A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10858/2010/9. számú határozata illetmény (ELMARADT illetmény) tárgyában. [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 84. §, 87. §, 112. §] Bírók: Földényi Gyuláné, Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.109/2007/54., Kaposvári Törvényszék Mf.20189/2010/4., *Kúria Mfv.10858/2010/9.* (BH 2012.5.129)

***********

Mfv.II.10.858/2010/9.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szováti Szabocs ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű, VII. rendű, VIII. rendű, IX. rendű, X. rendű, XI. rendű, XII. rendű, XIII. rendű, XIV. rendű, XV. rendű, XVI. rendű, XVII. rendű, XVIII. rendű, XIX. rendű, XX. rendű, XXI. rendű, XXII. rendű, XXIII. rendű, XXIV. rendű, XXV. rendű, XXVI. rendű, XXVII. rendű, XXVIII. rendű, XXIX. rendű, XXX. rendű, XXXI. rendű, XXXII. rendű, XXXIII. rendű, XXXIV. rendű, XXXV. rendű, XXXVI. rendű, XXXVII. rendű, XXXVIII. rendű, XXXIX. rendű, XL. rendű, XLI. rendű, XLII. rendű, XLIII. rendű, XLIV. rendű, XLV. rendű, XLVI. rendű, XVII. rendű, XLVIII. rendű, XLIX. rendű, L. rendű, LI. rendű, LII. rendű, LIII. rendű, LIV. rendű, LV. rendű, LVI. rendű, LVII. rendű, LVIII. rendű, LIX. rendű, LX. rendű, LXI. rendű, LXII. rendű, LXIII. rendű, LXIV. rendű, LXV. rendű, LXVI. rendű, LXVII. rendű, LXVIII. rendű, LXIX. rendű, LXX. rendű, LXXI. rendű felpereseknek a dr. Szijártó Attila ügyvéd által képviselt Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Hivatásos Tűzoltósága alperes ellen - akinek pernyertessége érdekében ... jogtanácsos által képviselt Belügyminisztérium (mint az Önkormányzati Minisztérium jogutóda 1051 Budapest, József A. u. 2-4., postacím: 1903 Budapest, Pf. 314.) a perbe beavatkozott - elmaradt illetmény és járulékai megfizetése iránt a Kaposvári Munkaügyi Bíróságnál 5.M.109/2007. szám alatt megindított és másodfokon a Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.20.189/2010/4. számú részítéletével elbírált perében az említett számú másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - a 2011. december 14. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján - meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.20.189/2010/4. számú részítéletének azon rendelkezését, mellyel az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, nem érinti. Azon rendelkezését, mellyel a XXXVII. rendű felperes részére járó marasztalási összeget 425.917 forintra felemelte, és a kamatfizetéssel érintett részösszegeket megállapította, hatályon kívül helyezi és a Kaposvári Munkaügyi Bíróság 5.M.109/2007/54. számú részítéletét részben megváltoztatva az alperesi marasztalás összegét 341.849 forintra leszállítja. A munkaügyi bíróságnak a kamatfizetéssel érintett részösszegekre vonatkozó megállapítását a 2006. március 1-től esedékes részösszeg kivételével helybenhagyja, míg a 2006. március 1-től esedékes részösszeget megváltoztatja és 112.306 forintról 106.356 forintra leszállítja. Ezt meghaladóan a jogerős részítéletet hatályában fenntartja.

Az alperesi beavatkozó csatlakozó felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a XXXVII. rendű felperesnek 16.000 (tizenhatezer) forint és 4000 (négyezer) forint Áfa felülvizsgálati eljárási részköltséget, míg a felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.

I n d o k o l á s :

XXXVII. rendű felperes (továbbiakban felperes) az alperesi tűzoltóság állományában hivatásos tűzoltó. Keresetében 2004. május 1-től 2006. december 31-ig terjedő időre az általa teljesített túlszolgálat ellenértékének megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A perben született jogerős közbenső ítélet szerint 2004. május 1-jét követően hat havi szolgálatteljesítési időkeret tekintetében számított heti 48 órát meghaladó szolgálatteljesítés minősül túlszolgálatnak, melynek ellenértékét az alperes köteles megfizetni.

