.A./N.V. Magyarországi Fióktelepe 2010. március 30-án megkötött szerződéssel 2010. július 15-i hatállyal a felperes magyarországi fióktelepére ruházta át. Figyelemmel arra, hogy a szerződésben megjelölt mindkét pénzügyi fióktelep az 1997. évi CXXXII. törvény 24. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az EGT tagállamaiban székhellyel rendelkező alapító bank nevében és törvényes képviseletében járt el és működött, az alapítótól elkülönült jogalanyisággal, jogképességgel nem rendelkezett, a perbeli hitelszerződésből és biztosítéki szerződésekből eredő jogok, kötelezettségek átruházása tárgyában a megállapodás az anyabankok között jött létre, így a megállapodás tárgyát képező jogokat, kötelezettségeket jogutódként a felperes szerezte meg.

Az I. rendű alperes súlyos szerződésszegése miatt a felperes 2011. április 19-én kelt és az I. rendű alperessel április 20-án közölt levelében azonnali hatállyal felmondta a hitelszerződést, egyúttal felszólította I. rendű alperest a felmondás következtében esedékessé vált tőke- és kamattartozása 2011. április 29-ig történő megfizetésére. Ennek eredménytelenségét követően 2011. december 16-án felperes levélben tájékoztatta a II., III. és IV. rendű alpereseket mint kezeseket a hitelszerződés felmondásáról, a szerződés alapján fennálló 484.531 euró tőkekövetelésről, és 15 napos határidővel felszólította őket annak megfizetésére, amire nem került sor.

A hitelszerződésből eredően az I. rendű alperesnek adósként 469.358,81 euró tőketartozása és a szerződés mellékletét képező banki üzletszabályzatban meghatározott, az ügyleti kamatláb + 6 % mértékű késedelmi kamattartozása áll fenn a felperessel szemben. Az ügyeleti kamat a hitelszerződés 3. számú módosításának 1.3. pontja értelmében 3 % + havi EURIBOR. A III. és IV. rendű alpereseket készfizető kezesként 500.000 euró erejéig terheli helytállási kötelezettség, így az I. rendű alperessel egyetemlegesen 469.358,81 euró tőkét és legfeljebb 30.641,19 euró kamatot tartoznak megfizetni, míg a II. rendű alperes a 400.000 euróig terjedő készfizető kezesség vállalására tekintettel a többi alperessel egyetemlegesen 400.000 euró megfizetésére köteles. A II-IV. rendű alperesekkel kötött kezesi szerződés tartalma szerint egyértelműen készfizető kezességvállalásnak minősül, a II-IV. rendű alperesek ezért a készfizető kezesség szabályai szerint tartoznak helytállni.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Elsősorban a felperes kereshetőségi jogát vitatták azt állítva, a per tárgyát képező követelést a felperes nem szerezte meg, annak nem felperes az anyagi jogi jogosultja. Arra hivatkoztak, a felperes előadása szerint a követelés érvényesítésére irányuló anyagi jogi jogosultságát megalapozó, a perbeli hitelszerződésből eredő jogok és kötelezettségek átruházása tárgyában megkötött megállapodás alanyai nem az anyabankok, hanem azok magyarországi pénzügyi fióktelepei voltak. A pénzügyi fióktelepek az 1997. évi CXXXII. törvényben szabályozott fióktelep jogképességével szemben a Hpt. 3/A. §-a szerinti korlátozott jogképességgel rendelkeztek, amely csak a Hpt. 3. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklete szerinti pénzügyi szolgáltatásra és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra terjedt ki, az e körön kívül eső ügyletek, így a perbeli hitelszerződésből eredő jogok, kötelezettségek átruházására irányuló szerződés megkötésére nem voltak jogosultak, ilyen szerződést csak a felperes és a másik anyabank köthetett volna. Erre tekintettel a hitelszerződésből eredő jogok, kötelezettségek átruházása tárgyában megkötött megállapodás nem tekinthető létrejöttnek, annak alapján a felperes nem szerezte meg a perbeli követelést, nem vált annak anyagi jogi jogosultjává. Ebből következően felperes a hitelszerződés felmondására sem volt jogosult, ezért a felmondás is érvénytelen.

Az alperesek véleménye szerint továbbá a felperes anélkül tart igényt a hitelszerződés mellékletét képező üzletszabályzatban meghatározott mértékű késedelmi kamatra, hogy bizonyította volna, az általa csatolt üzletszabályzat volt hatályban a hitelszerződés megkötésekor, a felek azt fogadták el a szerződés mellékleteként. Arra is hivatkoztak, a késedelmi kamat eltúlzott, kirívóan magas, mert a perbeli esetben a kölcsönösszeg nem forintban, hanem euróban került meghatározásra. Erre tekintettel a Ptk. 301. § (4) bekezdése alapján a késedelmi kamat mértékének mérséklését kérték.

A II-IV. rendű alperesek sortartási kifogást is előterjesztettek azt állítva, a felperes által csatolt kezességi szerződésekben nem készfizető, hanem egyszerű kezességet vállaltak. A Ptk. 274. § (2) bekezdésére utalva előadták, a kezesi szerződésből kifejezetten ki kell tűnnie a készfizető kezességvállalás tényének. A készfizető kezesség lényege, hogy a hitelező az adóst megelőzően is a kezes ellen fordulhat, felszólíthatja a teljesítésre. A perbeli kezességi szerződések kifejezetten nem tartalmazták sem a készfizető kezes kifejezést, sem azt, hogy a bank közvetlenül a kezes ellen fordulhatna. Ezzel szemben úgy rendelkeznek, először az adóst kell felszólítani a teljesítésre, ami azt jelenti, először az adóstól kell megkísérelni a követelés behajtását és csak akkor lehet a kezes ellen fordulni, ha az adós nem fizet. E rendelkezés egyértelműen a Ptk. 272. § (1) bekezdésében szabályozott egyszerű kezességnek felel meg.