A felperes az eredeti keresetében összegszerűen megjelölt távolléti díj iránti igényét a kiegészített szakértői vélemény benyújtását követően 470.264 forintra leszállította.

A Kaposvári Munkaügyi Bíróság 5.M.109/2007/54. számú részítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a XXXVII. rendű felperes részére 347.825 forintot és annak törvényes késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a XXXVII. rendű felperes keresetét elutasította. Rendelkezett arról, hogy a felmerült perköltségüket a felek maguk viselik.

A tényállás szerint a hat hónapi munkaidőkeret mértéke heti 48 óra figyelembevételével minden év első félévében 1241, a második félévben 1261 óra.

A 24/48 váltásos szolgálati rendszerre figyelemmel 2005. december 31-ig heti 54 óra, 2006-ban heti 52 óra volt a felperes szolgálatteljesítési ideje. Egy szolgálatot 24 órával számoltak el, azonban a szolgálatteljesítés egy-egy szolgálatban ténylegesen 24,5 óra volt a szolgálat átadásának-átvételének időtartamára tekintettel. A XXXVII. rendű felperes így a perbeli időszakban 574 óra olyan szolgálatot teljesített, amely hat hónap átlagában a heti 48 óra szolgálatteljesítési időt meghaladta.

A felek között a perben az ellenérték számítását illetően vita volt abban a kérdésben, hogy a távolléti díj egy órára eső összegét milyen számítással kell meghatározni, illetve a tényleges szolgálatteljesítési idő megállapításakor az egészségügyi szabadságot, a szabadságot, a vezényléssel érintett időszakokat miként kell figyelembe venni, az egyes szolgálatok 24 órát meghaladó részét a parancsnok szabadidőben megváltotta-e. Alperes álláspontja szerint bármilyen okból bekövetkező távollét, illetve szabadidő kiadása, azaz szolgálatteljesítéssel ténylegesen nem érintett idő a túlszolgálat számítás alapját nem képezheti.

A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a perbeli elszámolás alapját képező túlszolgálat nem a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 87. § (2) bekezdés és 88. §-a szerint elrendelt túlszolgálat volt, ezért nem alkalmazható automatikusan a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997.(III.19.) BM rendelet (R.) 8. §-ában foglaltak. A heti 48 órás szolgálatteljesítést figyelembe véve a felperes havi illetménye valóban 208 óra munkavégzésnek felel meg, ezért a munkaügyi bíróság az irányadó illetmény 208-ad részét vette figyelembe az egy órára eső távolléti díj összegének meghatározásánál.

A túlszolgálat idejének számításakor azokat az eseteket, amikor nem jogszabály által meghatározott okból, hanem egyéb okból, kérelemre vagy parancsnoki intézkedés alapján mentesült a felperes a szolgálatteljesítés alól, a munkaügyi bíróság ezeket az időszakokat nem tekintette úgy, mint hogyha a felperes szolgálatot teljesített volna. Ugyanakkor álláspontja szerint az egészségügyi szabadságot a munkaidőkeret számításánál figyelmen kívül kell hagyni, szabadság igénybevétele esetén is a munkaidőkeretet arányosan csökkenteni kell, ellenkező esetben a munkaidőkeret változatlan hagyása mellett a tűzoltónak "le kellene dolgoznia" a mulasztott szolgálatokat. A szakértői vélemény szerint is a szabadságnapokkal arányosan csökkentett munkaidőkeret és a tényleges szolgálatok figyelembevétele a túlszolgálat számításánál ugyanarra az eredményre vezet, mint hogyha a szabadságot 24 óra szolgálatteljesítésként vesszük figyelembe.